Borbély József ügye több évre nyúlik vissza. Még 2004-ben saját magát jelentette fel, tudomására hozva a hatóságoknak, hogy felszámolókat – Kovács Zoltánt, Magyari Józsefet, valamint Tóth Ferencet, aki Kunbaracs polgármestere is – vesztegetett meg. Borbély tovább akarta működtetni a kecskeméti bútorgyárat, a SZKIV Glória Rt.-t. A cég megszerzéséhez pedig segítséget kért Magyari Józseftől, a Kossuth Holding Vagyonkezelő Rt. felügyelőbizottságának tagjától és a vele együttműködő Tóth Ferenctől.

Igaz, a Glória felszámolását végül nem a Kossuth Holding, hanem egy másik felszámoló, a Hunyadi Rt. kapta meg. Mivel ennek a felügyelőbizottságában ott ült Tóth Ferenc, Borbély József így is elérte célját. Az általa megnevezett Euro Möbel Line (EML) ugyanis 2002-ben 300 millió forintért megvette a Glóriat, amelynek vagyonát milliárdos értékűre becsülték. A segítségért Borbély 33 millió forintot fizetett – részletekben –Tóthnak és Magyarinak. (HVG 2006/22)

Az EML – immár Borbéllyal az élen – azonban néhány hónap múlva tönkrement. A cégvezető ismét Tóth-hoz fordult, és abban állapodtak meg, hogy a vállalkozást a Duna-Libra Közgazdász Rt. (DL) számolja fel, a vagyont pedig az adósságoktól megtisztítva Borbély strómanja veszi meg. Mindezért Tóthnak és a DL felszámolóbiztosának, Kovács Zoltánnak összesen 60 millió forintot kellett volna fizetnie. Minden rendben is ment, csak Borbély József nem tudott 10 millió forintnál többet fizetni. A férfi végül önfeljelentést tett és a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség csak a második eset kapcsán – mert az első elévült – Tóthot és Kovácsot befolyással üzérkedéssel, illetve a felszámoló biztost még vesztegetéssel is megvádolta.

Az ügyben Tóth Ferenc és Kovács Zoltán került a vádlottak padjára, ám őket végül felmentették, az eljárást pedig megszüntették. Részben annak köszönhetően, hogy a vádlottak mellett vallott Magyari József és Varga Miklós, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság Polgári Közigazgatási Gazdasági Kollégiumának vezető-helyettese – mondta a hvg.hu-nak Borbély –, akik azt állították, hogy soha nem befolyásolták egymást.

Az egyik mentesítő tanúval, Varga Miklóssal szemben a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) hivatali visszaélés miatt feljelentést tett a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatalnál. Egy 2003-as nemzetbiztonsági lehallgatás során – amelynek anyagát feloldották a titkosítás alól – ugyanis kiderült, hogy a bírónak pozíciójából adódóan rálátása volt a felszámolási eljárásokra. Ezt felhasználva jogosulatlan ellenszolgáltatásért személyes ismeretségi körébe tartozó vállalkozásokat bízott meg gazdasági társaságok felszámolásával.

Az elindult büntetőeljárást 2004-ben arra hivatkozva szüntették meg, hogy az NBH más okból végezte a lehallgatást, így annak anyaga nem használható fel Varga Miklóssal szemben. A történet viszont teljesen csak 2009 májusában zárult le, miután egy újraindult eljárás szintén felvetette Varga bűnösségét. Az ügyészség ugyanis azt állapította meg, hogy Varga vonatkozásában a titkos információgyűjtés adatainak felhasználhatósága kétséges. Annak ellenére, hogy épp az ügyészség kérte kétszer a bíróság döntését a titkosítás alól feloldott jegyzőkönyvek eljárásban történő feljhasználásáról. „Számomra viszont kiderült, hogy az eljárás során az NBH jegyzőkönyveiben szereplő dolgokkal szögesen ellentétes vallomások születtek, ezért 2009 őszén hamis tanúzás miatt Magyari Józseffel és Varga Miklóssal szemben feljelentést tettem a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányságon, ahol egy másik, sikkasztás kapcsán indult ügyemben is nyomoznak” – mondta Borbély.

Szabolcsból illetékesség miatt a Csongrád Megyei Főügyészségre került az ügy. A vádhatóság csoportvezető ügyésze, Szanka Ferenc a hvg.hu-nak elmondta: bár konkrét személyek ellen szól a feljelentés, ők ismeretlen tettesekkel szemben indították meg a nyomozást. Egyelőre az iratok beszerzése zajlik, elemzésük után döntenek az eljárás következő lépéseiről.

Csongrád megye székhelyén, Szegeden, a Városi Bíróságon a Tempo Párt vezetőjének a feljelentése alapján egy másik büntetőeljárás is zajlik két felszámoló, Kovács Zoltán és Karkus Éva ellen. A vádhatóság szerint ketten a kecskeméti bútorgyár értékesítése során jogtalanul előnyben részesítettek egy hitelezőt. Az eljárás azonban jelenleg szünetel, mert Karkus nem jelent meg a tárgyalásokon, az idézési címén pedig nem található, ezért a bíróság elfogatóparancsot adott ki ellene.