Az előző városvezetés alatt a fővárosi cégek külön-külön működtek, érdemi tulajdonosi koordináció a munkájukkal kapcsolatban nem volt. A "Hagyó-modell"-ben a cégeket különböző irányokból befolyásolták, egyrészt a városvezetés egyes tagjai, másrészt az igazgatóságok és a felügyelőbizottságok részéről, emellett különböző külső cégek szabad prédaként telepedhettek rá a főváros vállalataira - fejtette ki György István. A főpolgármester-helyettes elmondta: az új városüzemeltetési modell szerint létrehozták a Budapesti Városüzemeltetési Központot, amely a fővárosi tulajdonban lévő közmű-, közüzemi- és egyéb közszolgáltató társaságokat fogja össze, illetve a Budapesti Közlekedési Központot, amely az egyéni és a közösségi közlekedési területet irányítja.

Az új városvezetés az önkormányzat tulajdonában lévő cégek élére új vezérigazgatókat nevezett ki, a legtöbb cégnél megszüntették az igazgatóságokat, új felügyelőbizottsági tagokat neveztek ki, és a felügyelőbizottságok a korábbi ígéretek szerint ellenzéki ellenőrzés alá kerültek - hangsúlyozta a főpolgármester-helyettes. Közölte: az egyes cégeknél az új vezetők megkezdték az átvilágítást. Október 27-e, vagyis a cégvezetők kinevezése óta 22 szerződés akadt fenn a rostán, ezek összértéke több mint 7 milliárd forint.

Támadásokat indítottak a cégvezetők ellen

Vannak olyan ügyek, amelyekben büntetőeljárás van folyamatban és vannak olyan szerződések, ahol alapos a gyanú, hogy az ár-érték arány nem megfelelő. A szerződések kapcsán találtak értékelhetetlen teljesítéseket, több esetben a jelek szerint a piacinál jóval magasabb áron kötötték a megállapodást, illetve megsértették a közbeszerzési törvényt. Az ügyekről részletesen tájékoztatnak, amikor befejeződnek az átvilágítások, illetve ha indokolt, további eljárásokat kezdeményeznek a megfelelő hatóságoknál - közölte György István.

A főpolgármester-helyettes kijelentette: az új városüzemeltetési modell komoly kihívás az üzleti élet szereplőinek, akik eddig "más módon tudták megközelíteni az egyes cégeket". Néhány nappal kinevezésük után támadások indultak egyes fővárosi cégvezetők ellen, különböző körök megpróbálnak különböző ügyeket gyártani - mondta. György István úgy fogalmazott: semmit nem akarnak lesöpörni az asztalról, ki kívánják a támadások alapját vizsgáltatni, de nem fognak meghátrálni, nem fogják eltántorítani a városvezetést attól, hogy az új modellt végigvigyék.

Tarlós István főpolgármester közvetlenül a vezetők kinevezése előtt még alaposabban tájékozódott, és az információik szerint olyan ügy, amely bármelyik vezető kinevezését akadályozta volna, nem merült fel. Ezzel György István azokra a sajtóban megjelent hírekre reagált, amelyek szerint a közbeszerzési törvényt megkerülve kötött három szerződést Tölgyesi Balázs, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. új igazgatója, még helyettesi pozícióban. A szerződések kapcsán nyomozást indított a BRFK, hűtlen kezelés gyanúja miatt. György István ezzel kapcsolatban azt mondta: három kutatási szerződésről van szó, amelyeket az innovációs járulék terhére kötöttek, tehát az ilyen célokra fordítható forrásból finanszírozták ezeket. A főpolgármester-helyettes kijelentette: jogi szakvélemény szerint a kutatási szerződéseknél nem jogellenes, hogy közbeszerzési eljárás nélkül kötötték meg.

Kérdésre válaszolva György István közölte: továbbra is úgy látják, hosszú távon a magántőkének nincs helye bizonyos közszolgáltatásokban. Rövid távon a vegyes tulajdonban lévő fővárosi közműcégekkel korrekt megállapodásokat akar kötni a főváros, de 13 év elteltével újra kell gondolni, hogy a privatizációs szerződések a város, illetve a fogyasztók érdekét szolgálják-e.