szerző:
Csikász Brigitta
Tetszett a cikk?

Tóth Gábor egy éve irányítja a fővárosi rendőröket. Meglátása szerint ez idő alatt az állomány jól dolgozott, a vesztegetési ügyek száma csökkent, s nagy problémákkal nem küszködnek, főleg, hogy idén hatszáz fiatal kezdett munkába a Budapesti Rendőr-főkapitányságon (BRFK). A főkapitány helyteleníti, ha a "csip-csup ügyekkel" nem akarnak foglalkozni a rendőrök, és arra kérik az állampolgárt, hogy ne tegyen feljelentést.

hvg.hu: Alig múlt el a melegfelvonulás, itt az újabb forró esemény, a Turul-szobor lebontása, amelyen valószínűleg ismét nagyobb számú rendőri biztosításra lesz szükség. Ön mire számít?

© Stiller Ákos
Tóth Gábor: Nem mi döntünk a végrehajtásról,  a jegyző a felelős a jogszerűségéért. Ha karhatalmi erő kirendelését kéri, aminek biztosítása a rendőrségi törvénybe foglalt kötelezettségünk, akkor a megfelelő számú emberrel ott leszünk, és végrehajtjuk a feladatunkat. A rendőri intézkedéssel szemben pedig senkinek nincs joga ellenállni. Egyértelmű, hogy a rendőrség fellépése jogszerű lesz, ezt garantálom. Ebben az ügyben jogilag nem vagyunk nehéz helyzetben, és nem kell véleményt nyilvánítanunk róla. 

hvg.hu: Nem is kérem erről a véleményét. Azt azonban árulja el, hol tart a melegfelvonuláson történt támadások kivizsgálására létrehozott nyomozócsoport munkája?

T. G.: Jól haladunk, mert tizenöt embert azonosítottunk utólag, lakossági segítség nélkül. Közülük négyet hivatalos személy elleni erőszak elkövetésével gyanúsítunk, ezért az eljárást velük szemben a nyomozóügyészség folytatja le. További tíz emberrel szemben pedig garázdaság miatt rendeltünk el nyomozást. Rajtuk kívül még huszonkilencen állnak büntetőeljárás alatt a felvonuláson elkövetett bűncselekményekért. A munka azonban ezzel nem ért véget, mert úgy vélem, hogy még jó néhány embert azonosítani tudunk.

hvg.hu: Már korábban voltak információk arról, hogy szélsőséges csoportok készülődnek a felvonulás megzavarására. Nem ez volt a valódi oka annak, hogy először nem engedélyezte az esemény megtartását?

T. G.: Nem. A közlekedési szakterületen dolgozó kollégáim úgy értékelték, hogy túl nagy aránytalansággal járna a főváros gépjármű-forgalmában, nagy káoszt okozna, ha ekkora területet lezárnánk. Ezért számtalan más ajánlatot tettünk a szervezőknek. Azt szerettük volna, ha egy másik útvonalon, helyen tartják meg a felvonulást, ahol nem akadályozzák a közlekedést ilyen mértékben, s ahol – valóban – biztonsági szempontból is jobbak a feltételek.

hvg.hu: De egy bármilyen városi sportrendezvény is eléggé megkavarja a közlekedést, nem?

T. G.: Való igaz, ezt beláttuk, és ezért át is értékeltük a korábbi döntést. Tudomásul kellett vennünk, hogy ma olyan igény van arra, hogy a gyülekezés alkotmányos alapjogával bármely kisebbség vagy társadalmi csoport élhessen, hogy a rendezvény megtartása elsőbbséget kell, hogy élvezzen minden mással szemben.

hvg.hu: Felhívták a szervezők figyelmét a biztonsági kockázatokra?

