szerző:
MTI

Nyilvánosságra hozta kedden reggel a szeptember-októberi zavargásokat elemző jelentést a kormány által felkért bizottság. A dokumentum szerint a tavaly szeptember-októberi tüntetéssorozat kialakulásáért eltérő mértékben ugyan, de felelős az egész politikai osztály, a közszolgálati média, a társadalomtudományokkal foglalkozó értelmiség.

A Gönczöl Katalin által vezetett testület a dokumentumot a www.gonczolbizottsag.gov.hu internetes oldalon tette közzé. A mellékletekkel együtt kétszázhatvanegy oldalas jelentést korábban eljuttatták Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek is.

A dokumentum szerint a tavaly szeptember-októberi tüntetéssorozat kialakulásáért eltérő mértékben ugyan, de felelős az egész politikai osztály, a közszolgálati média, a társadalomtudományokkal foglalkozó értelmiség. A helyzet kezelésénél hibázott a rendőrség, a miniszterelnök, illetve a köztársasági elnök is.

Gyurcsány Ferenc kormányfő a vizsgálóbizottság felállítását október végén kezdeményezte a szeptemberi és októberi erőszakos megmozdulások okainak, hátterének, következményeinek feltárására.

A bizottság november 6-án alakult meg, feladata, hogy a kormány számára átfogó szakmai értékelést készítsen, és ajánlásokat fogalmazzon meg a rendzavarásokkal kapcsolatban.

Rövid összefoglaló

Galéria, kattintson!
© Dudás Szabolcs
Mint arról korábban a hvg.hu beszámolt, a jelentés rámutat: a 2006 szeptember-októberi zavargások mélyén több meghatározó tényező található. Ilyen a máig sem gyógyult sérelmi nemzettudat, a közelmúltban elszenvedett, a családok életére napjainkig kiható súlyos jogsértések hosszú láncolata, amelynek orvoslása csak ritkán és csak részben történt meg és ilyen a jelenlegi kormány új politikájának meghirdetése által kiváltott félelem, e politika elemeinek rossz kommunikációja, végül pedig az ellenzék kormánybuktató szándéka.

Mindehhez hozzájárultak az aktuális események is, így a miniszterelnök őszödi beszédének szelektív nyilvánossá tétele és felhasználása, 1956 fél évszázados évfordulójának tendenciózus kihasználása. A radikális szélsőjobbot képviselő csoportok az utóbbi jelenségekhez kapcsolódva és azokat kiaknázva követték el a fizikai agressziót.

A jelentés szerint a magyar társadalomban még nem alakult ki a mai globális kapitalizmusnak megfelelő struktúra, a társadalom nem ötvöződött egésszé. Az egyik oldalon a sokféle, politikai elvárásaiban csalódott ember áll, a másikon pedig azok, akik főként az előbbiek szándékai miatt szoronganak. A társadalom jelentős rétegeiben mutatkozó elégedetlenséget az táplálja, hogy a rendszerváltáshoz fűzött várakozások és illúziók jelentős része nem teljesült, a beteljesedett remények (EU-tagság, uniós pályázati lehetőségek) hatása viszont széles rétegekben nem tudatosult. Nem tisztult le a nemzettudat sem. A demokrácia fogalmáról viszont olyan veszedelmes elképzelések terjednek, amelyek szerint a parlamentáris demokrácia közmegegyezéssel elfogadott képviseleti rendszere leváltható az utca feltételezett és ellenőrizhetetlen demokráciájával. Egyes csoportok elhagyatottsága súlyos problémákat okoz a társadalom összességének. Ezek között kitüntetett helyen szerepelnek a fiatalok, egyes kistérségi közösségek pedig marginalizálódott helyzetbe kerültek.

A rendszerváltás idején a politikai pártok vezetői addig ismeretlen feladattal álltak szemben. Többnyire tájékozatlanok voltak saját áramlatuk modern megfogalmazását illetően, emellett a kezdetektől fogva egészen 2006-ig működött a félelem attól, hogy a szükséges, mélyre hatoló reformokkal magukra haragítsanak széles társadalmi rétegeket, és ezzel veszélyeztessék kormányzati helyzetüket. Így aztán együttesen halogatták az ellátó rendszerek átalakítását, melynek következményeit a jelenlegi kormány mellett az egész társadalom viseli. Ez súlyosbította a tömeges bizonytalanságot, az elégedetleneket pedig indulatossá tette. A felelősségben egyébként osztozik a közszolgálati média, valamint a társadalomtudományokkal foglalkozó értelmiség is.

