Mondtuk Budainak, gyűjtsenek még, mert ha csak ennyijük van, boszorkányüldözésnek tűnhet az eljárás – a Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt feljelentő LMP vezető köreiben kommentálták így a HVG-nek az utóbbi napok fejleményeit. Miután ugyanis a fideszes Papcsák Ferenc a zuglói polgármesterséget választotta az elszámoltatási kormánybiztosi szék helyett, az eddig földügyekben kutakodó Budai Gyula (Fidesz) országgyűlési képviselő, Magosz-igazgató lett az utód. Ő nyomban nagyvadra indult: nem múlt el nap a múlt héten, hogy ne presszionálta volna az ügyészséget Gyurcsány meggyanúsítására a sukorói telekcsere ügyében.
Túry Gergely
Akik hisznek a baloldalon terjedő elméletben a Fidesz és az LMP összejátszásáról, most újabb muníciót kaptak: a jelenleg Gyurcsány ellen fölhozott kormánypárti vádak szinte szóról szóra azonosak azzal, amit az ellenzéki párt még a kormányváltás előtti feljelentésében megfogalmazott. Hogy tudniillik az akkori kormányfő jelen volt 2008. május 21-én az izraeli befektetők és vezető magyar kormánytisztviselők találkozóján a parlament Nándorfehérvári Termében, s e találkozóról utóbb Gyurcsány titkára emlékeztetőt készített, melyben mindenkinek kiosztják a feladatait a bürokráciában szokásos stílusban. Az érvelés azon alapul, hogy a csere – amelyben Joav Blum magyar–izraeli kettős állampolgár 183 hektár Pest megyei termőföldet és 297 millió forintot adott a Velencei-tó partján fekvő, 70 hektáros állami tulajdonú ingatlanért – kizárólag Bluméknak előnyös, márpedig ha így van, akkor az ügyletet szorgalmazó miniszterelnök visszaélt a hivatalával.
Stiller Ákos
Nem tudható azonban, van-e értékaránytalanság, miután szakvélemény áll szemben szakvéleménnyel. Az elsőt – amely alátámasztotta a cserét – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) pályázaton kiválasztott állandó értékbecslője, a kiskunhalasi Perfekting Mérnöki Iroda Kft. készítette (ezenkívül az MNV másik két céggel is felmérette a földeket), a másodikat, amely viszont már az államot ért 1,3 milliárd forintos kárt emlegeti, a Központi Nyomozó Főügyészség igazságügyi szakértői. Önmagában az utóbbi minősítés sem perdöntő – mint Tasnádi Péter „agysorvadásos” esete mutatja –, ám a Perfektinggel kapcsolatban is akadnak kétségeket ébresztő tények. A cég sem a politikától, sem az MNV-től nem áll távol: korábbi főtulajdonosa, Fülöp Róbert a vagyonkezelő jogelődjében, az ÁPV Rt.-ben volt igazgató, fia pedig jelenleg a kiskunhalasi önkormányzat fideszes képviselője. A másik extulajdonos, Bölecz Jenő korábban együtt üzletelt Fülöp Róberttel Halason, jelenleg a szlovákiai Révkomáromban él. A honlapján referenciaként kizárólag állami megbízásokat felmutató Perfekting jelenleg a Las Vegas-i bejegyzésű World Voyager Investment közvetett érdekeltsége.
Az értékaránytalanságot már az MNV-t tavaly vizsgáló Állami Számvevőszék (ÁSZ) is szóba hozta, azzal, hogy Blum telkeinek nagy részére nem is volt szüksége az államnak, mivel az M4-es autópálya nyomvonala – ami pedig az MNV fő érve volt a csere mellett – a Blum-féle telkekből csak 10,3 hektárt érint, így elegendő lenne annyit kisajátítani (a részleges kisajátítást a törvény lehetővé teszi, de a tulajdonos kérheti, hogy vigye az állam az egészet). „Csakhogy a sukorói telek sem kellett semmire” – érvelt most a HVG-nek Dezső Antal, az előzetes letartóztatásban lévő volt MNV-vezér Tátrai Miklós ügyvédje, hasonlóan ahhoz, amit Gyurcsány környezetében mondtak munkatársunknak. Tátrai és az MNV nem nézte a Blum által tervezett kaszinóváros hasznosságát, ők csak abban dönthettek, elcserélhetők-e az ingatlanok vagy sem – magyarázta Dezső Antal.