T. G.: Természetesen. A legegyszerűbb az lett volna, ha a vonulóktól jobbra és balra több utcát hermetikusan lezárunk, és akkor biztos, hogy nincs ember, aki bármit is oda tudott volna dobni a felvonulókhoz. Erre viszont azt mondták a szervezők - és ez a demokráciában teljesen elfogadható érv -, hogy ők nem szeretnének egy körbezárt utcán végigvonulni, mert ebben az esetben felvonulásuk elveszítené a jelentőségét. Ezért az egyeztetések során elmondtuk nekik, hogy akkor számolni kell vele, hogy nem tudjuk dobótávolságon kívülre tenni a biztonsági zónahatárt, és nem kerülhető el minden támadás. Nyilván azt meg lehet akadályozni, hogy fizikálisan közel kerüljenek, amit aztán végig biztosítottunk is. Egyébként egy demokráciában nem lehet az a helyes irány a jövőre nézve, hogy bármely társadalmi csoport bármely alapjogával csak úgy tudjon atrocitásmentesen élni, hogy ahhoz kiürítjük a fél várost. Ezért abban állapodtunk meg a szervezőkkel, hogy garantáljuk a rendezvény alatt a biztonságukat, az elvonulásukat, és biztosítani fogjuk azokat a szórakozóhelyeket, amelyekbe a rendezvény után eltávoznak. Így fizikailag nem is bántalmaztak résztvevőket az ismert két eseten kívül. Sajnálatos, és szerencsétlen mindkettő, hiszen Horn képviselő úr azokba futott bele, akiket a rendőrség szétoszlatott, míg Orosz József újságíró kivált abból a csoportból, amelynek a felvonulását biztosítottuk.

hvg.hu: Az nem lett volna megoldás, ha a két rendezvény megtartását nem egyszerre egy helyen, hanem, mondjuk, egymás után engedélyezik csak?

T. G.: De ez lett volna a jó, ha ebben meg tudtunk volna egyezni. A hatályos jogszabályok azonban nem hatalmazzák fel a rendőrséget arra, hogy annak alapján tiltsa meg egy rendezvény megtartását, hogy arra a helyre abban az időben már bejelentettek egy másikat. Még akkor sem, ha vannak információk arról, hogy nem fog problémamentesen lezajlani a két esemény. Biztonsági szempontból az volna a jó, ha a rendőrség ezt megtehetné, mint megteszi Európa számos országában. Van, ahol biztonsági-kockázati tényezőket értékelve tilthat meg a rendőrség egy rendezvényt, mert úgy értékeli, hogy annak a szervezetnek a korábbi demonstrációi mindig rendbontásba torkollottak, ezért nem járul hozzá újabb megtartásához. Nálunk nincs erre mód. Az ombudsman is ezért ajánlotta a pártoknak, hogy kezdeményezzenek ebben az ügyben törvénymódosítást. Hozzátenném, nem a bejelentett demonstrációkból adódott a probléma, hanem a Liszt Ferenc térre és a Hősök terére érkezők jogsértő magatartásából, hogy az egyenruhásokra támadtak. 

hvg.hu: Akkor nekik nem is a melegekkel volt a gondjuk?

T. G.: Hogy a melegekkel vagy a rendőrséggel, esetleg az egész országgal, azt csak találgatni lehet.  De azt gondolom, nekik leginkább mindegy, csak balhézni lehessen. Ők ideológiamentes, borzasztó alacsony toleranciaszinttel rendelkező emberek, akik köztörvényes bűncselekményeket követtek el.

hvg.hu: Ezeket az embereket, főleg, ha rendszeres résztvevői a rendbontásoknak, nem lehet szigorú büntetéssel távol tartani?
 
T. G.: Ezt a kérdést nem nekem kell feltenni, hanem a bíróságnak. Hiszen a rendőrség csak annyit tehet, hogy elfogja a bűncselekményeket elkövetőket, és lefolytatja velük szemben a különböző eljárásokat. Ha a bíróság olyan ítéleteket hoz, amelyek kellő visszatartó erővel hathatnak, akkor a büntetéseknek lesz következményük. Ha viszont megmosolyogtató döntéseket hoznak a bírók, akkor nem várható, hogy ezek a szélsőséges elemek abbahagyják a rendzavarást.

hvg.hu: A felvonulás alatt és után a rendőröket támadás érte, ami a 2006 őszi utcai zavargások óta nem először fordult elő. Félnek intézkedni az állomány tagjai?

