A HVG információja szerint a lapzártánkkor javában zajló lázas frakcióalakítási tárgyalások oda torkollhatnak, hogy Morvai Krisztina nem ugyanabban a képviselőcsoportban foglal majd helyet, mint a vele egy listán bekerült Balczó Zoltán és Szegedi Csanád. Az EP-frakciókat elválasztó ideológiai frontvonalak egyike maga az EU létével és jövőjével kapcsolatos attitűd. Ez idáig az uniós törvényhozás legnépesebb pártjai – a jobbközép Európai Néppárt, a szocialisták, a liberálisok és a zöldek – az integráció mélyítésének hívei voltak, a Nemzetek Európája Unió (UEN) nevű kisebb csoport azokat tömörítette, akik a közösséget pusztán kormányközi együttműködésként, minden föderációgyanús elemtől megtisztítva képzelik, s a Függetlenség/Demokrácia (Ind/Dem) névre hallgató frakcióban foglaltak helyet az egyértelműen euroszkeptikus pártok. Bár az eurofil frakciók már az Ind/Dem parlamenti jelenlétét is kínosnak érzik, még az utóbbi is igyekezett elhatárolódni azoktól a mostani választásokon előretört pártoktól, amelyekkel az euroszkepticizmust illetően közös platformon van ugyan, idegengyűlölő, rasszista retorikájuk miatt mégis szalonképtelennek számít együtt mutatkozni velük.

A létbizonytalanság azonban – legalábbis az első összeütközésekig – felülírhat bizonyos ideológiai fenntartásokat. A frakcióba tartozás ugyanis életbe vágó minden uniós képviselő számára, mivel az EP előírásai e státushoz kötik nemcsak a költségtérítéseket és irodajuttatásokat, hanem a bizottsági sarzsik, sőt a felszólalási időkeretek szétosztását is. A frakción kívüli képviselő tehát párialétre kárhoztatott. A házszabály szerint frakciót legalább 7 tagállamból érkezett minimum 25 képviselő alakíthat. A szélsőjobb önálló csoporttá válását különösen megnehezíti, hogy a szóba jöhető pártok az EU-t közösen utálják ugyan, egymást viszont még annál is jobban. A Jobbik például kijelentette, hogy nem hajlandó egy frakcióban ülni az amúgy vele egyívású román és szlovák ultranacionalistákkal. A nyíltan homoszexuális holland Geert Wilders által vezetett iszlamofób PVV viszont semmiképp sem akar egy levegőt szívni a homofób és antiszemita pártokkal, mint például a Jobbik és a hozzá hasonló kelet-európai társaságok, vagy éppen a Brit Nemzeti Párt (BNP). Lapzártánkkor a szélsőjobb frakciókezdemény még csupán a BNP két, a Le Pen-féle francia Nemzeti Front három, a belga Vlaams Belang és a bolgár Ataka két-két képviselőjét volt képes felsorakoztatni, ami még a BNP-vel régi meghitt kapcsolatokat ápoló Jobbik három kiküldöttjével együtt sem elég.

Az esetleges frakcióalakítási kudarc fényében elképzelhető, hogy a nyilvános nemzetközi szereplés mindenekfelett álló céljával EP-képviselőségre tört Morvai beül egy őt befogadó frakcióba. Ilyen lehet a megmaradásáért küzdő Ind/Dem, amely felülemelkedhet a magyar képviselőnő új keletű szélsőjobbos megnyilvánulásain. Ez a fordulat egyébként megmagyarázhatja a fideszes Szájer József azon bejelentését is, hogy a pártja bizonyos kérdésekben együttműködne a Jobbikkal az EP-ben. A HVG keddi kérdésére Nigel Farage, az Ind/Dem elnöke – egyszersmind a radikálisan euroszkeptikus Egyesült Királyság Függetlenségi Párt (UKIP) első embere – tagadta a Jobbikkal való „formális” tárgyalást, nem zárva ki ugyanakkor bizonyos folyosói alkukat.

Az Ind/Dem és az UEN egyaránt bajba került, miután tagságuk egy részét elszívni látszik a néppárti családból kilépett, új, mérsékelten euroszkeptikus frakciót összekalapált brit Konzervatív Párt. A megfelelő taglétszám itt nem volt kérdés, hiszen a brit konzervatívok önmagukban 26 képviselőt küldhetnek az EP-be, de – mint hétfőn bejelentették – 8 másik tagállam összesen 30 képviselője is csatlakozott az új formációhoz, amely így az EP negyedik legnagyobb frakciójává avanzsált, megelőzve a zöldeket, de lemaradva a liberálisoktól. Az „Európai Konzervatívok és Reformisták Csoportja” néven antiföderalista platformon életre hívott frakcióba ült végül Bokros Lajos, az MDF listavezetője is, jóllehet elődje a néppárti padsorokban foglalt helyet, maga az expénzügyminiszter pedig korábban mélységes integrációelkötelezettségéről nyilatkozott (HVG, 2009. március 28.). Információk szerint Bokros abban a reményben fogadta el a toryk invitálását, hogy kijárják neki az EP nagy hatalmú költségvetési bizottságának elnöki posztját. Az uniós képviselőház működését ismerők szerint azonban erre igen kicsi az esély, a nagyobb frakciók ugyanis előszeretettel fenntartják régi motorosaiknak a legbefolyásosabb tisztségeket. A kisebbeknek és újaknak olyan másodrendű helyek jutnak, mint például a költségvetés-ellenőrzési bizottság vezetése, ennek elnöki posztját csípte meg – legmagasabb rangú kezdőként – az előző ciklusban Fazakas Szabolcs MSZP-s euroképviselő.

KOCSIS GYÖRGYI