Az ellenzéki politikusnő azt mondta: a mintegy húszperces tárgyaláson két témáról esett szó: Tibet emberi jogi helyzetéről és a klímaváltozás tibeti hatásairól. Szabó szerint a XXI. század globalizációja „nem jelenthet kizárólag egy gazdasági és politikai érdekek mentén szövődő együttműködést, hanem itt az ideje, hogy a határokat akkor is lebontsuk, akkor is összefogjunk, amikor társadalmi összefogásra, szolidaritásra van szükség, az emberi jogok maradéktalan tiszteletére és a kisebbségek jogainak, kulturális örökségének védelmére”. A bizottsági alelnök hangsúlyozta: az LMP frakciója támogatja a lámának a tibeti nyelv, identitás, vallás és kultúra megőrzésére, valamint – a kínai alkotmánnyal egyébként kompatibilis – regionális autonómia elérésére irányuló erőfeszítéseit.

Az ökopárt arra kéri a magyar kormányt, hogy ne csak a Kárpát-medencén belül, hanem azon kívül is legyenek számára fontosak a kisebbségi jogok: lépjen föl ezen értétek megőrzése védelmében.

A globális klímaváltozásnak Tibet az egyik legjelentősebb áldozata: a mostani trendek folytatódása esetén a XXI. század végére tíz tizenkét fokos hőmérséklet-emelkedés várható a mostanihoz képest – egészítette ki frakciótársnőjét Jávor Benedek. Ezért a Szabó által elmondottak mellett a legfontosabb Tibet számára egy olyan nemzetközi rendszer létrehozatala, amely segít Tibet éghajlatát, élővilágát és természeti kincseit megőrizni. Jávor arra hívta föl a figyelmet, hogy Ázsia nagy folyóinak jelentős része a Tibeti-fennsíkon ered. „Az, hogy a klímaváltozás hatására a Himalája és a Tibeti-fennsík gleccsereivel mi történik, India, Pakisztán és Kína többmilliárdos lakosságának a túlélése szempontjából alapvető jelentőségű. Nagyon súlyos válságokat okozhat Délkelet-Ázsia számára, hogyha a tibeti környezeti rendszerek tönkremennek.” Épp ezért Tibet létérdeke a klímaváltozás kezelése – tette hozzá a Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke. Mindezekben a kérdésekben az LMP a rendelkezésére álló minden eszközzel támogatni kívánja Tibetet és Tendzin Gyacót – fogalmazott Jávor.

A hvg.hu azt vetette föl, hogy bizonyos KDNP-s elképzelések szerint a vallásszabadságról szóló törvény úgy változna, hogy az a kisebb egyházak híveit – így a buddhistákat is – hátrányosan érintené. Szóba került-e ez a kérdés? – érdeklődtünk. „Nem” – reagált a két ellenzéki politikus. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy szóba került-e, miszerint Orbán Viktor miniszterelnök nem fogadta a XIV. dalai lámát. „Nem” – felelt Szabó Tímea. „Belpolitikai kérdésekről nem tárgyaltunk a dalai lámával” – egészítette ki Szabót Jávor Benedek.

Végül azt kérdeztük, hogy a tibeti autonómia az elképzelések szerint a jelenlegi vagy a hatvan évvel ezelőtti Tibetre vonatkozna-e, tekintettel arra, hogy a Tibeti Autonóm Tartomány Nagy-Tibet területének csak mintegy felére terjed ki. „Tibetnek soha nem voltak egzakt határai. Történelmi Tibetről beszélünk, illetve elsősorban mi nem földrajzilag értjük kimondottan Tibetet, hanem a tibeti emberek kultúrája, a tibeti identitás megőrzéséről beszéltünk. Szorgalmazzuk a 2008-ban abbamaradt tárgyalásokat a kínai kormány és a tibeti vezetőség között” – mondta Szabó, idézve Tendzin Gyacót, aki azt mondta az LMP-vel folytatott tárgyaláson, hogy nem Tibet teljes függetlenségének elérése, hanem regionális autonómiája a cél. Jávor ezt azzal egészítette ki, hogy a politikai autonómia területi hatályáról a Pekinggel folytatott tárgyalások során kell megállapodni. „Ahová nem terjed ki, oda is ki kell terjeszteni azt a kulturális autonómiát, amely a tibeti kultúra megmaradását lehetővé teszi az autonómia határain kívül eső tibeti közösségek számára is” – fogalmazott.

A hvg.hu Szabó Tímeától azt kérdezte, a tárgyalásokon szóba került-e, hogy Pekinggel szemben a Nyugatnak – beleértve Magyarországot is – kemény elvi politikát kell-e folytatnia, vagy fogadja-e el az elfogadhatatlan realitást. „Sajnos ilyen mélységekbe nem tudtunk belemenni, hiszen mindössze tizenöt percünk volt, hogy Őszentségével találkozzunk. Amit hangsúlyoztunk, az az, hogy a globalizáció nem jelentheti csak a gazdasági és a politikai érdekek mentén való összefogást, hanem akkor is szükség van nemzetközi összefogásra, amikor a tibeti nép emberi jogaiért kell kiállnunk. Ha lett volna még fél óránk, akkor biztos erről is szó esett volna.” Szabó megerősítette a hvg.hu értesülését, hogy a parlamenti frakciók közül egyedül az LMP-é tárgyalt a dalai lámával.

Szegő Péter