A bíróság 750 ezer forint pénzbüntetést szabott ki Szabó Lorándra; ha ezt nem fizeti ki, a pénzbüntetés 300 napi fogházbüntetésre változtatható. A polgármesternek 15.040 forint bűnügyi költséget is meg kell térítenie. Az ügyész a vádlott bűnösségének megállapításáért és a büntetés súlyosbításáért fellebbezett, a vádlott és védői három nap gondolkodási időt kértek.

A vád szerint a politikus 2003-ban és 2004-ben három alkalommal képviselő-testületi felhatalmazás nélkül adott megbízást arra, hogy a város önkormányzata összesen 206 millió forintot utaljon át a részben önkormányzati tulajdonú Gunaras Rt.-nek, valamint a Kapos Innovációs és Transzferközpont Kht.-nak pályázati önerő igazolása céljából. A pénzt a cégek visszautalták, így nem keletkezett kára az önkormányzatnak.

A vesztegetést és a hivatali visszaélést az ügyészség szerint Szabó Loránd azzal követte el, hogy 2008. márciusban egy fideszes önkormányzati képviselőnek kétmillió forintot küldött, és tanácsnoki állást ajánlott azért, hogy álljon el egy ellene indított rágalmazási pertől és a kártérítési igénytől. A polgármester az eljárás során tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el.

A bíróság a vádirattal egyezően állapította meg a tényállást, annak minősítését azonban a sikkasztás és a vesztegetés vonatkozásában nem osztotta. Kovács János, a büntetőtanács elnöke kifejtette: sikkasztásnak olyan magatartás minősíthető, amelynek során az idegen dolog őrzésével megbízott személy a rendelkezési jogot saját javára, a sértett hátrányára gyakorolja. Ez esetben a pénzátutalások miatt az önkormányzat nem szenvedett vagyoni hátrányt, és a vádlott sem jutott vagyoni előnyhöz.

A vesztegetés vádjával kapcsolatban a bíró rámutatott: a magánvádas eljárásban - amely a szóban forgó rágalmazási per volt - a magánvádló gyakorolhatja a feljelentés visszavonásának jogát, és a jóvátételre irányuló megállapodás, az ahhoz vezető egyezkedés nem tekinthető jogellenesnek. A tanácsvezető bíró utalt arra, hogy a vád szerinti vesztegetés akkor állapítható meg, ha a kötelesség vagy jog nem gyakorlásának fejében adott előny jogtalan; az önkormányzati képviselőnek küldött kétmillió forint - amelynek a vádlott részére történő kiadásáról az ítélet rendelkezett - nem tekinthető ilyennek.

A bíróság szerint a tanácsnoki pozíció felajánlásával a polgármester megvalósította a hivatali visszaélést. E mögött nem közérdek, hanem az az önérdek állt, amelyet Szabó Loránd a vele akkor perben álló önkormányzati képviselő anyagi előnyhöz juttatásával kívánt elérni - mondta a bíró.

A bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlott büntetlen előéletét, ténybeli beismerését, azt, hogy kiskorú gyermekekről gondoskodik, valamint hogy elmaradt a jogtalan előnye a visszaélés kapcsán. Súlyosító körülményként értékelte, hogy a bűncselekmény alkalmas a hivatali hatalomgyakorlás iránti közbizalom csorbítására, továbbá azt, hogy jelentősen elszaporodtak a politikai szférában megvalósított bűncselekmények. A per a Pécsi Ítélőtáblán folytatódik.