Sólyom László szerint ahogy a nemzeti jelzőt nem sajátíthatja ki egyetlen párt vagy politikai irányzat sem, úgy az antifasiszta minősítést sem. A radikális jobboldaltól való félelem napirendre kerüléséről szólva az államfő hangsúlyozta: a veszély eltúlzását, és ezzel a félelem növelését káros manipulációnak tartja és elítéli.

Az államfő kitért arra, hogy a kormány a véleménynyilvánítási szabadság, a gyülekezés, és az egyesülési jog korlátozására készül. Mint mondta, a demokráciának sokkal nagyobb szolgálatot teszünk, ha a radikális jobboldalt nem az alapvető politikai jogok szűkítésével próbáljuk visszaszorítani.

© MTI - Koszticsák Szilárd

Sólyom László szerint ahogy a nemzeti jelzőt nem sajátíthatja ki egyetlen párt vagy politikai irányzat sem, úgy az antifasiszta minősítést sem. "Nagy kár az országot újabb és újabb jelzőkkel két részre osztani, nemzetiekre és nemzetietlenekre, előrenézőkre és hátratekintőkre, antifasisztákra és fasisztákra" - jelentette ki. Az államfő közölte: az antifasiszta kormány ellen tüntetők nem a kormány antifasizmusát kifogásolják, és egyáltalán nem fasiszták.
 
Kiemelte, hogy a jogállam próbája lesz, miként dolgozza fel az igazságszolgáltatás a tavaly szeptemberben, de főleg az október 23-i tüntetéseken történteket. Jogállamban a bűnt meg kell büntetni, mérlegelve minden súlyosbító és enyhítő körülményt - tette hozzá.

Sólyom László beszélt arról, hogy "a sajtóból megismerve néhány vádiratot" megrendítően súlyos jogsértéseket követtek el rendőrök. Ehhez képest nagyon kevés ügy jut el a bírósági tárgyalásig, mert az elkövetőket nem tudja azonosítani az ügyészség, és ebben a rendőrség egyáltalán nem együttműködő - jegyezte meg.
 
A radikális jobboldaltól való félelem napirendre kerüléséről szólva a köztársasági elnök hangsúlyozta: a veszély eltúlzását és ezzel a félelem növelését káros manipulációnak tartja és elítéli.

A köztársasági elnök szerint a legrosszabb helyzet akkor volt, amikor a MIÉP bekerült a parlamentbe az 1998 és 2002 közötti ciklusra, azóta azonban kiesett az Országgyűlésből.
 
Mint elhangzott, sok országban masíroznak szélsőségesek, működnek pártjaik; sőt van, ahol szörnyű bűncselekményeket követtek el, felgyújtottak zsinagógákat és a bevándorlók szállását - és mégis, mindezek ellenére nem kételkedik senki ezen országok demokratikus jellegében, és fel sem merül, hogy az megváltozhatna. Sólyom László magyarázatként azt mondta, azért van ez így, mert ezekben az országokban az alkotmányos alapok szilárdak.
 
Sólyom László legutóbb tavaly július 3-án szólalt fel az Országgyűlésben, mielőtt a parlament leszavazta volna legfőbb ügyész jelöltjét, Horányi Miklóst. Az államfő ezen kívül még kétszer, tavaly május 16-án, az Országgyűlés alakuló ülésén és 2005. június 7-én, államfői eskütételét követően mondott parlamenti beszédet.

A köztársasági elnök emlékeztetett arra, hogy "félelem" és "gyűlölet" a rendszerváltás után került a magyar politikai szótárba. Most azonban, amikor a radikális jobboldaltól való félelem napirendre került, tisztázni akarom, hogy a veszély eltúlzását, és ezzel a félelem növelését káros manipulációnak tartom és elítélem - tette hozzá.
 Sólyom László arra figyelmeztetett, hogy a közvélemény-kutatások szerint a lakosság bizalma alapvetően megrendült a politikában. Hozzátette: mély pártpolitikai megosztottság tapasztalható, amely azonban leginkább érzelmi, sőt indulati alapú. Szerinte bizalom, társadalmi támogatás nélkül nem lehet a még oly szükséges reformokat sem elfogadtatni. Bármely hosszabb távú politikai együttműködés és elköteleződés bizalmat feltételez - mondta, majd hozzátette: a bizalomnak mindenek előtt az alapintézményekben kell meglennie, minden más erre épülhet. 
 
