szerző:
hvg.hu

A jövő héten kezdheti meg az iratismertetést a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) az egyik legösszetettebb magyar bűnügy, a romák elleni sorozatgyilkosság ügyében, ami azt jelenti, hogy a rendőrök befejezettnek tekintik a nyomozást, s biztosak abban, hogy a négy előzetesben ülő férfi követte el a támadásokat, amelyek során hat ember az életét vesztette.

A romák elleni támadások elkövetésével gyanúsított „négyek bandájának” tagjait, K. Árpádot, K. Istvánt, P. Zsoltot és Cs. Istvánt tavaly augusztus 21-én fogták el egy debreceni sörözőben, megakadályozva ezzel azt, hogy egy Nógrád megyébe tervezett újabb bűntettet kövessenek el. A rendőrségi akció beigazolta a kriminológusok és a kriminálpszichológusok azon vélekedését, hogy a súlyos bűncselekmények végrehajtóit, akárcsak a sorozatgyilkosokat, egy apró hiba buktathatja le. Ez esetükben az lehetett, hogy a korábban kizárólag a helyszíneken használt mobiltelefonjukat másutt is üzembe helyezték. A piti baki több mint egy évig tartó rettegést zárt le.

A romák elleni gyilkosságok felderítése előtt, tavaly augusztus elején már 120 rendőr dolgozott a bűnügyek felderítésén. Tíz évre visszamenően 524 lőfegyverrel elkövetett és 63 robbantásos ügy aktáját vették elő. Továbbá 104 igazságügyi szakértőt rendeltek ki, mintegy 4,1 millió hívásadatot, egymillió hívásszámot, valamint 56 ezer előfizető adatait ellenőrizték le. A tettesek autójának kiderítése érdekében 1,5 millió gépkocsinak néztek utána.

Az elfogott, majd előzetes letartóztatásba helyezett gyanúsítottak a bűncselekményeket Észak-Magyarországon hajtották végre, amely a vagyon elleni bűncselekmények legfertőzöttebb területének számít. A lopásokat az ott élő romáknak tulajdonították. A gyanúsítottak – állította egyikük – erre a akarták felhívni a figyelmet, s ez szolgált ürügyként arra, hogy Molotov-koktélokat dobtak és fegyvereikből tüzeltek az általuk kinézett romák lakta házakra. Ám azt állítják, embert nem öltek.

Kiégett ház Tatárszentgyörgyön
©

A támadássorozat

Az első bűncselekmény két évvel ezelőtt, július 21-én, a Pest megyei Galgagyörkön történt. Kevéssel éjfél után rálőttek három, romák lakta családi házra. A lövedékek többsége az ablakokon keresztül az épület belsejében a falba fúródott, de senkit sem sebesítettek meg. A következő támadást 2008. augusztus 8-án a szabolcsi községben, Piricsén hajtották végre. A tettesek Molotov-koktélokat dobtak két házra, amelyben romák éltek és lábon lőtték az egyik épületből az utcára kilépő 65 éves Gyetinás Magdolnát. Egy hónap múlva, szeptember 5-én a hajdúsági Nyíradonyban leadott lövések viszont senkit sem sebesítettek meg.

A támadók nem vártak sokat az újabb bűntett végrehajtásával: három hét múlva, szeptember 29-én Tarnabodon Molotov-koktélt dobtak és rálőttek több házra. Ezt a rendőrség három roma fiatalnak tulajdonította, akiket meg is gyanúsítottak. Korábban egyesek fegyvereket véltek náluk látni, és amikor elkapták őket a kezükön lőpornyomokat találtak. A Heves megyei ügy emiatt kilógott a sorból, hiszen a többi eset elkövetőinek kiléte a homályban maradt. A „négyek bandájának” elfogásával azonban borult a tarnabodi verzió. Németh Renátót, Szabó Adorjánt és Pusoma Jánost kiengedték, ők pedig tíz-tízmillió forintos kártérítési igényt nyújtottak be fogva tartásuk miatt.

Nagycsécs
©

Heves után újabb megyéket szemeltek ki a feltételezett tettesek. Borsod-Abaúj-Zemplénben, Nagycsécsen 2008. november 3-án Borsod-Abaúj-Zemplén megyében csaptak le. A lövöldözés során életét vesztette a 40 éves Illés Éva és mozgássérült sógora, a 43 éves Tóth József. A cigánytelep szélén lakókhoz az egyik ablakon át dobták be a benzines palackot, míg a másikon keresztül adták le a lövéseket a bent lévőkre. Másfél hónap múlva, december 15-én Alsózsolcán léptek akcióba a támadók, s leadott lövéseik közül az egyik a 20 éves Rontó Krisztián medencéjét találta el. Ezután a Pest megyei Tatárszentgyörgyön 2009. február 23-án Molotov-koktélt dobtak egy házra, s az onnan kifutó férfit, Csorba Róbertet és fiát megölték. Szintén emberéletet követelt két hónap múltán a tiszalöki eset: április 22-én, a Nefelejcs utca szélső házában élő 54 éves Kóka Jenőt lőtték le, amikor az munkába indult. A sorozat utolsó darabja tavaly augusztus 3-án, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kislétán történt. A cigánysor szélén lakó 45 éves Balogh Máriát megölték, lányát, a 13 éves Tímeát életveszélyesen megsebesítették.