A hosszabb távon érvényesülő tendenciák, valamint az aktuálisan felmerülő okok, indokok és ürügyek indulatot és agresszivitást gerjesztő gócait a Fidesz vezető csoportjának a politikája rendezte össze egységesnek látszó, a valóságban azonban távolról sem egységes jelenséggé. A párt a 2002-ben elszenvedett választási veresége óta támadó politikát folytatott, amelyet a 2006-os újabb vereség után egy gyors sikerrel kecsegtető, kormánybuktató stratégiára cserélt. Ezért hihették egy ideig joggal a szélsőjobboldali, radikális csoportok vezetői és tagjai, hogy a tekintélyes ellenzéki párttól nemcsak biztatást kapnak, hanem az mögöttük is áll. A zavargás azonban nem kapta meg a várt széles körű társadalmi támogatást, így – a rendfenntartó erők hatékony fellépésének kezdeti hiányosságai ellenére – megmenekült az alkotmányos berendezkedés - olvasható a jelentésben.

A közvélemény-kutatási adatok arról tanúskodnak, hogy ezt a helyzetet a társadalom egyre rosszabbul tűri. Jelentősen csökkent valamennyi politikus és párt elfogadottsága. Ilyen körülmények között egyre nehezebb a tervezett reformok elfogadtatása is. Mindezekre tekintettel a jelentés készítői javasolják, hogy a kormány tudománypolitikájában helyezzen az eddigieknél lényegesen nagyobb hangsúlyt a nemzetfogalom különböző értelmezéseinek feltárására és tisztázására; a magyar társadalom jelenlegi struktúrájának és az integráló/dezintegráló tényezőknek a vizsgálatára és az ifjúsági és a közművelődési kérdésekre.

Javasolják továbbá, hogy a kormány küszöbölje ki a kommunikációjában mutatkozó, a társadalmi bizonytalanságot és félelmeket növelő tényezőket, hogy az egyes reformdöntésekkel kapcsolatban ne keltse a rögtönzés benyomását. A kormány készítsen kommunikációs tervet. A kommunikációban kapjanak nagyobb figyelmet a következők: hazánk új nemzetközi helyzete, összevetve az előző évszázad különböző korszakaival; az európai uniós tagság tényleges jelentősége; az elindított és a jövőbeni reformok célja, végiggondolt tervezete és várt hatása.

Javasolják, hogy a kormány a hosszú távú és mélyre hatoló reformok előkészítettségének és társadalmi elfogadottságának javítása érdekében szélesítse az együttműködést az érdekelt szervezetekkel és szakértőkkel, a döntési lehetőséget pedig a szubszidiaritás elvének megfelelően szállítsa le a lehetséges legalacsonyabb szintre.

A politikai és az alkotmányos rendszerváltás (Oldaltörés)

A jelentés szerint az események rávilágítottak arra, hogy a magyar politikai rendszer szereplői között az alkotmányos rendszer alapelemeit illetően megszűnt a rendszerváltás során kialakult, azóta a demokratikus választásokkal megerősített konszenzus. A parlamenti ellenzék egy része által a szeptember–októberi időszakban folytatott, az országgyűlési választások eredményét megkérdőjelező és a kormány megbuktatására irányuló utcai-érzelmi politizálás veszélybe sodorta a parlamentáris demokráciát, de nem eredményezte magának az alkotmányos berendezkedésnek a válságát.

A miniszterelnök az események kezdetén alábecsülte az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének lehetséges következményeit, ezért nem ismerte fel időben a politikai válság kialakulásának lehetőségét, így nem is tudott megfelelően reagálni.

Sólyom László. Nem segített
A köztársasági elnöknek a konfliktus megoldására tett, az erkölcsi válságot hangsúlyozó, hatáskörei határait feszegető, egyoldalúságtól sem mentes kísérletei alkalmasak voltak hamis képzetek keltésére, és nem járultak hozzá az alkotmányos helyzet javulásához.

A parlamenti ellenzéknek a kormányprogram egyes elemeit népszavazás útján ellehetetleníteni igyekvő kezdeményezései – alkotmánybírósági elutasítás hiányában – alkalmasak lehetnek a képviseleti és a közvetlen demokrácia alkotmányban foglalt viszonyának megváltoztatására az utóbbi javára, és ezzel az alkotmányos rendszer jelentős destabilizálására.

