Az MTI-hez eljuttatott interjúban a szakember kifejti, hogy szerinte az új rendszer minden szerkesztői tevékenységet engedélyezési és tartalmi ellenőrzés alá von, és ezt az "alkotmánysértő" gyakorlatot az új hatóság nyíltan az uralkodó párt és kormány egyoldalú politikai kinevezettjeként űzi majd. 

Haraszti a médiafelügyelet és a hírközlési hatóság összevonásáról, valamint az új közszolgálati közalapítvány kialakításáról szólva kijelenti: ezek nem feltétlenül rossz lépések, viszont a közmédiumok - vezérigazgatóik révén - egy "kormányzati médiapiramis négy oldallapjává" válnak, és valójában még a különállásuk sem marad meg, hiszen a vagyonukat összevonják a "felettes szervnél". Pontosan így jár az önállónak mondott Médiatanács, az ORTT utóda is, amikor a telekommunikációs hatóságon belülre kerül - hívja fel a figyelmet Haraszti Miklós. 

Haraszti Mikls

Filep István

Haraszti szerint néhány technikai természetű "igazgatási vonalat" valóban össze kell vonni, de egyúttal az alkotmányos sajtószabadságot is érvényesíteni kell. Szerinte a rádiók és televíziók frekvenciához jutása kérdésében a digitalizáció hozta csatornabőség korszakában már "nincs alkotmányos indoka a hatóság mély bevonódásának". 

Szerinte a televíziózás terén is ki kellene mondani azt, ami a nyomtatott sajtóban már elfogadottnak számít, tehát hogy nincs akadálya a tartalmi széthúzásnak, akár a pártos szembenállásnak. Ehhez képest az új tervezet a kiegyensúlyozottság követelményét terjesztené ki minden médiumra - jelzi Haraszti. 

A médiavilág "sokközpontúságához" fűződő jog sérülése miatt a közélet sokközpontúsága is sérülhet, mert a médiacsomag kihagyja az alkotmányból a "tájékoztatási monopóliumok elleni" küzdelem kötelezettségét, továbbá kimarad a véleményszabadságra és a pluralizmusra való utalás - mutat rá Haraszti. 

További baj szerinte a tervezettel, hogy a digitális csatornabőség korában, amikor a közmédián túl alkotmányosan már nem indokolható a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye, a terv ezt a homogenizáló befolyást kiterjeszti minden médiumra. Ráadásul nem is kiegyensúlyozottságot követel, hanem valami homályos "megfelelő tájékoztatást" nevez ki a közönség jogának - mondja Haraszti Miklós. 

A készülő új törvény - mint kifejti -  az internetet is olyan eszközökkel szeretné felügyelni, mint a hagyományos médiumokat, az újságírók jogaival foglalkozó rész pedig nem ad nagyobb védettséget a médiamunkásoknak. 

Az összesen öt előterjesztést tartalmazó médiacsomagot Cser-Palkovics András és Rogán Antal fideszes képviselők múlt pénteken nyújtották be. A két képviselő egyebek mellett azt kezdeményezte, hogy a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Duna Televízió közalapítványainak és a Magyar Távirati Iroda tulajdonosi tanácsadó testületének jogutódjaként hozzák létre a Közszolgálati Közalapítványt. Létrejönne továbbá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, amelynek autonóm államigazgatási szerve a Médiatanács lenne. A csomagnak része egy alkotmánymódosítási javaslat, egy nagy terjedelmű - a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló - előterjesztés, két országgyűlési határozat, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló indítvány is.