A résztvevők eltérően közelítették meg az emberi jogok aktuális kérdéseit. Paczolay Péter szerint az alkotmányozás folyamata jó alkalom lenne arra, hogy az 1989-es egyezményeket az új fejleményekkel, illetve új jogokkal kiegészítsék. Az Alkotmánybíróság elnöke leszögezte, az alkotmány normatív szöveg, ugyanakkor bírói úton garantálni kell a jogokat.

Paczolay Péter

Fazekas István

Hozzátette, az új alkotmány létrehozásánál nélkülözhetetlen a politikai közösség önértékelése és önreflexiója. Közös értékekre van szükség, a megosztó értékeket pedig el kell ezektől választani. Meg kell teremteni az értékek pluralizmusának eljárási kereteit. Az Alkotmánybíróságról elmondta, általános megjegyzéseket tesznek az új alkotmányról, de nem vesznek részt az alkotmányozás folyamatában. Az Alkotmánybíróság ugyanis nem az Országgyűlés tanácsadója. 

Paczolay Péter a hvg.hu kérdésére kifejtette, elképesztő jelenségeket látunk a 21. század civilizációjában: a megkülönböztetés legkülönbözőbb formáival találkozunk. Az Alkotmánybíróság az emberi szenvedések széles körét kívánja enyhíteni döntéseivel, egyéni ügyekben hozott ítéleteivel, illetve a jogszabályok megsemmisítésével E megközelítés egyben az emberi jogok védelmének morális alapját is adja. 

Gulyás Gergely, az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottságának fideszes alelnöke szerint az elmúlt nyolc év idegen test volt a magyar demokráciában. Utalt a 2006 őszi rendőri fellépésekre, illetve arra, hogy a gyülekezési jogot többször, változatos eszközökkel akadályozták. Úgy véli, az elmúlt nyolc év a „rendszerváltás szabadságharcába” nem illeszthető bele. A véleményével egyetértett Juhász Imre, a Független Rendészeti Panasztestület elnöke is, hozzátéve, a 2006 őszi rendőri fellépés az emberi jogok sárba tiprása volt. 

Gulyás cáfolta az alkotmánykoncepcióval kapcsolatos feltételezéseket, miszerint monarchikus jegyeket akarnak becsempészni az új alaptörvénybe. Leszögezte, a jelenlegi állami berendezkedés megmarad. Az új alkotmánynak lesz ugyanakkor értéktartalma, ehhez széles társadalmi támogatással rendelkeznek. Ilyen lesz például a házasság intézményének védelmére, illetve a Szent Koronára történő utalás. 

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője leszögezte, aggasztó, hogy a kormány a titkos információk felhasználását kiterjeszteni, gyakorlatilag korlátlanná tenné azt. Problémának nevezte azt is, hogy szinte hetente van alkotmánymódosítás. Továbbá azt, hogy az Alkotmánybíróság meggyengítését, s, hogy a kormány az alkotmány fölé helyezte magát. Szerinte egyfajta „a cél szentesíti az eszközt” filozófia működik - utalt a szólás- és sajtószabadság szükségtelen korlátozására. Ma már maguk a jogvédő szervek is veszélyben érezhetik magukat. 

Schiffer András a hvg.hu kérdésére válaszolva kijelentette, az emberi jogokra a legnagyobb fenyegetést az ellenőrizetlenül hagyott túlhatalom, a hatalmi önkény jelenti. Ahhoz, hogy az emberi jogokat semmi sem veszélyeztesse, erős ellensúlyokra, jogvédő intézményekre, és jogbiztonságra van szükség. Ismét szólt arról, hogy a lakhatáshoz való jogot alkotmányos-szociális jogként kellene elismerni, másrészt a jövő generációk jogainak is meg kellene jelenniük az alkotmányban. 

Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elnöke szerint a rendőrség intézményi szinten diszkriminálja a romákat. Nem látja, hogy ezen a téren az emberi jogok érvényesülnének. Példának hozta fel, hogy a nyomortelepeket élők kénytelenek kopott kerékpárgumikkal közlekedni, ám emiatt egyre gyakrabban sújtják őket pénzbüntetésekkel. A cigányok nem tudják közérdekű munkára átváltani a szabálysértési bírságokat. 

Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke a börtönök túlzsúfoltságáról beszélt. Az eredeti befogadó kapacitáshoz képest ez átlagosan 180 százalékos, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 200 százalék fölötti. Dénes Balázs felszólalásához hozzáfűzte, empirikus adatok állnak rendelkezésre: a romáknak háromszor nagyobb esélyük van arra, hogy igazoltassák őket. 

Ékes Ilona, a Fidesz országgyűlési képviselője a prostitúció elleni átfogó jogi szabályozás szükségességére hívta föl a figyelmet. Megelégedéssel fogadta, hogy bekerül az  új alkotmányba: az élet a fogantatásnál kezdődik, ezt tiszteletben kell majd tartani, továbbá az is, hogy  az anyák szabadon megválaszthassák, [kórházban vagy otthon] hol akarnak szülni. Minderre reagálva Gulyás Gergely leszögezte, a kormány nem akar abortusztilalmat bevezetni.