Alkotmányozás: Schmitt nem akarja, hogy bárki kimaradjon

Schmitt Pál szerint az új alkotmánykoncepció kapcsán a vita elsősorban arról folyik, hogy van-e alkotmányozási kényszer. Véleménye szerint nem kényszer, hanem közösségi elvárás, hogy új alkotmánya legyen az országnak. Kiemelte: Magyarország az egyetlen ország a rendszerváltó államok közül, mely még egy régi, 1949-es alkotmánnyal rendelkezik. Elmondta, hogy már minden parlamenti párttal egyeztetett az alkotmányozás folyamatáról, és mindegyik párt vezetőjét arra kérte, ne maradjanak ki abból.
 
Ismét hangsúlyozta, hogy szeretné, ha a Szent Koronára, a keresztény gyökerekre való utalás, a tanulás, az egészséges életmód, valamint a családok védelme megjelenne az új alkotmányban. Hozzátette: azt szeretné, ha maga az ú alkotmány "magyar nyelven szólna", így - mint fogalmazott - a preambulum szó helyett az előszó megfogalmazás szerepelhetne benne.
 
Országjárása második állomásaként látogatott Veszprém megyébe az államfő. Schmitt Pál útját Devecserben kezdte, ahol a település polgármestere tájékoztatatta arról, hogy a vörösiszap-katasztrófa után milyen intézkedések történtek. Schmitt Pál Devecserben megtekintette az újonnan épülő lakóparkot is. Devecserben megélték az emberek Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb ipari katasztrófáját - mondta az államfő. Hozzátette, hogy olyan helyzetet kellett kezelni, melyre nem volt még példa. A természeten, a családokon esett sebek lassan gyógyulni látszanak - fogalmazott.
 
Az államfő az újságíróknak beszélt arról is, hogy az egyharmadán túl van már a magyar soros uniós elnökség, és úgy látja, az elvárásoknak meg tudtunk felelni.