Balogh Mária rokonai Kislétán
©

Egyezések

Ahogy nőtt a támadások száma, úgy lett egyre világosabb, hogy azok több közös vonást tartalmaznak. Így azt, hogy észak-magyarországi megyékre korlátozódtak a támadások, hogy azok helyszínei az M3-as autópályáról megközelíthetőek, és az, hogy a roma áldozatok tettesek az alapján választottak ki, hogy a jó menekülési utat biztosító rejtekhelyükről célba vehetőek. Tarnabod ebben a tekintetben kivételt jelent, de könnyen lebukhattak volna, ha beljebb merészkednek a faluban. A tettesek egyébként a bűntettek elkövetése során egyre bátrabbak lettek, s így Kóka Jenőre közelről lőttek rá, Kislétán pedig be is mentek a lakásba. A bűncselekményeket mindig hajnalban hajtották végre, s azok többségét vasárnapról hajnalra virradóan, amiből arra következtettek a nyomozók, hogy a tettesek egy szórakozóhelyen dolgozhatnak. A települések lakói egyébként sokszor látni véltek egy nagy fekete terepjárót, de az nem került elő, sőt kiderült, hogy ahol az autó állhatott, ott a fényviszonyok annyira rosszak voltak, hogy akár még egy fehér színű gépkocsi is fekete színűnek tűnhetett. Sokáig úgy gondolták, hogy vadászok közt kell keresni a tetteseket, majd a települések mellett lévő halastavak miatt, hogy esetleg horgászok lehetnek a támadások elkövetői. Egy alkalommal biztos nyomnak tűnt, hogy orvhalász gyerekek látták a tetteseket, de ez nem igazolódott be.

Piros ponttal jelöltük a támadások helyszíneit
©

Találgatások az elkövetőkről

Mindezek és a gyilkosságok módja miatt Végh József kriminálpszichológus - lefülelésük előtt - a hvg.hu-nak úgy nyilatkozott a bűnözőkről, hogy azok keménykötésű, fegyverkezelésben jártas fickók. A szakember kizárta a magányos elkövetőről szóló feltételezést, és az ügyeket egy zárt és kis létszámú banda művének tulajdonította. Egy olyan csoportnak, amely a saját identitását igazolja a támadások elkövetésével, úgy, hogy cselekedeteik jogosságát hangoztatják, a másik felet pedig leértékelik. Bencze József országos rendőrfőkapitány pedig egy interjúban azt mondta, hogy a tetteseket gyáva gyerekgyilkosoknak tartják.

Bizonyítékok, vallomások

A tavaly augusztus 21-én elfogott négy férfit az NNI előre kitervelten, aljas indokból, több emberen elkövetett emberöléssel gyanúsítja. A rendőrség magyarázata szerint az aljas indokot az támasztja alá, hogy a tettesek indítéka az áldozatok roma származása volt. A gyanúsítottak közül K. Árpád egy, a Magyar Nemzetnek adott interjújában tagadta, hogy rasszista lenne. Ugyanakkor a Véres Kard elnevezésű, hagyományőrző, nemzeti érzelmű baráti közösség egyik tagja a napilapnak és a rendőröknek is beszélt K. István romaellenes megnyilvánulásairól. A név nélkül nyilatkozó férfi elmondta azt is, hogy P. Zsoltot is ismerte, mert „nemzeti érzelmű körökben" gyakran találkoztak.

©

Úgy tudni, a társaság annak köszönhette a lebukását, hogy a bűncselekmények végrehajtásakor náluk volt a mobiltelefonjuk, amit bekapcsolva hagytak. Egy másik verzió szerint állítólag egy volt katona szólta el magát egy egri szórakozóhelyen, azt állítva, tudja, hogy kik követik el a romák elleni támadásokat. S ennek eredményeként lett volna a gyors, a helyi erőket is kihagyó elfogás a Perényi1-ben.

A sörözőben a „négyek bandája” több fegyverét is megtalálták, s a szakértők megállapították, hogy a csapat négy fegyvert, köztük két duplacsövű sörétes puskát használt, s azokon több gyanúsított DNS-ét is rögzítették. A lőfegyverek egy 2008 márciusában, Besenyszögön történt rablás kapcsán kerülhettek a tettesekhez: négy csuklyás férfi egy vadőr családjára rátörve szerezte meg azokat.