Magyarországon fennáll annak a veszélye, hogy „alkotmányos diktatúra” alakuljon ki - olvasható a jelentésben. A jelenlegi, a nyertest aránytalanul premizáló választási rendszer miatt ugyanis egyetlen párt is kétharmados többséget szerezhet, és ezzel tetszése szerint, konszenzuskényszer nélkül alakíthatja a későbbi alkotmányos berendezkedést. A jelentés készítői javasolják, hogy a kormány ismételten tegyen kísérletet új, nehezen módosítható, a jelenlegi alkotmányos berendezkedést megőrző alkotmány kidolgozására és elfogadtatására. Ezzel a fő politikai szereplők hitet tehetnének az alkotmányosság és különösen az 1989–90-ben kialakult, a képviseleti demokrácia elsőbbségére épülő alkotmányos berendezkedés mellett.

A jelentés készítői egyébként nem tartják összehasonlíthatónak az 1990-es taxisblokád és a tavaly szeptember-októberi események résztvevőinek megítélését, hiszen - mint írják - a taxisblokád során személy és vagyon elleni erőszakos cselekményeket nem követtek el. Akkor indokolt volt a közkegyelem, most nem az, így ezt nem is javasolják az elkövetőkkel szemben. 

Nem tüntethettek volna
© hvg.hu
Jogellenes módon járt el a rendőrség, amikor tudomásul vette a több hónapra szóló gyülekezési bejelentést, amikor a tovább tartó, be nem jelentett demonstrációt nem oszlatta fel, amikor választási gyűlésnek, illetve a kampánycsend időszakban kulturális rendezvénynek tekintette a Kossuth téri tüntetéseket. 

A jelentés mindemellett javaslatokat tesz a gyülekezési törvény kisebb módosítására, pontosítására és javasolják, hogy a kormány dolgozzon ki átfogó rendészeti stratégiát.  A módosított törvény - a javaslat szerint - előírná, hogy egy tüntetés legfeljebb 24 óráig tarthat. Ellentmond ugyanakkor a fővárosi önkormányzat októberi rendeletének, amely közterület-foglalási engedélyhez köti a színpaddal, hangszóróval folytatott demonstrációt. A javaslat ezt a bürokratikus fordulót kizárná, sőt a tüntetés rendőrségen való bejelentése és annak kezdete közötti időt 6-8 órára csökkentené. A demonstrációk ugyanakkor az Országházat övező területen nem volnának engedélyezve. 

A javasolt átfogó rendészeti stratégia a parlamenti párok egyetértésével jönne létre. A rendvédelmi szervek költséghatékonyabbá kellene tenni, fealadatkörüket pontosabban ki kellene jelölni. Azt is javasolják, hogy az összetettebb rendőri csapatfeladatokat a REBISZ végezze, amelynek ugyanakkor felszereltségét korszerűsíteni kell. Külön jogszabályban rendelkeznének arról, hogy a csapaterő alkalmazása esetén (pl. tömegoszlatás során) milyen eszközöket vethetnek be, illetve arról is, hogy milyen jogorvoslati lehetősége van annak, akit jogszerűtlen rendőri intézkedés ért. A jogszerűtlen tüntetések során a hatósággal szembeni engedetlenséget - azt például, hogy valaki nem hajlandó elhagyni a területet - szabálysértéssé nyilvánítanák.

A szeptemberi-októberi események elemzése (Oldaltörés)

Gergényi kudarca
© Marton Szilvia
A miniszterelnök őszödi beszédének publikussá válása után a Kossuth téren elkezdett tüntetés nem volt bejelentve, feloszlatása helyett a rendőrség bizonytalan tárgyalásba fogott az önjelölt szervezőkkel, a jogalkalmazási hibák bátorították az erőszakosan fellépőket, hozzájárultak a jogsértésekhez - áll a Gönczöl-jelentésben. Az MTV-székháznál történtekről készült ORFK-jelentés tartalmát Gönczölék hitelesnek tartják, vagyis az aznapi műveleti terv hiányos volt, a helyzetértékelés pedig téves. A székház elleni támadás elhárításának kudarcáért Gergényi Pétert súlyos szakmai felelősség terheli, akárcsak az ORFK helyettes vezetőjét, aki a helyszínen láthatta, hogy a budapesti vezetés nem képes megbirkózni a támadókkal. Javasolják, hogy a jövőben hasonló fealadatra csak erre kiképzett egységeket vessenek be.

