A tüntetésre sokan érkeztek vidékről is, a résztvevők számos szakszervezeti zászlót és különböző transzparenseket hoztak magukkal. A feliratok nagy többsége „Közpénzből közcélokat!” és „Radikális, de értelmes változtatást!” követelt, illetve a „Közösen a mindennapokért!” célt fogalmazta meg.

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke egy emberibb világért, a válságkezelés terheinek értelmes, igazságos elosztása érdekében emelt szót. Tárgyalásokat sürgetett a tervezett intézkedésekről, és úgy vélte: elkerülhető a gazdasági válság után a társadalmi válság, ha a kormány meghallgatja a szakszervezeteket. A helyszínválasztást azzal indokolta, hogy itt születnek olyan döntések az országról, amelyek gyakran nem veszik figyelembe a társadalmi hatásokat. Nem mindegy, hogy a válságkezelő lépések kinek, mennyire és meddig fognak fájni. Azok állnak a téren, akik legális jövedelemből, nyugdíjból élnek, akik nem tudják optimalizálni az adójukat, és nem tehetik meg, hogy számla nélkül számolják el költségeiket – mondta.

A közszféra érdeke nevében emelt szót Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke a szakszervezetek szombati demonstrációján a Kossuth téren, a Parlament előtt. Hangsúlyozta: ez a szféra a kormány "pofozógépe", minden megszorítást ezen a területen kezdenek, amit visszautasítanak, csakúgy, mint a négynapos munkahét gondolatát.

A demonstráción részt vevők hangosan fújoltak, különösen a négynapos munkahét hallatán. Tisztes munka, tisztes bérek kellenek – mondta. „Nem látszatintézkedések kellenek, számolni kell a hatásokkal is. Óvjuk a kormányt az újabb hitszegéstől” – tette hozzá, emlékeztetve, hogy érvényes megállapodása van a közszféra és a kormány között.

A béren kívüli juttatások megadóztatását és a nyugdíjrendszer igazságtalanságát emelte ki beszédében Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke a szakszervezetek szombati demonstrációján a Kossuth téren, a Parlament előtt. Kritikával illette az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések adókedvezményének megkurtítását is – a tervezett intézkedések ismertetését fütty és a szónokkal egyetértő bekiabálások kísérték.

A szakszervezeti vezető bírálta a kormány és a munkáltatók „összejátszását”, és példaként említette a „jelenlegi miniszterelnök” által összehívott Gazdasági Szociális Tanács, valamint a Reformszövetség megalakítását. Szavaira hangos fújolással reagálta a tagok. Bejelentette azt is: az autonómok arra szólítják fel a kormányt, hogy április 24-ére hívja össze az Országos Érdekegyeztető Tanács ülését, és ismertesse programját.

A demonstráció után Pataky Péter, Kuti László és Borsik János az alábbi petíciót nyújtották át az MSZP, a Fidesz, az SZDSZ és a kormány képviselőjének.

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Ne jöjjön társadalmi válság a gazdasági válsággal együtt, ezért jöttünk, ez az érdekünk! Az elmúlt hetek belpolitikai eseményei világossá tették számunkra, hogy új válságkezelési program készül, mely legerőteljesebben az alacsony jövedelmű munkavállalókat sújtja.

Az általunk ismert kormányzati intézkedés tervezetek szerinti teherviselés igazságtalan és aránytalan. A válságkezelés terheit az egész társadalomnak közösen kell viselni, és érvényt kell szerezni a társadalmi igazságosságnak. A szakszervezetek haladéktalan egyeztetéseket követelnek az OÉT-ban. Elvárjuk az őszinte, világos beszédet. Ma még van esélye annak, hogy ne kövesse a gazdasági válságot társadalmi válság. Mi ebben vagyunk érdekeltek!

A tiltakozó, demonstráló szakszervezetek
Elutasítják a válságkezelést célzó tervezett intézkedéseket,
- mert a kormány nem ismerteti meg azok valós társadalmi hatásait. A "fájni fog" kevés! Kinek, mennyire és meddig - ezt jogunk van tudni! Legyenek nyilvánosak a tervezett megszorító intézkedésekhez kapcsolódó elemzések és hatástanulmányok.
- mert azok nem az arányos teherviselésen alapulnak. Az a törekvés, ami a kiskeresetűektől elvesz, és a tehetősebbeknek ad, erkölcstelen és tisztességtelen! A magasabb jövedelműek viseljenek nagyobb terheket!
- mert a tőkejövedelem és a vagyon nem visel legalább olyan mértékű közterhet, mint munkajövedelmek. Követeljük a válsághelyzetre való tekintettel, átmeneti adók bevezetését az értékesebb vagyontárgyakra, és a tőkejövedelmekre!
- mert azok nem a gazdaság élénkítését, a piacképesen termelő ágazatok fejlesztését szolgálják. Az intézkedések, támogatások és kedvezmények a munkahelyek megőrzését és újabbak teremtését segítsék!
- mert azok nem segítik a feketegazdaság visszaszorítását, hanem éppen ellenkezőleg ható változtatásokat eredményeznek a legális juttatások értelmetlen mértékű megadóztatásával. Fizetőképes kereslet nélkül nincs gazdasági fellendülés! Ehhez bérek, elkölthető jövedelmek kellenek. Az egyensúly megteremtéséhez, és a munkahelyek megőrzéséhez szükséges munkáltatói felelősség, tulajdonosi és menedzseri hozzájárulás biztosítása és számonkérése is.
- mert azok ismét a közszolgálat dolgozóitól vonnak el jövedelmeket. Nem lehet a végletekig kivéreztetni a közszolgálatot! A közszolgálat szolgáltatási kapacitásának megőrzése, a közszolgálati munkavállalók keresetének jelenlegi szinten történő stabilizálása és a közszolgálati privatizáció és kiszervezések azonnali leállítása alapvető követelmény.
- mert azok szociálisan kilátástalan helyzetbe sodornak a családokat, és nincsenek tekintettel a nyugdíjból élők valós élethelyzetére. Kizárólag körültekintő mérlegelést követően változzék a szociális juttatások köre, mértéke és ideje!

Ezt a petíciót a hat szakszervezeti konföderáció és tagszervezeteik fogadták el, amelyek az ország minden régióját, és a gazdaság minden szegmensét képviselik.

Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, Liga Szakszervezetek, Munkástanácsok Országos Szövetsége.