T. G.: Én úgy látom, a munkatársaim megfontoltan és meggondoltan intézkednek. Ez pedig nem baj, hiszen a munkájuk egyik legfontosabb kritériuma, hogy jogszerűen végezzék. És ha ehhez az kell, hogy alaposan átgondolja valaki, indokolt-e az intézkedés, tegye meg, inkább, mint hogy törvénysértő legyen. A rendőr így maradhat hiteles, és a rendőrségben csak így bízhatnak meg az emberek. 

hvg.hu: A 2006. október 23-i túlkapások, a Zsanett-ügy, a rendőri visszaélések után eléggé megrendült a bizalom a szervezetben. Mit gondol, visszaszereztek ebből valamit?

T. G.: A helyzet sokat javult. Az eltelt bő egy év alatt, amióta főkapitány vagyok, sok biztosítást hajtottunk végre és nagyobb problémák nem akadtak. A különböző vélemények – az ombudsmané, a jogvédő szervezeteké, illetve a politika képviselőié – a rendőrség munkájáról a korábbinál pozitívabb képet mutatnak.

Fiatalok a pályán (Oldaltörés)

hvg.hu: A melegfelvonuláson biztosítást végző állomány soraiban voltak pályakezdők?

T. G.: A rendezvényt biztosító 2200 egyenruhás között csak tapasztaltabb rendőrök voltak, olyanok, akik korábban már végeztek hasonló feladatot. A fiataloknak azért kell némi idő, hogy a gyakorlatban tapasztalatokat szerezzenek.

hvg.hu: Hány frissen végzett rendőr került a BRFK-hoz és hány fő hiányzik a testületből?

© Stiller Ákos
T. G.: Évek óta nem volt arra példa, hogy ilyen sok, hatszáz fő – az összes végzős kétharmada – került be az állományba. Még egyszer hatszázzal pedig nem lenne létszámhiány a BRFK-n. A lényeg, hogy a több száz új ember munkáját meg fogja érezni a fővárosi lakosság.

hvg.hu: Hogyan lehet a fiatal rendőröket megtartani, hogy hat hónap után – eddig lehet visszatartani őket a szolgálati helyüktől – ne menjenek vidékre?

T. G.: A válasz egyszerű, elméletileg. Biztosítani kellene számukra a lakhatási feltételeket, és olyan fizetést kell nekik adni, amely a fővárosban és annak környékén a megélhetéshez megfelelő. Hozzáteszem: Európa más fővárosaiban is van rendőrhiány, aminek megszüntetése érdekében különböző intézkedéseket vezettek be. Van, ahol pótlékot kap a kezdő, van, ahol – például Münchenben – törvényileg szabályozzák, hogy öt évet ott kell szolgálnia, és csak utána kérheti át magát máshová. El kell dönteni, hogy nálunk mi lehet a megoldás.

hvg.hu: És mivel lehet megakadályozni, hogy egy fiatal rendőr ne lépjen a bűn útjára, vagy ne „védjen be helyeket”, vagyis ne vállaljon kidobói állást, mint teszik azt jelenleg is többen az akcióosztályosok között a fővárosban?

T. G.: A statisztikákat nézve azt látjuk, hogy az állomány tagjai által elkövetett korrupciós esetek száma arányaiban kevesebb, mint a társadalom egészében. Ez azt jelenti, hogy a rendőröknél a morál magasabb szinten van, mint az átlagemberben. Persze, elismerem, hogy vannak a rendőrségen belül olyan személyek, akik különböző jogsértéseket, korrupciós bűncselekményeket követnek el, és ez elfogadhatatlan. A célunk az, hogy az esetek száma tovább csökkenjen, az ellenőrzési főosztály folyamatosan vizsgálatokat végez, mi magunk is megteszünk mindent annak érdekében, hogy minél kevesebb ilyen eset forduljon elő. A rendőrség azonban a magyar társadalom szerves része, ezért nem lehet a környezetétől függetleníteni.

