Demszky Gábor elárulta, mit keres a bőrfejű az SZDSZ plakátjain

Utolsó frissítés:

Demszky ma már úgy látja: a Bokros-csomag elfogadása után pártjának ki kellett volna lépnie a Horn Gyula vezette koalícióból. A főpolgármester elismerte: az SZDSZ kampányában azért koncentrál a szélsőjobb veszélyre, mert ezzel lehet leginkább szavazásra bírni a potenciális híveket, akik közül egyelőre csak 40 százalék adná le voksát kedvenc pártjára.


hvg.hu: Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere hétfőn a Hetek közéleti fórumán abszurdnak nevezte, hogy önt Kivágó Iván Györgyné, azaz „egy volt III/2-es belügyi tiszt menti meg”. Maga szerint is abszurd?

Demszky Gábor: A szocialista párt kompetenciája volt a jelölés. Semmiféle eszközünk nem volt ennek befolyásolására. Többször hangoztatott véleményem továbbra is az, hogy az, aki az állampárt erőszakszervezetének, a III-as ügyosztálynak a tagja volt, annak szolgálatában állt, az ne legyen választott tisztségviselő, sem parlamenti, sem önkormányzati képviselő. Olyannyira ez a véleményem, hogy 1990-ben országgyűlési képviselőként Hack Péterrel együtt egy ennek a szándéknak megfelelő törvényjavaslatot nyújtottunk be (amelyet a kormánypárti többség leszavazott – Sz. P.). Kivágónét illetően az MSZP döntését jogi kifogás nem érhette. Politikailag számomra rendkívül problémás, rossz döntés volt. Ezzel kapcsolatban a szocialista pártelnöknek jeleztem a véleményemet. Valószínűleg ez is befolyásolhatta az MSZP-t abban, hogy Kivágóné a költségvetési szavazás után lemondott a képviselőségről. Egyébként nem szoktam Kósa Lajos polgármester munkáját minősíteni. Ő ezt rendszeresen megteszi velem kapcsolatban. Ezek szerint fontos a munkám.

Demszky Gábor
© Szegő Péter
hvg.hu: Említette a Demszky-Hack-féle törvényjavaslatot. Nem tartja-e hibának, hogy akár az 1994-es, a 2002-es, a 2004-es vagy a 2006-os koalíció megkötésekor, esetleg 2002 nyarán, Medgyessy Péter akkori miniszterelnök ügynökmúltjának nyilvánosságra kerülésekor, az SZDSZ nem mondta azt, hogy a Demszky-Hack javaslat felhígítás nélküli elfogadása koalíciós alapfeltétel?

D. G.: Az első koalícióban nélkülünk is megvolt az MSZP többsége, tehát ez nem lett volna reális célkitűzés. Ettől függetlenül úgy látom, hogy az SZDSZ-nek a Bokros-csomag elfogadása után ott kellett volna hagynia a koalíciót. Az optimális forgatókönyv az lett volna, hogy az SZDSZ az MSZP váltótársává válik. Persze én a fővárosban 1994 óta koalícióban vagyok az MSZP-vel, de ennek a koalíciónak nem az ideológiai közösség az alapja, hanem a közösen elfogadható várospolitika. A kérdésében lévő állításban van igazság: ez egy olyan rendezetlen ügye a magyar demokráciának, amely állandóan zsarolhatóvá tesz választott tisztviselőket, újra és újra fölveti a folytonosság kérdését, azt, hogy mennyire vállalunk közösséget az állampárti múlttal, vagy mennyire sikerült leszakadni róla. Ez számomra nagyon fontos kérdés, a társadalom számára egyre kevésbé az. Az egész ügynökkérdés a politikában ma már szinte csak az SZDSZ és néhány kutató ügye .

hvg.hu: Sokan bírálják az SZDSZ választási kampánystratégiáját: a Jobbikkal szemben határozza meg magát, szinte felszólítja a szavazót: nincs más választásod, szavazz rám. Önnek ez tetszik?

D. G.: Az a kérdés, hogy ki lesz a harmadik erő: egy szélsőjobboldali, nyíltan cigányellenes, önmagát a demokratikus közösségen kívülre helyező párt, vagy egy liberális párt, amelynek az európaiságát és elkötelezettségét sohasem kérdőjelezte meg senki. Az SZDSZ-nek megvan a hagyományos szavazótábora, ha elmegy szavazni, ránk szavaz. Az igazi kérdés, sikerül-e rávenni őket a jelenlegi politikai hangulatban, hogy egyáltalán elmenjenek szavazni. A szélsőjobboldali veszélynek az SZDSZ kampányában történő megjelenítése alkalmas lehet potenciális szavazóink mozgósítására. De azért foglalkozni kellene európai uniós ügyekkel is. El kell mondani, mit akarunk képviselni az Európai Parlamentben. Szent-Iványi Istvánnal azon vagyunk, hogy az SZDSZ uniós szándékait elmagyarázzuk az embereknek. Különböző fórumokon beszélünk erről. A probléma az, hogy ez túl bonyolult, az emberek pedig szkeptikusak az unióval kapcsolatban. Ezeket az üzeneteket tehát elég nehéz eljuttatni a választópolgárokhoz. Kétségtelenül egyszerűbb a nyilas veszélyre utalni és arra fölhívni a figyelmet.

hvg.hu: Éppen Szent-Iványi István nyilatkozott úgy, hogy amennyiben az SZDSZ nem jut be az Európai Parlamentbe, akkor a 2010-es országgyűlési választáson aligha lépi át az ötszázalékos küszöböt. Ezzel egyetért?

D. G.: Ennyire azért nem egyértelmű a dolog. Egy esetleges kudarc június 7-én nyilván elindíthat kedvezőtlen folyamatokat a pártban, de az is lehet, hogy pont a rossz európai parlamenti szereplés fogja összezárni és jövőre akcióképessé tenni a pártot. Ezzel együtt abban reménykedem, hogy legalább egy képviselőt sikerül Brüsszelbe küldenünk. Persze, ez rosszabb eredmény lenne, mint az öt évvel ezelőtti, amikor 7,74 százalékot kaptunk. Az SZDSZ tehát mozgósító kampányban érdekelt. Ehhez egyszerű üzenetek kellenek.

hvg.hu: Május 6-án az SZDSZ egyik ügyvivője és országgyűlési képviselője a hvg.hu-nak azt mondta, hogy nyolcmillió választópolgárral és negyvenszázalékos részvétellel számolva, százhatvanezer szavazat kell az Európai Parlamentbe történő bejutáshoz, s ezt a Jobbik biztosan hozza, míg az MDF és az SZDSZ közül „talán az egyik”. Ön is osztja ezt a véleményt?

D. G.: Nyilván ez a bizonyos SZDSZ-es ügyvivő is tudja, hogy a Jobbik képes leginkább mozgósítani saját lehetséges szavazóit. Olyan, mint egy harci alakulat. Bízhat az aktivistáiban, bízhat abban, hogy az aktivisták név szerint ismerik a szavazókat, akiket el is visz szavazni. Az SZDSZ lehetséges szavazóinak jelenleg csak negyven százaléka mondja azt, hogy el is menne szavazni, más pártoknál ez az arány hetven-nyolcvan százalék. Így állunk pillanatnyilag.

Szegő Péter