szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Közeledünk a határidőhöz, amíg minden érintettnek el kell döntenie, hogy marad-e magánnyugdíjpénztár-tag, vagy visszatér az állami nyugdíjrendszerbe. A bizonytalanságot a pénztárszövetség egy kalkulátorral igyekszik oldani, de így is sokan úgy érzik, nehéz jó döntést hozni. Ráadásul számos kérdésre nem is egyértelmű a válasz.

Ami biztos, hogy aki nem tesz nyilatkozatot január 31-ig, annak a magán-nyugdíjpénztári tagsága 2011. március 1-jével automatikusan megszűnik. Akik viszont a magánnyugdíjrendszerben maradnak, és erről január 31-ig nyilatkoznak, 2011. december 1. után megszerzett, járulékalapot képező jövedelmeik után nem szereznek már további szolgálati időt az állami rendszerben - addig azonban igen. Négy magánnyugdíjpénztár közös kalkulátort indított, amivel a döntést igyekeznek megkönnyíteni - miközben a miniszterelnök bejelentése szerint a nyugdíjrendszer átalakításának egyik alapelve lesz, hogy az állam csak a nyugdíjalapba befolyó összeget fogja nyugdíjkifizetésre fordítani, aminek a nyugdíjak értékére nézve lehetnek következményei a jövőben.

Milyen iratok szükségesek ahhoz a nyilatkozathoz, amelyet a magán-nyugdíjpénztárban maradóknak ki kell tölteniük?

Kell személyi igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolványt (esetleg útlevél vagy kártyaformátumú vezetői engedély), valamint TAJ-kártya. Nyilatkozni a 36 nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál, illetve az Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóságnál lehet. A nyilatkozat másolatát öt napon belül el kell juttatni a munkáltatóhoz.

Az a pénztártag, aki akadályoztatva van, például fekvőbeteg, kórházban van, ezt írásban január 21-ig jelezheti a nyugdíjbiztosítási igazgatóságnak, amelynek munkatársai egyeztetést követően felkeresik. Aki külföldi tartózkodása miatt nem tud itthon nyilatkozni, az a helyi magyar konzulátusokon megteheti.

Ha valaki a magán-nyugdíjpénztári tagságot választja, akkor az állami rendszerbe 2011. január 31-ig befizetett pénze és az addigi szolgálati évei után jogosult valamiféle nyugdíjra? Vagy döntésével azt a jogosultságát is elveszíti?

Azok, akik úgy döntenek, pénztártagok maradnak, csak 2011. december 1-jétől kezdődően nem szereznek az állami nyugdíjrendszerben további szolgálati időt, vagyis az ezt követően szerzett jövedelmet nem veszik figyelembe az állami nyugdíj számításakor. (Azért csak az év végétől, mert a kormány már 2010 őszén bejelentette, hogy 14 hónapig felfüggeszti a magán-nyugdíjpénztári befizetések utalását, az összegek az államnál maradnak. Ennek kompenzációjaként ez a 14 hónap úgy lesz beszámítva, mintha az államnak fizették volna a teljes nyugdíjjárulékot.)

Mivel az állami nyugdíj igénybevételéhez 20 év szolgálati idő kell, ennak hiányában (vagyis, ha valaki kora, betegsége miatt kevesebb évet tud felmutatni) nem kap majd állami nyugdíjat. Amit az államtól kaphat esetleg, az az időskori járadék. Ezt azok kaphatják, akik betöltötték a nyugdíjkorhatárt, de havi jövedelmük, illetve házastársuk jövedelmével együtt az egy főre jutó havi pénzük nem haladja meg a nyugdíjminimum legkisebb összegének 80 százalékát, egyedülálló ember esetén 95 százalékát.