Az igenlő döntést egyébiránt nem Tátrai hozta, hanem az MNV nemzeti vagyongazdálkodási tanácsa, igaz, annak ő is tagja. Nem jártak el kellő gondossággal, mondta az ÁSZ, emlékeztetve jelentésében a tanácstagok korlátlan és egyetemleges felelősségére. A tanács akkori tagjai – Tátrai mellett Erdei Tamás bankár, a Magyar Bankszövetség elnöke, Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkára és Baranyi Imre, Kóka János (SZDSZ) egykori pártelnöki kampányfőnöke – megtévesztés áldozatai lettek, mondja most az ügyészség, alátámasztva Tátrai és döntés-előkészítő kollégája kizárólagos felelősségét. Ők ugyanis nem tájékoztatták a tanács tagjait például arról, hogy nem kell a teljes Blum-féle ingatlanegyüttes az M4-eshez, állítja a vádhatóság. Akárhogyan is, az ominózus tanácsülésről – az előírásokkal ellentétben – nem készült hangfelvétel.
Tátrai gyanúsítotti vallomásaiból az derül ki, hogy a szövevényes gazdasági ügyben az ügyészséget leginkább a parlamenti találkozó érdekli: kik vettek részt rajta, ki kezdeményezte, mi áll az emlékeztetőben. Budai a múlt héten parlamenti kérdésben, majd sajtótájékoztatón is presszionálta Kovács Tamás legfőbb ügyészt, kérje ki Gyurcsányt a T. Háztól. Állítólagos információkra hivatkozott, amelyek szerint a nyomozóhivatal már tett ilyen indítványt Kovácsnak. Ezt a Legfőbb Ügyészség szóvivője a HVG-nek cáfolta. Márpedig Budai fellépése alapján egyértelmű, hogy Gyurcsányt vasba verve kívánja látni a kormányzat. A volt kormányfő fejét követelő stáb a dezinformációtól sem riad vissza, hogy kiugrassza a nyulat a bokorból. A Magyar Hírlap tényként közölte a hírt Tátrai „vádalkujáról”, amely szerint a volt MNV-vezér „nem falaz Gyurcsánynak”. A nyomozati alku tényét Dezső cáfolta a HVG-nek.
Az viszont valószínűsíthető, hogy az exkormányfő törvény elé citálását a kormány a decemberben leköszönő Kováccsal végeztetné el, nehogy a fideszes voksokkal posztjára kerülő előd-utódjának – várhatóan Polt Péternek – kelljen vállalnia annak ódiumát. Az ügyészségen egyébként információink szerint nem aratott osztatlan sikert Budai fellépése. Sőt kifejezetten a függetlenséget ért támadásként értékelik a kormánybiztos arroganciáját, s háttérbeszélgetésben emlékeztetnek arra, hogy hasonló nyomásnak még Polt sem engedett annak idején, például amikor az akkori jobboldali ellenzék és publicista holdudvara Gyurcsányt cégügyei miatt próbálta kriminalizálni. Úgy tűnik, a megyei ügyészségek Kovács, a nyomozó ügyészség pedig inkább a kormányzat oldalán áll, s a vádhatósági belső békét mindannyian az új szabályok szerint immár interpellálhatatlan, kétharmaddal kilenc évre választott utódtól várják.
Annyira azonban mégsem erős az ellenérzés Budai stílusával szemben ügyészi berkekben, hogy saját eszközeit fordítsák ellene. A Pest Megyei Főügyészség ugyanis éppen a napokban döntött arról, hogy mégsem lehet újra elővenni Budai ügyvédi irodájának okirat-hamisítási ügyét, mert elévült. A jogász-politikus úgynevezett szárazbélyegzőjével olyan szerződéseket hitelesítettek, amelyek alapján egy halott ember cserélte el tököli ingatlanát egy herendi étkészletért 2005-ben (HVG, 2010. augusztus 21.). Az ügyet az idén a legfőbb ügyész kérésére vizsgálták ki újra.
Mindezek alapján Budai fellépése akár Kovács elleni magánbosszúnak is tűnhet, amit csak erősít a kormányzati akarat. Másrészt aligha lehet kizárólag politikai hadjáratként tekinteni a Sukoró-nyomozásra, a procedúra ugyanis jóval a kormányváltás előtt kezdődött, s nem kizárólag az LMP feljelentésére. A 2009-ben hivatalba lépett Bajnai-kormány egyik első intézkedése volt, hogy menesztették Tátrait, majd az ÁSZ-jelentés nyomán maguk kérték a polgári bíróságon a csereszerződés semmissé nyilvánítását és az eredeti állapot helyreállítását. Mindennek hátterében az MNV-t korábban felügyelő Veres János pénzügyminiszter és utódja, Oszkó Péter közötti rivalizálást mondják Tátrai környezetében csakúgy, mint MSZP-s berkekben. A sokat firtatott nándorfehérvári terembeli találkozón egyébként gazdasági miniszterként Bajnai Gordon is részt vett, így nem kizárt az sem, hogy Budaiék Gyurcsány utódját is célba veszik.
RÁDI ANTÓNIA
