szerző:
hvg.hu

Schmitt Pál díjat alapított. Át is adott már néhányat. A jövőben pedig - ígérete és információink szerint - megalapítja a magyar nyelv védelmében megálmodott elismerést is. A köztársasági elnök dönt a díjazottak személyéről, de azt nem árulták el, hogy a Schmitt-díj miként viszonyul majd a kormánynak kedves Kossuth-díjhoz.

Szeptember elején adta hírül a Magyar Közlöny, hogy Schmitt Pál a Köztársaság Elnökének Érdemérme és a Köztársaság Elnökének Díszoklevele Érem alapításáról döntött. A hírek azonban többnyire csak az érem és oklevél külső jegyeire koncentráltak. Eszerint az érdemérem 6 centiméter átmérőjű, aranyozott ezüst anyagú, melynek előoldalán a Magyar Köztársaság címere címertartó angyalpárral, hátoldalán a "Dr. Schmitt Pál köztársasági elnök érdemérme" felirat látható. Egyben jár hozzá díszes adományozó levél is egyedi szövegezéssel.

A „díszoklevél éremmel”- leírást viselő kitüntetésről pedig azt írták: szövegezése mindig egyedileg készül a köztársasági elnök vízjeggyel ellátott, 400-szor 200 milliméter méretű papírjára. A díszoklevelet 4,5 centiméter átmérőjű ezüstérem kíséri, előoldalán a Magyar Köztársaság címere címertartó angyalpárral, hátoldalán „Dr. Schmitt Pál köztársasági elnök ezüstérme” felirat látható. Mindemellett mindkét esetben kitűző is jár a kitüntetetteknek.

©

Annak körülírása azonban már kevésbé volt ilyen pontos, hogy ki kaphatja a kitüntetéseket, kik jelölnek, milyen szempontok alapján. Annyit lehetett tudni, hogy az érdemérem tulajdonosa olyasvalaki lehet, aki magyar vagy külföldi állampolgár, s „aki életútjával, szakmai tevékenységével kiemelkedő érdemeket szerzett, különösen a tudományok, az ifjúság nevelése, az elesettek és hátrányos helyzetűek támogatása, a természeti környezet megóvása terén, valamint művészi alkotói és előadói, illetve a köz szolgálatában végzett tevékenységével”. A díszoklevéllel kiegészült érdemérem pedig „a magyar nemzet közösségének szolgálatáért személyeknek, intézményeknek vagy településeknek adományozható”.

Megkerestük a Köztársasági Elnöki Hivatalt (KEH), hogy megkérdezzük, miért is döntött úgy Schmitt Pál, hogy megalapítja ezeket a kitüntetéseket. Erre sajnos nem kaptunk választ, azt viszont megtudtuk, hogy az érdemérmét – a Marian Cozma emlékművet is megformázó - Mihályi Gábor tervezte és a Szegedi Éremverdében készültek. Az érem előállításának költségeiről azonban nem nyilatkoztak.

©

Azzal kapcsolatban, ki terjeszti fel a jelölteket, s végül ki dönt a személyükről, azt mondták a KEH-ben: Schmitt Pál döntése, hogy ki vagy kik az adományozottak. Annak viszont nincs meghatározott időpontja, hogy mikor adják át a díjat, s azt is lehet tudni, hogy nem jár mellé pénzjutalom.

Felmerült az a kérdés is, hogy újabb díjak alapítására lehet-e számítani. A KEH-től annyit tudtunk meg, hogy az államfő szándékai szerint - ahogy azt nyáron jelezte - a magyar nyelv védelmére is szeretne egy díjat alapítani, melyet évente adományozna. Ugyanakkor a díj elnevezésének és adományozásának kritériumai, valamit időpontja vagy időpontjainak pontos részletei még kidolgozás alatt állnak – közölték. (Bár az alkotmány módosítására tett javaslatban található nyelvhelyességi hibák és tárgyi tévedések okozta botrány miatt lehet, hogy később kerül sor a díjalapításra , még akkor is, ha a KEH nyilatkozatai szerint a felelős nem az államfő, s a dolgozat írója már távozott is a hivatalból.)

Ami biztos, hogy a magyar távirati iroda szeptember harmadikán közölte a Magyar Közlönyre hivatkozva, hogy a díjat megalapította az államfő, s ezen a napon már ki is osztottak  az érdeméremmel kísért díszoklevélből néhányat az ifjúsági olimpia magyar érmeseinek. A „témaválasztás” valószínűleg nem véletlen, hiszen a Magyar Olimpiai Bizottság nemrég tiszteletbeli elnökké avanzsált egykori vezetője szívén viseli a sport sorsát. (Mai hír, hogy a köztársasági elnök hat pontban egészítené ki az alkotmányt, ebből az egyik a sportoláshoz való jog, Schmitt Pál azt szeretné, hogy az alkotmány tegye egyértelművé: az állam "minden tőle telhető módon támogatja, elősegíti a sportoláshoz való jog érvényesülését".) Októberben pedig tudós fiatalokat fogadtak a Sándor-palotában, akik a sportolóknak is adományozott kitüntetésben részesültek.

