szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Apportként vitte be ingatlanját a VII. kerületi önkormányzat egy magáncéggel közösen létrehozott projektvállalkozásba két évvel ezelőtt, pályáztatás nélkül. Ezzel pedig – egyes vélemények szerint – lehetőséget teremtett arra, hogy ismét egy esetlegesen az érdekkörébe tartozó társaságnak adja át a beruházást. Az ingatlan lebontásának körülményei miatt egyébként nyomozás is indult.

A Péterfy Sándor utca 34. szám alatt található ház hányatott sorsáról már írtunk. Az ingatlan ma egy üres telket jelent; azon 2008 őszéig egy épület állt, amelyet aztán egyik napról a másikra lebontottak. Az ingatlan a VII. kerületi önkormányzaté volt. Az épület egyik bérlője 1995 és 2001 között többször felajánlotta, hogy megveszi a lerobbant állapotú házat, de arra nem nyílt lehetősége. 

A bérleti jogviszonyt az önkormányzat 2004-ben felmondta , s a bérlőt – a Present Computert – arról értesítette, hogy 2005. január 10-ével el kell hagynia az ingatlant. A bérlő ekkor újra jelezte vásárlási szándékát, illetve kártérítés iránti igényt jelentett be az ingatlanon kivitelezett 70 milliós beruházás erejéig. Ez ügyben a bérlő többször is tárgyalt – főként ügyvédje útján – Hunvald György polgármesterrel és a gazdasági bizottság ugyancsak előzetes letartóztatásban lévő elnökével, Gál Györggyel. Úgy tűnt, hogy létrejöhet a megállapodás a felek között, ám az önkormányzat meggondolta magát. Hunvald ekkor – a Present Computer ügyvédje, Thaisz Andrea elmondása szerint – a beruházóval, a Homerton Kft. ügyvezetőjével, Máté Istvánnal közösen azt ajánlotta fel, hogy a felépülő társasházban egy, a korábbi bérleménnyel méretben és árban megegyezőt kapnak. A Homerton részéről a hvg.hu-nak tagadták, hogy tettek volna ilyen ajánlatot, illetve, hogy társasházat akartak építeni. Azt is tagadták, hogy egyáltalán találkoztak volna a bérlővel és ügyvédjével.

A telek egy éve üresen áll
© Stiller Ákos
A tárgyalás tényét alapozná meg az, hogy a bérlő és az önkormányzat között zajlott egy per a bérleti szerződés érvényességének a megállapítására. Nyilván ennek mielőbbi zárulása a kft.-nek is érdeke lett volna. A per egyébként idén januárban azzal zárult, hogy a Fővárosi Bíróság elutasította a bérlő keresetét. Ugyanakkor kimondta, hogy a bérlő a szerződésen kívül okozott kárért perelhet. Mielőtt azonban a bíróság meghozta volna ezt a döntést, 2008 őszén – úgy, hogy az önkormányzat nem kísérelte meg kiüríteni az ingatlant – eldózerolták az épületet. Mivel a bérlőt a bontásról nem értesítették, az nem tudta elhozni az ott tartott ingóságait, amelyek értéke mintegy 2,6 millió forintra rúg. Emellett a beruházás megsemmisülése miatt a nő 70 millió forintra tette a neki okozott kár összegét.

A bontás miatt a bérlő a Központi Nyomozó Főügyészségen feljelentést is tett. Az ügyészség a nyomozás lefolytatására a VII. kerületi kapitányságot jelölte ki, amely elfogultságra hivatkozva visszapasszolta a vizsgálatot, amelyet végül a VI. kerületi rendőrök kaptak meg. Ők nem állapították meg a bűncselekmény gyanúját, bár ezt az álláspontjukat nem tudni, mire alapozták, mivel nyomozást – a bérlő szerint – egyáltalán nem folytattak. Az ügynek azonban ezzel nincs vége, mert az ügyészség még nem bírálta el a nyomozás megszüntetése ellen benyújtott panaszt.