HVG TB 2011 különszám
Ha kíváncsi, milyen további, a foglalkoztatással kapcsolatos szabályok változtak, elolvashatja a HVG TB 2011 különszámában. Ha szeretné tudni, hogy a jelenlegi előírások alapján milyen ellátásra (nyugdíjra, rokkantnyugdíjra, hozzátartozói ellátásokra) számíthatnak a magán-nyugdíjpénztári tagságukat megtartók, mi a módja a reálhozam és a tagdíj-kiegészítés felhasználásának és melyek az adóvisszatérítési szabályok önkéntes nyugdíjpénztári átutalás esetén, jelentkezzen most a HVG TB 2011 konferenciájára.

Mi módon örökölhető a magán-nyugdíjpénztári vagyon és mi érvényes az állami rendszerbe utalt befizetésekre?

Ha valaki magánnyugdíjpénztár-tag marad, s a befizetés igénybevétele előtt, vagyis nyugdíjba vonulása előtt meghal, akkor a befizetett összeget örököse vagy az örökli, akit ő megjelölt kedvezményezettnek (a kedvezményezett személye bármikor változtatható). Az összeg felvétele illetékmentes, de ha valaki készpénzben veszi fel, az adóköteles jövedelemnek minősül. Amennyiben valaki hozzátartozói nyugellátásra jogosult (ez lehet özvegyi nyugdíj, árvaellátás, a szülő nyugdíj és a hozzátartozói baleseti nyugellátás), akkor az örökölt összeget át is utaltathatja a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, de dönthet úgy is, hogy ugyanazon pénztárnál vezetett saját egyéni számlájára átvezetteti, vagy más pénztárnál vezetett egyéni számlájára átutaltatja.

A nyugdíjkorhatár betöltését, illetve a nyugdíj utalásának megkezdését követően azonban a számlaegyenleg - általános szabály - szerint nem örökölhető. Ilyen esetekben is beszélhetünk hozzátartozói ellátásokról, de ekkor ez az az összeg lesz, mint egy állami tag esetén. A megállapítás során ugyanis csak a 2011. november 30-ig megszerzett szolgálati időt és kereseteket veszik figyelembe, és az így megállapított ellátás a nem pénztártagokat megillető összeg mintegy 76 százaléka lesz.

Ugyanakkor magánnyugdíjpénztár tagjaként azt is érdemes tudni, hogy bár általános szabály szerint nem örökölhető nyugdíjba vonulás után az elhalálozott tag befizetése, van lehetőség olyan járadék igénylésére is, amely a pénztártag halála esetén egy határozott időtartamig tovább folytatja a kifizetéseket a kedvezményezett(ek) részére.

Az állami nyugdíjrendszerbe fizetett összeget viszont csak a házastárs örökölheti. Ilyen esetben kiszámítják, hogy az egyéni számla egyenlege alapján mekkora özvegyi járadék állapítható meg, és annak is utánaszámolnak, hogy az özvegyi vagy az özvegyi nyugdíj közül melyik a kedvezőbb, majd a magasabb összegű ellátást folyósítják.

©

Rokkantnyugdíjat miként számolnak majd a magánnyugdíjpénztár tagjainak?

A pénztártagok ilyen esetben az egyéni számlájukon felhalmozott pénzük alapján kérhetik a magán-nyugdíjpénztári szolgáltatást, s ezzel együtt a társadalombiztosítási (állami) rokkantsági nyugdíj megállapítását. Ebben az esetben az állami nyugdíj megállapításakor csak a 2011. november 30-ig megszerzett szolgálati időt veszik figyelembe, és a nem pénztártagok részére járó ellátásnak csak mintegy 76 százalékát kapják.

Rokkantság esetén egy másik lehetőség is áll a pénztártagok előtt: választhatják az állami nyugdíjrendszerbe történő visszalépést is. Ebben az esetben a rokkantsági nyugdíjat nem fogják ugyan csökkenteni, de szintén a 2011. november 30-ig megszerzett szolgálati idő és keresetek alapján fogják megállapítani.