A nyomozásba egyébként bekapcsolódott az FBI is, és – mint a rendőrség beszámolt róla – nem találtak hibát az eljárásukban. Az eljárás során, a mintegy 100 millió forintos nyomravezetői díj megkapásának reményében az alvilág több embert dobott fel, akiről úgy gondolta, hogy köze lehet a támadássorozathoz.

A „négyek bandája”

A csapat főnökének tartott 42 éves K. Árpádot, aki Izraelben is élt és dobosként is kipróbálta magát a Replika együttesben, a Nemzeti Nyomozó Iroda tizenegy bűncselekménnyel gyanúsította meg. Természetesen ezek közül kilenc a támadássorozat helyszínein való bűntettek végrehajtását jelenti. Emellett a rendőrség úgy véli, hogy részt vett abban a rablásban, amely során a banda lőfegyvereket szerzett. Továbbá K. Árpád számlájára írják a debreceni menekülttáborba történő lövés leadását 2008 elején. A férfi azt elismerte, hogy járt Galgagyörgykön, Piricsén és Tarnabodon is rálőtt a romák házaira, azt azonban tagadja, hogy emberéletet akart kioltani.

Galgagyörk

A 36 éves K. István – K. Árpád testvére – a rendőrök szerint nyolc helyszínen járt. Ezen kívül az NNI munkatársai úgy tartják, ő is benne lehetett a fegyverrablásban. K. István állítja, ő csak benzines palackokat dobált, gyújtogatásokat hajtott végre, hogy a társadalmi problémákra ráirányítsa a figyelmet.

P. Zsoltot, a 30 éves cukrászt hat támadással – köztük a galgagyörkivel, a piricseivel, a tarnabodival és a tatárszentgyörgyivel – hozta összefüggésbe a rendőrség. Emellett azzal gyanúsítják, hogy ő is részt vett a besenyszögi rablásban.

Cs. István csak Tiszalökön fordulhatott meg a nyomozás eddigi adatai szerint. A 28 éves férfi, aki évekkel ezelőtt szerződéses katonaként gépkocsivezető volt Koszovóban, vitte autóval a településre a K.-testvéreket. A rendőrség szerint a férfi tudott társai szándékáról, de erről nem tett vallomást, mint ahogyan más sem. A banda rendőrkézre kerülését követően derült ki, hogy Cs. Istvánt a Nemzetbiztonsági Hivatal Hajdú-Bihar megyei kirendeltsége több éven át megfigyelte, de éppen akkor hagyták abba, amikor a gyanúsítottak elkezdték a fegyverek beszerzését. Az ellenőrzés leállítását azzal indokolták, hogy az nem hozott értékelhető eredményt.

Mind a négy férfi a Perényi1-ben dolgozott: K. Árpád hangtechnikus, P. Zsolt jegyszedő volt, két társuk pedig kidobó emberként kereste a kenyerét. A szórakozóhelyen találták meg egyébként az elrejtett fegyvereket is.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Itthon

Romagyilkosságok: fegyveres rablással is meggyanúsították P. Zsoltot

Gyanúsítottként hallgatta ki a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a tavaly augusztus óta előzetes letartóztatásban lévő P. Zsoltot a tatárszentgyörgyi kettős emberölés, illetve a gyilkosságokhoz használt fegyverek besenyszögi rablásával összefüggésben - tájékoztatta az NNI szerdán az MTI-t.

hvg.hu Itthon

Bizonyítékok vannak a romagyilkosságok gyanúsítottai ellen

A személyi és tárgyi bizonyítékok alapján a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) továbbra is úgy látja, hogy az augusztus 21-én elfogott négy ember gyanúsítható a romák elleni gyilkosságsorozat elkövetésével – olvasható a police.hu-n.

Kim Dzsong Il kedvenc rendezőjének filmjét is bemutatják Budapesten

Kim Dzsong Il kedvenc rendezőjének filmjét is bemutatják Budapesten

Hiába leszbikus a kormányfő, Szerbiában akadályozzák a melegek szülővé válását

Hiába leszbikus a kormányfő, Szerbiában akadályozzák a melegek szülővé válását

Az Alkotmányvédelmi Hivatal is nyomoz a Karácsony-hangfelvétel ügyében

Az Alkotmányvédelmi Hivatal is nyomoz a Karácsony-hangfelvétel ügyében

Középvezetői népvándorlás: van az a pénz, ami nem kompenzálja a stresszt

Középvezetői népvándorlás: van az a pénz, ami nem kompenzálja a stresszt

Caravaggio és Bernini művei Bécsbe költöznek

Caravaggio és Bernini művei Bécsbe költöznek

"Nem volt biztosítva az állami vagyon védelme" - súlyos ÁSZ-megállapítások az Iparművészeti Múzeum gazdálkodásáról

"Nem volt biztosítva az állami vagyon védelme" - súlyos ÁSZ-megállapítások az Iparművészeti Múzeum gazdálkodásáról