Az október 23-i felfordulás kialakulásához, a békés és agresszív tüntetők keveredéséhez az is hozzájárult, hogy a rendőrség tudomásul vette, hogy a Fidesz az Astoriánál, vagyis a városban folyó rendezvények tekintetében forgalmas kereszteződésben kívűn nagygyűlést tartani. A rendőrség időben felhívta a pártrendezvény szervezőinek figyelmét az agresszív csoportokra, a fideszes konferanszié viszont erről nem pontosan tájékoztatta a közönséget.

A korábban elszigetelt szélsőjobboldali szervezetek utat találtak egymáshoz - írja a jelentés, amely feltételezi, hogy ezek a tüntetők csándékosan keveredtek a békés demonstrálókkal. És bár a rendőrség szabályszerűen figyelmeztette a tüntetőket az oszlatás megkezdésére, a felhívás - talán a gyönge hangszórók miatt - nem mindenkihez jutott el. A békés tüntetők tájékozatlanságuk miatt is szerezhettek sérüléseket. Azt azonban leszögezi a jelentés: az október 23-án alkalmazott rendőri erőszak a tömeg agresszivitása miatt jogszerű volt, még akkor is, ha egyes rendőrök fellépése túllépte a jogszerűen alkalmazható erőszak szintjét. Ezért a rendőröket további képzésben és kiképzésben kell részesíteni. Ezek az események - csakúgy, mint az augusztus 20-i katasztrófa - azt mutatják, hogy a rendőrség és a katasztrófaelhárítás nincs kellően felkészítve a rendkívüli tömegesemények idején kialakuló válsághelyzetek kezelésére.

Drága mulatság volt nekünk a zavargás. A szeptemberi-októberi események idején csaknem 800 rendőr és civil sérült meg, minden tizedik kórházi kezelésre szorult, néhányan pedig tartós látás- vagy halláskárosodást szenvedett. A javakban esett károk és a költségvetési többletkiadások megközelítik a 10 milliárd forintot, az ország presztízsének csökkenése, a turisztikai visszaesés, a szabadság- és jogkorlátozás, a testi és lelki sérülések pedig pénzben ki nem fejezhető károkat okoztak.
 
Részletesebben itt.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Itthon

Gönczöl-jelentés: felelős az egész politikai osztály

A tavaly szeptember-októberi tüntetéssorozat kialakulásáért eltérő mértékben ugyan, de felelős az egész politikai osztály, a közszolgálati média, a társadalomtudományokkal foglalkozó értelmiség és a helyzet kezelésénél hibázott a rendőrség, a miniszterelnök, illetve a köztársasági elnök is - állapította meg a Gönczöl Katalin büntetőjogász vezette bizottság. A jelentést február 6-án hozzák nyilvánosságra.

hvg.hu Itthon

Kritikus a rendőrséggel a Gönczöl-jelentés

Elkészült a Gönczöl Katalin vezette bizottság jelentése a tavaly őszi zavargásokról. A dokumentum szerint egyes jogszabályok alapos átdolgozást igényelnek, és indokolt a rendfenntartókkal, azok irányításával szemben folyamatosan elhangzó bírálatok többsége is. A jelentést holnap hozzák nyilvánosságra.

Trianonról másképp: az akkori Soros és a sajtó megregulázása

Trianonról másképp: az akkori Soros és a sajtó megregulázása

Érdemes kivárni: megoldódhat a Galaxy Fold legnagyobb problémája

Érdemes kivárni: megoldódhat a Galaxy Fold legnagyobb problémája

Rájöttek, hogy lehet elsüllyeszthetetlenné tenni a hajókat

Rájöttek, hogy lehet elsüllyeszthetetlenné tenni a hajókat

Trump büntetéssel sújtja a kubai belügyminisztert és két fiát

Trump büntetéssel sújtja a kubai belügyminisztert és két fiát

Összeütközött két gép a frankfurti repülőtéren

Összeütközött két gép a frankfurti repülőtéren

Velence drámája: amikor minden rossz összejön

Velence drámája: amikor minden rossz összejön