Bármelyik esetről van is szó, tudni kell, hogy a 2011. november 30-ig megszerzendő szolgálati időnek el kell érnie a rokkantsági nyugdíjhoz - a megrokkanás idején betöltött életkor szerint - szükséges mértéket, különben az érintett nem lesz jogosult a társadalombiztosítási állami nyugdíjrendszerből rokkantsági nyugdíjra.

Felmerül a kérdés, hogy amennyiben valaki pénztártag marad, de lerokkan, mire számíthat. Ha ugyanis nincs meg a korához rendelt szolgálati idő (ld. táblázatunkat), nem jár neki az állami nyugdíj, s magán-nyugdíjpénztári befizetéséhez sem férhet hozzá. Ebben az esetben egyéb szociális juttatásokra számíthat csak.

A rokkantnyugdíjhoz szükséges, életkorhoz rendelt szolgálati idő

22 éves életkor betöltése előtt 2 év,
22-24 éves életkorban 4 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 3 év,
25-29 éves életkorban 6 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 4 év,
30-34 éves életkorban 8 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 6 év,
35-44 éves életkorban 10 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 8 év,
45-54 éves életkorban 15 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 12 év,
55 éves életkor betöltésétől 20 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 16 év.

Az állami nyugdíjrendszerben maradók, illetve visszalépők esetén nem változnak az eddigi szabályok.

Milyen garancia lesz a magánnyugdíjba befizetett pénzekre?

A pénztári hozamgarancia megmarad ugyan, de csak a Pénztárak Garancia Alapja garantálja, a korábban meglévő állami garancia megszűnik. Persze érdemes tisztázni azt is, hogy mi is az a hozamgarancia, amelyet ezentúl nem biztosít az állam: a hozamgarancia biztosítja, hogy a tagi befizetések az inflációval megegyező hozamot garantáltan megőrizzék.

Amennyiben a nyugdíjba lépéskor a magánnyugdíjpénztár által vezetett számla egyenlege nem éri el a hozamgarantált tőke összegét, úgy azt a Pénztárak Garanciaalapja kiegészíti. A Garancia Alap meglévő forrásainak arányos részét egyébként az állami rendszerbe visszalépők átviszik a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba. Az esetlegesen bedőlő pénztárak tagjainak befizetéseit is a garanciaalapból fedezhetik.

Cikkünk következő, kedden megjelenő részében a reálhozamról, az adómentességről és a megszűnő pénztárakról olvashat.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
hvg.hu Itthon

„Az állami nyugdíjrendszernek nagyobb kockázatai lesznek, mint a magánnak”

A magánnyugdíjrendszerben való maradás mellett érvelt több ismert szabadelvű jogász és közgazda egy múlt szerdai háttérbeszélgetésen. „Soha nem tapasztalt erkölcsi nyomás nehezedik az Alkotmánybíróságra mind a médiatörvény, mind a nyugdíjpénztár ügyében, és jó lenne ezt fokozni” – hangzott el egyebek közt. A kormányt nem dicsérte senki, sőt.

hvg.hu Itthon

Felére csökkenhet a jövőben a nyugdíjak értéke

Ha sikerül szétverni a tőkefedezeti pillért, és ugyanakkor érvényesítik azt az elvet, hogy a nyugdíjalap önfenntartó legyen, akkor a nyugdíjak óhatatlanul a mai érték kétharmadára, akár felére csökkennek a következő évtizedekben - írja Bauer Tamás a Galamuson megjelent elemzésében.

Ivanka Trump is gyászolja a 46 évesen meghalt amerikai sztárvállalkozót

Ivanka Trump is gyászolja a 46 évesen meghalt amerikai sztárvállalkozót

61 milliárd forintból támogatja a kormány azokat a cégeket, amelyek kirúgás nélküli fejlesztést vállalnak

61 milliárd forintból támogatja a kormány azokat a cégeket, amelyek kirúgás nélküli fejlesztést vállalnak

Egészségügyi jogviszony: két hónappal később lép hatályba az átalakulás

Egészségügyi jogviszony: két hónappal később lép hatályba az átalakulás