©

A kérdésre, hogy miként viszonyul más állami elismeréshez a Schmitt-díj, nem kaptunk választ a KEH-től. Annyit viszont sejteni lehet, hogy a kormány és az államfő számára is fontosak az állami elismerések. Radnóti Sándor a Kossuth- és Széchenyi-díj Irodalmi Albizottságának elnöke például arról számolt be lemondása után a 168 órának, hogy "fideszes kultúrpolitikusok nyilvánosan megüzenték, kinek kellene Kossuth-díjat adni”. Radnóti azt is hozzátette: a díjakról a végső döntést a Kossuth- és Széchenyi-díj Irodalmi Albizottság jelölései alapján mindig a politikusokkal kiegészült főbizottság hozta meg, melynek tagjai - többek között - a mindenkori miniszterelnök, a kancelláriaminiszter, a kulturális, oktatási tárca vezetője. "Semmi esélyét nem láttam, hogy komolyan vennék szakmai ajánlásainkat" – fogalmazott.

Kossuth-díj anno

Magyar Narancs: Bántja, hogy soha nem kapta meg a Kossuth-díjat, ezzel szemben Nagy László például kifejezetten önnek köszönhette a kitüntetését?
Berek Kati: Nem. Az érdemem annyi, hogy amikor elkezdtem szavalni, akkor ő nemkívánatos költő volt, és általam kezdtek el rajongani érte az emberek. Ezt ő is jól tudta: emlékszem, amikor a Menyegzőre készültem, ő megtudta, és könyörögve kért, hogy ne tegyem, mert bajba kerülök. Annak idején volt egyes, kettes és hármas Kossuth-díj. Nagy László a hármasat kapta meg, ami nagyon csúnya dolog volt. Sose felejtem el, azt mondta nekem: édesem, örülök neki, hogy nem kaptál hármas számú Kossuth-díjat, mert az nagyon kevés pénzzel jár. Jót röhögtünk, és a Laci pénzét rögtön elköltöttük.

("Magamat nem hiányolom" - Berek Kati-interjú, Magyar Narancs XXII. évf. 45. szám)

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
HVG Itthon

A püspök időben figyelmeztette Schmitt Pált

„Kérjenek fel teológus szakértőket, illetve legyen az egész műnek nyelvhelyességi gondozója is” – az alkotmányt említve így figyelmeztette egy írásában Balás Béla kaposvári püspök már hetekkel ezelőtt Schmitt Pál államfőt – tudta meg a HVG.

MTI Parlament

Schmitt aláírta a különadótörvényt és az alkotmánymódosítást

Schmitt Pál köztársasági elnök aláírta a 98 százalékos különadóval összefüggő törvényeket, így az alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény, valamint az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények módosítását. A jogszabályok a Magyar Közlöny pénteki számában jelentek meg.

MTI Itthon

Schmitt letagadta a helyesírási hibáktól hemzsegő írást

Sem a köztársasági elnök, sem pedig Kiss Norbert, a Köztársasági Elnöki Hivatal Társadalmi Kapcsolatok Hivatalának vezetője nem látta azt az anyagot, amely az alkotmány-előkészítő eseti bizottság honlapjára felkerült, és amely javaslatokat tartalmazott a készülő új alkotmányhoz.

Hírszerző Itthon

Kormánytisztviselő lesz Schmitt Pál rokona

A Miniszterelnökségnél kapott megbízatást dr. Schmitt Pál Péter. Korábban hírbe hozták a Magyar Posta vezérigazgatói posztjával kapcsolatban - akkor helyreigazítást kért.

Nem lesz új filmügyi kormánybiztos Andy Vajna helyett

Nem lesz új filmügyi kormánybiztos Andy Vajna helyett

Komlón is közös polgármesterjelöltet állított az ellenzék

Komlón is közös polgármesterjelöltet állított az ellenzék

Felhívta a New York-i rendőrséget az autista kisfiú, hogy elveszítette a plüssmedvéjét, a rendőrök segítettek megkeresni

Felhívta a New York-i rendőrséget az autista kisfiú, hogy elveszítette a plüssmedvéjét, a rendőrök segítettek megkeresni

Rendőrkutyát klónoztak Kínában a kiképzési idő csökkentése érdekében

Rendőrkutyát klónoztak Kínában a kiképzési idő csökkentése érdekében

2,5 kilométer hosszú korallzátonyt fedeztek fel az Adriai-tengerben

2,5 kilométer hosszú korallzátonyt fedeztek fel az Adriai-tengerben

Itt vannak a tao-milliókat fizető cégek

Itt vannak a tao-milliókat fizető cégek