szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Szén-monoxid-mérgezés általában lakásokban, családi házakban fordul elő, ezért is szokatlan, hogy a nemrég megnyílt budai bevásárlóközpontban egymást követő két nap is rosszul lettek a levegőben lévő gáztól - ezeknél az épületeknél ugyanis elvileg gondosabban járnak el. A pláza vasárnap azt állította, a mélygarázsból a szokásosnál nagyobb mennyiségű kipufogógáz került a levegőbe, de ennek mértéke 8-12 térfogatszázalék között volt. Ilyen mennyiség azonban nem okozhatott volna rosszullétet.

A szén-monoxid színtelen, szagtalan, ezért csak mérőműszerrel lehet kimutatni, vagy az emberi szervezetre gyakorolt hatása alapján lehet következtetni a jelenlétére – ahogy ez az Allee bevásárlóközpontban is történt. A szén-monoxid azért veszélyes, mert belélegzése után leköti a vérben a hemoglobint, így a vér nem jut oxigénhez és megbénítja az idegeket. A mérgezést szenvedő alany mindeközben tudatánál van, de cselekedni nem tud, hiába is szeretne – mondják azok, akik már átéltek súlyos mérgezést.

„A közhiedelemmel ellentétben a szén-monoxid a mennyezeten 'jelenik meg', s onnan terjed a padló felé, ellentétben a szén-dioxiddal, ami lentről felfelé terjed” – magyarázta a hvg.hu-nak Balogh József gázkészülék-szerelő mester, hozzátéve: a leggyakrabban összekeverik az emberek a szén-dioxidot a szén-monoxiddal. Előbbi ugyancsak színtelen, de enyhén savanykás ízű és szagú gáz. Mivel a levegőnél nehezebb, általában bányákban, aknákban, alagutakban, kutakban, pincékben, garázsokban gyűlhet fel, kiszorítva a levegőt. Nagy mennyiségben a szén-dioxid is mérgező.

Szén-monoxid. Észrevétlenül támad
© Stiller Ákos

Szén-monoxid-mérgezés általában lakásokban, családi házakban fordul elő, mérőműszerekkel ellátott közintézményekben ez nagyon ritka jelenség – mutat rá Balogh, utalva az Allee plázában történtekre. Szén-monoxid-mérgezés gyakran fordul elő garázsban, nyílt égésterű fűtési rendszerek környezetében vagy ott, ahol eldugult a kémény. De akár olyan helyiségben is megtörténhet, ahol sokan dohányoznak. Balogh József szerint a családi házakban, lakásokban sokszor azért következik be mérgezés, mert sokan még mindig nyitott égésterű készülékeket használnak. „Noha a gazdasági minisztérium rendeletének értelmében idestova két éve tilos ilyen készülékeket szerelni az új lakásokba, bizony előfordul az ilyen. Ez részben azért is van, mert a régi lakásoknál a szerelők sokszor ugyanilyen készülékre cserélik a régieket” – mondja Balogh. A szakember szerint az is előfordul, hogy a készüléket nem, de a nyílászárókat újra cserélik. „Ez azért veszélyes, mert egy új nyílászáró akár hermetikusan is lezárhatja a lakást úgy, hogy nem jut be levegő. Egy régi, például 24 kilowattos készülék 2,5-3 köbméter gázt éget el óránként. Márpedig egy köbméter gáz elégetéséhez 10 köbméter levegő szükséges. Magyarul egy óra alatt 25-30 köbméter levegő kellene az égéshez, de ilyen esetben az új nyílászárók miatt nem jut levegő a térbe” – mondja a szakember.

 

Hogyan előzzük meg a bajt? (Oldaltörés)

Az új készülékek rendszeres, évenkénti vizsgálatával és tisztításával csökkenteni lehet ugyan a veszélyt, de ez még nem elég a teljes biztonsághoz. Érdemes szén-monoxidot érzékelő mérőműszert beszerezni (15 ezer forintért már jó minőségűt lehet kapni) és felszereltetni. Igaz, itt sem árt vigyázni. Vannak ugyanis olyan, évekkel ezelőtt gyártott, de még mindig forgalomban lévő mérők, melyek csak akkor jeleznek, ha a szén-monoxid mértéke elérte a 100 ppm-et, azaz térfogatszázalékot. A ppm azt jelzi, hogy egymillió levegőrészecske között mennyi szén-monoxid-molekula van. Csakhogy a 100 ppm-es érték már jóval az egészségügyi határérték, azaz a 35 ppm felett van. „Ilyen mennyiségnél 2-3 óra alatt már enyhe fejfájás, fáradtság, szédülés, hányinger jelentkezhet azoknál, akik belélegzik ezt” – magyarázza Balogh József. (Ezért is furcsa egyébként, hogy az Allee pláza közleménye szerint vasárnap, a bevásárlóközpontban csak 8-12 ppm-es mennyiséget mértek, ez ugyanis még nem okozhatna rosszullétet.)

A legújabb detektoroknak éppen ezért már akkor jelezniük kell, ha a levegő szén-monoxid-szintje eléri az 50 ppm-es értéket. Így lehetőség van arra, hogy még azelőtt megtaláljuk a gáz forrását és szellőztessünk, hogy ez az érték megnőne. Minél nagyobb arányban lesz ugyanis szén-monoxid a levegőben, annál kevesebb oxigénhez jut a szervezet. S minél nagyobb az oxigénhiány, annál intenzívebben jelentkeznek a mérgezés tünetei: míg kezdetben, azaz 100 ppm-es mértéknél „csak” fejfájás, szédelgés, álmosság, hányinger léphet fel, addig 400 ppm felett 1-2 órán belül már életveszélyessé válhat a helyzet. 1600-as érték felett húsz percen belül jelentkezhetnek a tünetek és egy órán belül bekövetkezhet a halál. Minél nagyobb a ppm értéke, annál hamarabb következhet be a halál.

A budapesti Allee bevásárlóközpontban a mínusz második szinten a Spar áruház dolgozói lettek rosszul. A vasárnapi rosszullétek után a cég közleményében azt nyilatkozta: az épület szellőzőrendszere a nagy forgalom miatt magas szén-monoxid-telítettséget jelzett, és emiatt az alagsori hipermarket tűzjelző berendezése leállította saját szellőzőrendszerét. A rendszer újraindításakor került a szokásosnál nagyobb mennyiségű kipufogógáz a levegőbe, de ennek mértéke 8-12 ppm között volt, ami a 30 ppm-es határértéknek csupán egyharmada. Hétfői közleményükben – az újabb rosszullétek után – viszont már azt írták, hogy a hatósági mérések nem mutattak ki szén-monoxidot az épületben.

Úgy tűnik azonban, hogy a Spar nem hisz az Alleenak, ezért saját költségére szén-monoxid-mérőket szerelt fel a kasszasoron, hogy veszély esetén ezek késedelem nélkül riasszanak; valamint erkölcsi és anyagi kártérítést is követel az Alleetól.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!