A most kilencvenhat éves, Budán békés nyugdíjasként élő Képíróról az ismert nácivadász azt állította: az egykori csendőrtiszt Képíró háborús bűnös, mivel 1942 januárjában részt vett a hideg napok néven hírhedté vált bácskai vérengzésben, majd 1944-ben a délvidéki zsidóság deportálásában. 

Efraim Zuroff

jwire.com.au

A csütörtöki peren Képíró betegségre hivatkozva nem jelent meg. Ott volt viszont ügyvédje, Zétényi Zsolt. Az egykori MDF-es országgyűlési képviselő, a Jobbik volt alkotmánybíró-jelöltje egy szeptember 28-án kelt orvosi igazolással igyekezett kimenteni védencét.. Ez azért különös, mert az október 8-i, sikertelen békítő tárgyaláson Képíró megjelent. Vadász Viktor bíró épp erre hivatkozva nem fogadta el igazoltnak Képíró távollétét és megszűntette a pert. Ráadásul október 8-án Vadász közölte: ha a mostani tárgyaláson Képíró nem jelenik meg, azonnal ejtik az ügyet. 

A per vélhetően másodfokon folytatódik, mivel Zétényi fellebbezést helyezett kilátásba. 

A vádlott, Efraim Zuroff környezetéből úgy tudjuk: a rágalmazás miatt indított magánvádas eljárást a bíróság megszűnteti, ha a vádlott igazolja állításainak valóságtartamát. Zuroff ezért – még nem tudván előre, hogy Képíró nem jelenik meg a tárgyaláson – az ügyészséget az idevonatkozó akták átadására kérte, mert azok a Simon Wiesenthal Központ vezetője szerint egyértelműen igazolják az ő állításait. A náci megszállást közvetlenül megelőzően, 1944 elején, a bácskai vérengzésben való részvételért, Képírót tízévi fegyházbüntetésre ítélték, a náci megszállás után azonban fölmentették, szabadlábra helyezték és büntetlen előéletűnek nyilvánították. A Népbíróság 1946-ban távollétében tizennégy évre ítélte.

Amikor már utolsó esély sincs

A Simon Wiesenthal Központ 2002 júliusában indította el az úgynevezett Utolsó esély műveletet. Ennek keretében a még élő náci vagy velük együttműködő háborús és emberiség elleni bűnösöket kívánják fölkutatni és bíróság elé állítani. Az Utolsó esély három magyart nevezett meg: Képíró Sándor mellett Zentai Károlyt és Polgár Lajost. Az ausztráliai Perthben élő, nyolcvankilenc éves Zentai a gyanú szerint 1944. november 8-án a Honvédség tisztjeként, két társával, Máder Béla századossal és Nagy Lajos hadnaggyal együtt Budapesten megkínozta, majd megölte Balázs Pétert. A föltételezések szerint a tizennyolc éves fiatalembernek azért kellett meghalnia, mert nem viselte az előírt sárga csillagot. Mádert és Nagyot a II. világháború után elítélték, Zentainak azonban sikerült kijutnia Németországba, ahonnét kivándorolt Ausztráliába. Zentai kiadását Magyarország 2005 elején kérte az ausztrál hatóságoktól, azonban – évekig tartó jogi huzavona után – úgy tűnik: végleg megúszhatja a felelősségre vonást. A Nyilaskeresztes Párt ifjúsági vezetőjeként és a később kivégzett nyilas politikus, Gera József titkáraként dolgozott Polgár Lajos 1949-től szintén Ausztráliában élt. A magyar hatóságok azt gyanították, hogy a Nyilaskeresztes Párt tagjaként több gyilkosságot is elkövezett, így és 2005 novemberében nyomozást rendeltek el az ügyében. Polgár 2006-ban, Melbourne-ben, nyolcvankilenc éves korában elhunyt.

Szegő Péter