hvg.hu: Nem lehet, hogy az ügyek egy része nem derül ki? Egy ismerősöm nemrég szemtanúja volt, amint az utcán, bekamerázott területen fogadtak el kenőpénzt egy autóst igazoltató kollégái…

T. G.: Ha ez így van, nagyon szomorú vagyok, főleg, amiért az ön ismerőse nem tett feljelentést.

hvg.hu: Ő csak az utca másik oldaláról szemlélte az eseményeket. A rendőrök viszont kikérhették volna maguknak, és vesztegetés miatt indíthattak volna eljárást a gépjármű vezetője ellen.

T. G.: Természetesen, és nagyon sok ilyen eset van. A vesztegetésekkel kapcsolatban pedig az a véleményem, hogy ha egy eset van, az is sok. Ám azt gondolom, hogy a magyar rendőrségen, ahol 45 ezren dolgoznak, a többség nem téved meg, tisztességgel végzi a munkáját, a korrupciós cselekmények száma javuló tendenciát mutat. A kérdés csak az, hogy milyen szintű a korrupció. Ami szerintem szervesen összefügg a társadalom erkölcsi normájával. Nyilván azokban az országokban, ahol nagyon jogkövetők az emberek, azok a rendőrök is. A magyar testület tagjai igyekszenek kitaszítani a soraikból a megtévedt embereket.

hvg.hu: És mit lehet tenni az ellen, hogy a rendőr ne mondja azt az állampolgárnak, hogy fölösleges egy betörés miatt feljelentést tenni, úgysem lesz meg a tettes? Vagy hogy ne közölje vele, hogy nem ad ki egy határozatot, mert nem akar vele foglalkozni?

© Stiller Ákos
T. G.: A helyzet összetett. Meg kell értetni a kezdőkkel, hogy a munkájuk fontos, és még ha ezt a nem könnyű és nem a legjobban fizetett munkát is választották hivatásuknak, akkor is szívvel-lélekkel kell csinálniuk. És ha ezt így teszik, akkor a társadalom elismeri majd őket, minek következtében a rendőr még szívesebben végzi majd a munkáját. New Yorkban az emberek úgy gondolják, a rendőr értük dolgozik, és ezt respektálják. Bíznak az egyenruhásokban, s fejet hajtanak előttük, nem kockakővel dobálják őket.

hvg.hu: Már azzal is sokat formálhat a szemléleten a rendőr, ha nem úgy áll a polgárokhoz, ahogy a fenti esetekben.

T. G.: Ön azt tapasztalja, hogy a postán, a gyógyszertárban vagy a kórházban toleránsak, megértőek és közvetlenek az emberek? Ez általában mindenkire nézve igaz, csak a rendőrökre nem? Miközben az USA-ban a metróból kitóduló emberek nyugodtan kivárják a sorukat a mozgólépcső előtt, és nem lökdösődnek, addig nálunk halálra tapossák egymást. Ezzel arra szeretnék rámutatni, hogy a magyar rendőrség működését a magyar társadalom viselkedésének és gondolkodásának tükrében kell megítélni. Nem mondom azt, hogy ez így rendben van, csak azt, hogy akik ma a testületnél dolgoznak, azok ennek a társadalomnak a szerves részei.

hvg.hu: Önnek parancsnokként megvan arra lehetősége, hogy felhívja az állomány tagjainak a figyelmét a helyes hangnemre.

T. G.: Természetesen, amikor módom van rá, megteszem. Nem jó, ha vannak ilyen esetek, és ha én is megtudok egyet-egyet, bizony a kollégáim helyett is szégyellem magam. A változás érdekében sok mindent lehet tenni, de máról holnapra nem lehet megszüntetni a rendőrségen belüli minden negatív jelenséget. Ami módomban áll: megfogalmazom, miként kellene ennek a testületnek működnie, és megpróbálok személyes példával elöl járni.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!