„Ha a mai helyzetből a reformok irányába gondolkodunk, akkor társadalmilag egy ilyen helyzetben elfogadhatatlan ezermilliárdos adócsökkentést csinálni a nyugdíjasok és a szociálisan érintettek kárára” – fogalmazott tavaly nyáron Vértes András, a GKI vezetője a Friderikusz most című műsorban, ahol rajta kívül két másik közgazdász (Békesi László és Hamecz István), illetve Gyurcsány Ferenc is jelen volt.
Vértes kifejtette, a kormány bűne az volt, hogy nem magyarázta el a társadalomnak, mit akar és intézkedéseinek mi az értelme középtávon. Beszélt arról is, hogy szerinte nem nagy reformokat kellene csinálni, hanem elsősorban a kormány hitelességét és a bizalmát kellene visszaállítani, és csak kis reformokra lenne szükség. Úgy vélte, hogy a 2006-os kiigazítás nem a szegényeket, hanem a közepes és magas jövedelműeket terhelte, hiszen a szociális támogatások megmaradtak. „De nem volt más lehetőség rövid távon első menetben, nyilvánvalóan csak alapvetően adóemeléssel, és áremeléssel lehetett kiigazítani.”
 Vértes András © MTI |
A beszélgetés során Vértes András egyetértett abban, hogy a gazdasági növekedés lassult, de szerinte ez nem függ össze a reformokkal, illetve azok hiányával, sőt, szerinte éppen fordítva van. „Ha jobban az alacsonyabb rétegekre, ha jobban a szociális kiadások csökkentésére tevődött volna a kiigazítás, még sokkal nagyobb belföldi keresletcsökkenés lett volna, és valójában a hazai kisvállalkozásokat ez érintette csúnyán (…) Ha a mai helyzetből a reformok irányába gondolkodunk, akkor társadalmilag egy ilyen helyzetben elfogadhatatlan ezermilliárdos adócsökkentést csinálni a nyugdíjasok és a szociálisan érintettek kárára” – fogalmazott tavaly nyáron Vértes.
Szerinte a szociális rendszerből ki kellene szűrni a potyautasokat, az adóelkerülőket. „Ez nem egy perc, ezt nem lehet ilyen
karlegyintéssel azonnal megcsinálni. (…) Pénz nincs belőle olyan nagyon sok azonnal.(…) Nem lehet egyik percről a másikra ezt valójában végigvinni” - mondta a közgazdász.
Végül hivatkozott az általa vezetett GKI javaslataira. Ennek lényege, hogy első körben teljesíteni kellene a maastrichti kritériumokat, elkerülve a túlzott hiányt. A GKI igazgatója javasolta még az állami túlköltekezést megakadályozó közpénzügyi törvény elfoadtatását is, illetve azt, hogy minél előbb legyen kijelölve egy eurócsatlakozási menetrend. A foglalkoztatást a közoktatás fejlesztésével képzelte el, végül pedig többkulcsos adóreformot látott volna szükségesnek.