Természetesnek nevezte, hogy a politika ideológiákat és szimbólumokat használ, jelszavakkal mozgósít és tart össze, érzelmekre is épít. Azonban, mint mondta, az egyes tetteket nem lehet csak annak alapján minősíteni, milyen jelvényt tesz ki valaki. Véleménye szerint "a 23 millió románnal való fenyegetés például tipikus szélsőjobboldali érvelés volt". 
 
Az államfő szerint nagy szolgálatot tett Magyarország nemzetközi jó hírének Eörsi Mátyás, a Szabad Demokraták Szövetsége frakcióvezetője, aki nagykövetek jelenlétében tisztázta: Magyarországon nincs fasizmus, és nincs fasiszta veszély sem. 

 De ha nincs, és nem fenyeget fasizmus, mi van, és mi fenyeget Magyarországon? - tette fel a kérdést Sólyom László. "A szakkifejezést használva: a radikális jobboldal van jelen, pártokkal, mozgalmakkal és látványos akciókkal" - mondta. Hozzátette: a radikális jobboldal veszélye éppen abban rejlik, hogy ideológiává és programmá teszi az emberek közötti megkülönböztetést, s mivel ez az emberi méltóság alapeszméjével szemben áll, elfogadhatatlan.

A Fidesz és a KDNP nevében Orbán Viktor, az ellenzéki frakciószövetség elnöke támogatásáról biztosította a köztársasági elnököt, az MSZP frakcióvezetője ugyanakkor csalódását fejezte ki Sólyom László hétfői napirend előtti parlamenti beszédére reagálva.
 
Orbán Viktor közölte: a Fidesz és a KDNP a törvényesség, a rend és a demokrácia erőit gyarapítja Magyarországon, így az államfő demokráciáért és az emberi méltóságért folytatott küzdelmében számíthat a frakciószövetség minden tagjára. Rövid felszólalásában emlékeztetett, a KDNP egyes tagjai elszenvedték mind a fasiszta, mind a kommunista diktatúra bűneit, a Fidesz pedig a kommunista rendszer megdöntésének vágyával alakult.

Eörsi Mátyás, az SZDSZ frakcióvezetője kijelentette, hogy a harmincas évekre emlékeztető csizmák masírozásása a Várban, s ami a szélsőjobboldalon történik, az "bűzlik és undorító". Mint ahogy "az a játék is bűzlik és undorító, hogy egyes politikai erők nem teszik egyértelművé a viszonyukat." 

Eörsi szerint a helyzet nem olyan, mint a harmincas években, s ezért mondta a nemzetközi sajtótájékoztatón, hogy nincs fasisztaveszély. Azonban leszögezte, a politikai közösség minden egyes szereplőjének világossá kell tennie, hol áll azokhoz képest, akik a szélsőjobboldalon szervezkednek; illetve az ellenzéknek azt is, hogy a legitim politikai közösség pártjait - beleértve a kormánypártokat is -, közelebb érzik magukhoz, mint a szélsőjobbot.

Dávid Ibolya, az MDF elnöke azt kérte Sólyom Lászlótól, hogy hívjon össze egyeztetést a parlamenti pártok között. Mint mondta, a köztársasági elnöki széknek szóló tisztelet nem engedi, hogy az MDF nevében akár csak részben is elmondja az álláspontjával ellentétes véleményét. Ugyanakkor hozzátette: ha a köztársasági elnök a napirend előtti felszólalásnál alkalmasabb módot talál a pártok véleményét meghallgatni és lehetőséget ad arra, hogy a parlamenti pártok párbeszédbe kerüljenek vele, akkor biztos lehet abban, építő véleményeikkel bebizonyítják, képesek a partnerségre.

Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője azt mondta, Sólyom László beszéde csalódást is hagyott benne, mert keményebb, egyértelműbb mondatokat várt tőle a magyarországi neonáci mozgalmaktól való elhatárolódásban. Eörsi Mátyás, az SZDSZ képviselőcsoportjának vezetője a Fidesz tiszta állásfoglalását várta a Magyar Gárdával kapcsolatban és azt mondta: fontos lenne, hogy a köztársasági elnök is világossá tegye, a harmadik köztársaság politikaközössége a jelenlegi parlamenti erőkből áll. Dávid Ibolya, az MDF elnöke azt kérte Sólyom Lászlótól, hogy hívjon össze egyeztetést a parlamenti pártok között.