"Székely Tamással, az OEP főigazgató-helyettesével szóban megállapodtunk, hogy 4 376 súlyszámot kap a megyei kórház, melyről azonban még nincs aláírt szerződés, de az 50 kórházi dolgozó elbocsátása már a finanszírozás ismeretében került sor" - számolt be Bányai Gábor, a megyei kórházat fenntartó önkormányzat vezetője a megállapodásról és annak következményéről.

A megyei közgyűlés elnöke kiemelte, hogy a tárgyalásokon, az OEP illetékeseinek érvekkel történő meggyőzésében részt vett Svébis Mihály, a kórház főigazgatója és Hegedűs Iván, a kórház gazdasági igazgatója is. Bányai Gábor elmondta, hogy Bács-Kiskun megye az ország legrosszabb egészségügyi mutatóival rendelkezik, ezért "nincs ok az örömre", mert legalább 4 500 súlyszám kellett volna a biztonságos működéshez. Emlékeztetett arra, hogy az intézmény súlyponti kórház lett, így a megye további négy kórházából a súlyos betegek döntő többségét a megyei kórházba fogják irányítani.

A közgyűlési elnök beszámolt arról, hogy több, eddig figyelembe sem vett levelet írtak a kormánynak a kecskeméti Honvéd Kórház bezárásával kialakított helyzetről, arról, hogy több mint 30 ezerrel növekedett a kórházhoz csatolt területen élő emberek száma. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Pest megyei Nagykőrössel már megkötötték az együttműködési megállapodást arról, hogy az ottani betegek is a tőlük 15 kilométerre fekvő Kecskeméthez tartozzanak, ne pedig a távoli Budapesthez.

A súlyszámokat még nem kapta meg a megyei kórház, de a nagykőrösi betegek már megjelentek a Bács-Kiskun megyei kórházban - mondta Bányai Gábor, aki jelezte, hogy a Pest megyéhez tartozó Kocsér és Tiszasas települések vezetői is megállapodást szeretnének kötni Bács-Kiskun megyével.

A kormány képviselőivel történő tárgyalásról a megyei vezető elmondta, hogy "nagyon nehezen viselik a kritikát, de mint a megyében élő emberek egészségéért is felelősséget vállaló politikus" kész megállapodásra jutni, mert nem akarja veszélyeztetni a kórház fejlesztéséről korábban meghozott döntést.

"A megyei kórház gyógyászati központtá történő fejlesztéséről tárgyalunk, mert a 13,5 milliárd forintról szóló beruházás a megyében élő emberek életesélyeit nagymértékben növelné" - fűzte hozzá Bányai Gábor, emlékeztetve arra, hogy a megyében a bal- és jobboldali politikusok is egységesen foglaltak állást az ügyben.