A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) elrendelte a nyomozást a Nád MPS-H Kft. büntetőfeljelentése nyomán, amelyet a Magyar Villamos Művek (MVM) ellen tett csalás, hűtlen kezelés és gazdasági titok megsértése miatt - jelentette be Bárándy György, a Nád Kft. ügyvédje egy kártérítési per szerdai tárgyalásán, amelyben tanúként idézik be Kocsis István, mint az MVM volt vezetőjét. Bárándy György azt is elmondta, hogy a közelmúltban kézhez kapott NNI értesítés szerint a büntetőügyet összevonják azzal a nyomozással amit az MVM-nél történt korábbi ügyekben indítottak.

A Fővárosi Bíróságon több éve zajló polgári perben a Nád Kft. 9,6 milliárd forintos kártérítést követel a MVM-től, egy Bátonyterenyén félmilliárd forintnyi ráfordítás után négy éve félbemaradt csarnoksor építésével kapcsolatban. Az épület a tervek szerint alapanyag-szaporító bázisa lett volna egy országos energianád-termeltetői rendszernek. A perben kell kiderülnie egyebek közt annak, ki finanszírozta a beruházást: a Nád Kft. képviselője szerint az MVM, az MVM ügyvédje szerint nem.

Szerdán a per indulatoktól és személyeskedéstől sem mentes tárgyalása a Nád Kft. ügyvezetőjének, Kiss Gábornak meghallgatásával folytatódott, akinek a korábbi tárgyaláson félbemaradt tanúvallomását nem engedte a bíró befejezni, hanem rátért a felperesi és alperesi ügyvédek tanúhoz intézendő kérdéseire. Emiatt Bárándy György azonnal panasszal élt a bíróság elnökénél. A mintegy négy órán át tartó meghallgatáson az ügyvezető végül mindent elmondhatott, amit akart.

A Nád Kft. jogi képviselője egy sor újabb dokumentumot nyújtott be, egyebek közt annak bizonyítására, hogy az MVM 2,5 milliárd forintnyi forrás biztosítását és 9 milliárd forintnyi hitelhez készfizető kezesség vállalását ígérte a cégnek egy 2006-os együttműködési megállapodásban, továbbá, hogy a pénz folyósítása meg is kezdődött az Aquifex Ltd. közvetítésével a bécsi Meinl Bankon keresztül, de négy tétel átutalása után, amelyek összértéke 3 millió euró volt, elakadt az utalás, ezért nem valósulhatott meg a beruházás.

Kiss Gábor a tárgyalás folyamán többször úgy fogalmazott, hogy az MVM érdekeltségei "ellopták" a programját, ezért tett büntetőfeljelentést. Az MVM jogi képviselőjétől számon kérte a korrekt pervitelt, mivel állítása szerint annak tudomása kellett legyen az MVM, az Aquifex és a Meinl Bank közötti, a pénzátutalásról szóló megállapodásról, mégis az ellenkezőjét állította. Az ügyvezető kifejtette, az ilyen pervitel, valamint az egyezségre nem hajlandó MVM vezetés miatt nem valósulhat meg a 70-80 ezer új munkahelyet teremtő nádprogramja. Hozzátette, az illetékes tárca államtitkára azt közölte vele, hogy ameddig közvetve ugyan, de az államot perli, nem tárgyalnak vele a projekt megvalósításáról.

Kohlrusz Milán, az MVM jogi képviselője azt firtatta, hogy miért fektetett volna be az MVM ennyi milliárd forintot egy kft.-be, amelynek legfőbb értékei - például az energianád maga - nincs is a cég saját tulajdonában, csak kizárólagos hasznosítási joga van rá. Kiss Gábor arra hivatkozott válaszában, ez is lehet nagy érték, amit bizonyít, hogy az MVM által felkért független minősítő intézet így is 9 milliárd forintra értékelte már évekkel ezelőtt a cégét. Az MVM jogi képviselője firtatta, hogy ki és milyen információk, milyen felkérés alapján írta, illetve íratta az Aquifex ciprusi ügyvezetőjének benyújtott, külföldi közjegyző által hitelesített nyilatkozatát arról, hogy a cég az MVM pénzét közvetítette a Nád Kft.-nek.

A per Kocsis Istvánnak, az MVM korábbi vezetőjének (a BKV jelenlegi vezérigazgatójának), valamint Molnár Lászlónak, az MVM és a Paksi Atomerőmű volt gazdasági vezérigazgató-helyettesének a tanúmeghallgatásával folytatódik 2011. október 26-án. A bíró felkérte a felperes Nád Kft. ügyvezetőjét, hogy mivel a beidézendő tanúk vidéki lakcímről érkeznek, az útiköltségükre helyezzen letétbe 50 ezer forintot 15 napon belül.