Kazinczy utcai Projekt Kft. (Oldaltörés)

Az ingatlan sorsát tovább követve a tulajdoni lapon azt találjuk, hogy azt az erzsébetvárosi önkormányzat 2007 novemberében apportként bevitte a Kazinczy utcai Projekt Kft.-be, amely egy hónappal korábban hoztak létre a H. L. Projekt Beruházó és Építő Kft.-vel. Ennek a cégnek két tulajdonosa van. A TJ Invest Kft. és a már emlegetett Homerton Beruházó és Vagyongazdálkodó Kft.

A Kazinczy utcai Projekt Kft. és a Homerton ügyvezető igazgatója, Bocz Szabolcs kérdéseinkre adott válaszában azt írta, hogy a „Magyar Táncművészeti Főiskola Táncpedagógus- és Koreográfusképző Karának elhelyezését szolgáló új épületet építik meg.” Ezt a Kazinczy utcában tervezik, míg a Péterfy Sándor utcai „ingatlan tekintetében semmilyen projekt nincs folyamatban.” Megpróbáltuk tőle megtudni azt is, miként lehet az, hogy az ingatlant apportként vitte be az önkormányzat és most a tulajdoni lap szerint az önkormányzaté a beépítési kötelezettség. Bocz azt állította, nem tud erről. Miután továbbítottuk neki az iratot, azt felelte, hogy azt a Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztálya rendelte el. A bontással kapcsolatban pedig megjegyezte, ő üresen vette át az ingatlant az Erzsébetvárosi Önkormányzati Vagyonkezelő Zrt.-től, az ERVA-tól. Ingóság nem volt az épületben, a bontást pedig ők végeztették el, s az erről készült jegyzőkönyv náluk van. Erre azért kérdeztünk rá, mert a bíróság felé az ERVA úgy nyilatkozott, hogy fogalma sincs a bontás körülményeiről.

A polgármesteri hivatal vagyongazdálkodási irodájának vezetője, Villányi Tibor azt hangsúlyozta, hogy a Kazinczy utcai Projekt Kft. létrehozásának célja az önkormányzat részéről az volt, és ma is az, hogy a Kazinczy utca, Dob utca és Király utca közötti szakaszának rendezése megtörténhessen. A cégbe apportált Péterfi Sándor utcai ingatlan kapcsán pedig „a Present Computer értesítése érintettség hiányában föl sem merült, mivel az ingatlanra nem rendelkezett bérleti jogviszonnyal.” Villányi szerint bizonyítható, hogy a cég nem is tartotta a helyiséget birtokában, tehát mint helyiséghasználó sem jöhetett szóba. Emellett „amikor az ERVA Zrt. 2007. október 4-én az épületben bejárást tartott, megállapította, hogy a helyiségek üresek. Sőt – mivel a helyiségek nyitva álltak – maga az ERVA gondoskodott azok lezárásáról.

A Present Computer ügyvédje a hvg.hu-nak határozottan állította, hogy ez nem igaz, hiszen ügyfele az ingatlan birtokában volt, az pedig más kérdés, hogy ehhez volt jogcíme, vagy nem. Jogcím nélküli használat esetén sincs felhatalmazása a tulajdonosnak az ingatlan elfoglalásához, vagy lebontásához. Ez csak az ingatlan kiürítésére irányuló per jogerős befejezése után történhetett volna meg. Az önkormányzat azonban ilyen pert nem indított.

A beépítési kötelezettség – mint azt egy ügyvéd a hvg.hu-nak elmondta – arra szolgál általában, hogy lefedje magát az önkormányzat, a projekt-cég ugyanis nem magánvállalkozás. A beépítési kötelezettség leválasztását a tulajdonos cégről pedig aggályosnak tartotta, mert úgy vélte, ezzel egy újabb lehetősége lesz az önkormányzatnak arra, hogy ismét egy esetlegesen az érdekkörébe tartozó társaságnak adja át a beruházást.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!