szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az utasforgalom számára is megnyílt pénteken a Keleti pályaudvar indulási csarnokában a nagy értékű freskókkal díszített Lotz-terem.

Az átadáson Vörös Tibor, a MÁV Zrt. főépítésze elmondta, hogy a Lotz-terem felújítása a Keleti pályaudvar rekonstrukciójának keretében 2006-ban kezdődött, és 479 millió forintból valósult meg az eredetileg tervezett 540 millió forint költséggel szemben.

A Lotz-teremben található kilenc freskó közül nyolcat Lotz Károly készített Háború és béke, A bányászat, A kohászat, Kereskedelem, A hídépítés, A posta, A földművelés, A jólét címmel. Egy freskót, A vasút allegóriája címűt Than Mór alkotta.

Az 1884. augusztus 16-án felavatott központi, későbbi Keleti pályaudvar többszöri átépítés, bővítés ellenére a mai napig megőrizte eredeti formáját.

A Keleti pályaudvar épülete a nemzeti kulturális örökség részeként a magyar állam tulajdonában lévő közlekedésépítészeti műemlék, amelynek egyik legértékesebb része a Lotz-termet is magába foglaló indulási csarnok.

A csarnok födémszerkezete 2001-ben meggyengült, le kellett zárni a forgalom elől. Ezt követően kezdődtek a felújítási munkák a műemlékvédelmi követelményeknek megfelelően.

A Keleti pályaudvar indulási csarnokának felújítása két ütemben zajlott le: 2002 és 2004 között a födémszerkezet teljes cseréjét, a tetőszerkezet felújítását végezték el. 2006-ban kezdődtek meg a belső felújítások, köztük a belső vakolat megújítása, a csarnokot határoló téglafalazatok kiszárítása, a Lotz-terem freskóinak restaurálása, a gipszdíszek teljes felújítása, a hiányzó elemek pótlása, a korábban megsemmisült díszítőfestések teljes cseréje, az eredeti, faragott elemekkel díszített nyílászárók beépítése, az íves acélablakok teljes felújítása, a helyiségvilágítás cseréje, a díszkivilágítás kiépítése, a padlóburkolat cseréje vakvezetősáv beépítésével.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Nagy Gergely (hvg.hu) Kult

Miből keressen pénzt a szerző?

A hetvenmilliárdos hazai könyvpiacon minden ki van találva, kivéve, hogy miből lát pénzt a szerző. Nagy eladásokra nem számíthat, így jól jönnének számára a reprográfiai és a közkönyvtári kölcsönzési jogdíjak. Ez utóbbi, a Public Lending Rights új Magyarországon. Rendszere és jogkezelő szervezete már van. Pénz mégsincs. Miért?