„Az egyik legnagyobb taxis társaság sofőrjeit egymás után több tucatszor sikerült lebuktatnunk azzal, hogy nem adtak számlát, pedig az utast eljátszó revizorok célállomása mindig a VII. kerületi Dob utcai központunk volt” – meséli egy korábbi élményét a hvg.hu-nak Álmos László. A KESZ szakigazgatója és munkatársai azonban ma már olyan tudatosan szervezett, bonyolult adócsaló hálózatokkal szemben próbálják felvenni a harcot, akikhez képest a zsebre dolgozó taxisok kishalnak számítanak. „Legutóbb egy mobiltelefon-szállítmány körbeszámlázásával az áfát jogtalanul visszaigénylő társaságra csaptunk le külföldi adóhatóságokkal együtt. Az árut Olaszországból az Ibériai-félszigetre küldték, majd onnan Németország és Magyarország közbeiktatásával ismét Olaszországba jutott a termék, ahol végül visszaigényelték az általános forgalmi adót” – ismertette egyik sikeres ügyüket Álmos.
© Végel Dániel |
Három főosztályból áll a KESZ: az előkészítő, értékelő főosztály munkatársai végzik az adminisztratív jellegű munkát, a belföldi kiemelt ellenőrzési főosztály a régióktól és a társszervektől átküldött ügyekkel foglalkozik, a nemzetközi ellenőrzési főosztály pedig zömében az országhatárokon átnyúló adócsaló hálózatok ügyeit vizsgálja.
Jelenleg három nagy nemzetközi ellenőrzés folyik az osztrák, a szlovák és a lengyel adóhivatallal közösen, újabb három közös eljárást pedig most készítenek elő. Tavaly szintén hat, több államot érintő ügyben jártak el, az egyik esetben egy gépjármű-kereskedelemmel az áfát illegálisan visszaigénylő társaságot számoltak fel.
270 milliós rapid bírság
A KESZ tevékenységében az ellenőrzések a jövőben is szép sikereket hozhatnak, úgy, mint a 2005-ben megalakított 33 fős Rapid ellenőrzési egységé – május 1-jétől már főosztályé –, amely egyébként a taxiscég lebuktatását is végezte. „A régiónként két adóellenőr és egy vámos alkotta kis csapatok, természetesen, ha kell, nagyobb egységekkel vonulnak ki, vagy segítséget kapnak, amennyiben a helyzet úgy alakul. Így történt például, hogy egy revizorpáros magát fiatal házaspárnak kiadva egy fogadóst ért tetten számlaadás elkerülésén. Amikor felfedték kilétüket, a vita olyan hevessé fajult, hogy a kint várakozó vámos kért rádión erősítést.”
Legutóbb a Rapid azt vizsgálta, hogy az üzemanyag-forgalmazók eleget tesznek-e adófizetési kötelezettségüknek. „Találtunk olyan benzinkutat – mondta Nagy László, a Rapid Ellenőrzési Főosztály vezetője –, amelynek az üzemeltetője a megvásárolt üzemanyag után a jövedéki adót befizette ugyan a vám- és pénzügyőrségnél, de a hó végi zárásnál tartott ellenőrzés során kiderült, hogy 30 ezer liter benzint a kúton kívül adott el.” Ebben az esetben a mulasztási bírság akár több millió forintra is rúghat. Összességében a Rapid munkatársai – akikről már fotókat is terjesztenek az ellenőrzött adófizetők – tavaly 270 millió forint bírságot szabtak ki.
Bírság a lomisoknak
Nagy László szerint az emberek nem tanulnak az ellenőrzésekből, s jellemző, hogy az alkalmazottakat továbbra sem jelentik be, mint egy áruházban a biztonsági őröket vagy egy Balaton-parti vendéglátóhelyen a szakácsot. Az emberek rafináltak, és újabbnál újabb trükköket találnak ki, így minden ügyből tanulnak a revizorok is – mondja Nagy. „Egy üzletben például az egyik pénztárgép nem volt bejelentve, vagyis az azon átmenő – mintegy 122 milliós – forgalom nem került be a bevallásba. A cégvezető a dolog napvilágra kerülését követően önként befizetett 50 millió forint adót.”
Eredmények |
Az elvégzett ellenőrzések alapján a KESZ az utóbbi három évben – az ideit is beleértve – összesen 1305 cég adószámának felfüggesztésére tett javaslatot, a vizsgálatait követően pedig 2007 óta 36 büntető feljelentést tett. A szakterületen dolgozók eddig összesen 133 milliárd forintos adókülönbözetet állapítottak meg, az adókülönbözet értéke mintegy 92 milliárdra volt tehető, amihez körülbelül 70 milliárd forint szankció társult. |
„Általában ügycsoportokat vizsgálunk. Ezek között volt a cukor, a számítástechnikai eszközök, az autókereskedelem, majd a takarítás, az építőipar és a kereskedelem területe. Az utóbbi teszi ki egyébként az ügyeink 70-80 százalékát” – mondta Álmos László, megjegyezve azt is, hogy 2008-ban újszerű tendenciaként jelent meg, hogy az adócsalásra specializálódott vállalkozói láncolatok esetében a fiktív hálózatok beépültek a szabályosan működő multikba, abból a célból, hogy így legalizálják saját fiktív tevékenységüket.