szerző:
Fontos Erzsébet

A Fidesz választási programjában központi helyet foglalt el a család, illetve olyan intézkedések, melyek ösztönzőleg hatnak a születések számának emelkedéséhez. A hvg.hu szakemberekkel latolgatta, valóban jó irányvonalat képviselnek-e az eddig meghozott intézkedések.

"A leendő szülők nem olyanok, mint az automaták, hogy ha pénzt dobunk bele, akkor kijön a gyerek" – mondta Mózer Péter szociálpolitikus, az ELTE-TÁTK oktatója, hozzátéve: a  Fidesz jelenlegi, gyermekvállalásra vonatkozó intézkedései (adóalap-kezdvezmény, gyed) elsősorban a gazdaságilag aktív, munkából élő, gyermekeket nevelő családok népesedési mutatóinak javítását célozzák meg, kiemelten támogatva a három- és többgyermekes családokat. Ezek az első Orbán-kormányhoz hasonló intézkedések, melyek hatására 2000-ben növekedett a gyerekszám.

Kiszelly Zoltán politológus szerint ennek mintájára egy-két éven belül hasonlóan népességnövekedés várható, annak ellenére, hogy a gyermekvállalás még mindig csökkenő tendenciát mutat. Az előzetes becslések szerint 2011 első negyedévében 21181 gyermek született, 10,2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.

©

Az emberek egy jó része nem szívesen emlékszik vissza a Ratkó-korszakra (1950-1956), amikor nagymértékben nőtt a születésszám az abortusztilalom és a gyermektelenségi adó miatt. Tavaly a népességszám további csökkenésének megakadályozása kapcsán újból a köztudatba került a gyermektelenségi adó, ami kellőképpen megosztotta a közvéleményt. Igaz, a Fidesz-frakció számára a gyermektelenségi adó ötlete sosem merült fel komoly szándékként, többek között azért sem, mert ismerik a beavatkozás következményeit. Így például azt, hogy a korszak „gyermekei” 2020-ig mennek nyugdíjba, amit a gazdasági elemzők egy része vészjóslóan gazdasági katasztrófaként emleget: hatása egyfelől a munkaerőpiac nagyarányú hiányaként, másfelől a nyugdíjas korúak ugyanekkora többleteként fog jelentkezni, amire már megoldást kell találni.

De nemcsak mi, hanem Európa egésze küzd a népességcsökkenéssel, ami alól csak azok az országok képeznek kivételt, melyek a bevándorlók betelepítésével oldották meg a demográfiai problémáikat. Európa legtöbb országa számára azonban bebizonyosodott, ez nem jelent valódi megoldást. Angela Merkel szerint megbukott a multikulturalizmus, amit Kiszelly azzal magyaráz, hogy Európában megtapasztalták: a bevándorlók legtöbbje nem asszimilálódik, alacsony képzettsége miatt pedig újrateremti a nyomort. Mindezekért Európa nagy része és egyre több ország a születés ösztönzésében és a családok támogatásában látja a népességfogyás megállításához szükséges megoldást. Ám Magyarországgal ellentétben – ahol a Fidesz családtámogatási rendszere konkrét, célzott intézkedéseket tartalmaz – az EU a családtámogatás megoldását sokkal komplexebb szerepvállalásokban látja. Például abban, hogy az idősebb korosztály milyen szerepet játszhat a közösségben.

©

Ettől eltérő véleményen vannak azok, akik  úgy látják, a „bevándorlók” többsége asszimilálódott és a szegénységben élők legnagyobb körét nem a bevándorlók képezik, hanem más  társadalmi csoportok. Ezért az EU-n belül van, aki továbbra sem ódzkodik a bevándorlók befogadásától. Andor László foglakoztatási, szociális és esélyegyenlőségi biztos is ezen a véleményen van. Andor korábban a sajtóban elmondta, a „bevándorlókra és a nyugdíjkorhatár-emelésre egyaránt szükség van ahhoz, hogy válaszolni tudjunk a rendkívül komplex kihívásokra”, azaz a népességcsökkenésre.

A jelenlegi rendszer kritikusai szerint egy intézkedés két év alatt nem képes jelentős hatást elérni. Ők azzal érvelnek, eddig semmiféle kutatás nem támasztotta alá, hogy a termékenység növelésére szolgáló eszközök önmagukban alkalmasak lennének a népességszám csökkenésének megállítására, mert csak közvetett módon lehetnek hatással a népességszámra, sok áttételen keresztül. Emellett nem látnak szoros összefüggést a népességnövekedés és a problémák egy-egy elemét megcélzó intézkedések között, mert szerintük a népesedési folyamatok és a családok működései komplex, többtényezős rendszert alkotnak.

Mózer Péter szociálpolitikus is ez utóbbi állásponttal ért egyet. Történelmi tapasztalatként említi Franciaországot (ahol a 30-as években bevezetett családi pótlék az abortusz és a fogamzásgátló szerek terjesztésének tiltásával párosult), és Svédországot, ahol a 40-es évek elejétől az egyre szélesebb körű családi ellátások (melyek nem tartalmaztak a franciaországihoz hasonló kényszerintézkedéseket) csak hosszú évek után eredményezték a születésszám növekedését. Sőt, egyes demográfusok szerint a siker nem is az intézkedéseknek, hanem elsősorban a második világháború utáni gazdasági fejlődésnek, a teljes foglalkoztatásnak, a társadalombiztosítás kiterjesztésének, a biztonságérzet javulásának, azaz egy komplex társadalmi berendezkedés megváltoztatásának volt köszönhető.

A szociálpolitikus szemével úgy tűnik, az elmúlt egy év nem segítette a családokat a gyermekvállalás ösztönzésében, mert kiszámítható, biztonságos életkörülmények és tervezhető életkeretek helyett előkészítés nélküli intézkedéseket láthatunk – például a nyugdíjrendszer rapid átalakítását.

©

Kiszelly Zoltán politológus nem látja ilyen drasztikusnak a helyzetet, és alapvetően nem tartja rossz irányvonalnak a jelenlegi intézkedéseket, de elegendőnek sem, ezért szerinte – mert ez egybecseng az európai trendekkel – „finomhangolásokat” mindenképp eszközölni kellene. Példaként a nők részmunkaidős foglalkoztatását említi, hogy az anyák összeegyeztethessék a munkát a gyermekvállalással.

Ha a külföldi példákat nézzük, akkor a francia modell alapján járható út lehet az is, hogy széles körben elérhetővé tegyék a bölcsődei ellátást, vagy a svéd modellt követve a munkavállalás terén a nemek közötti esélyegyenlőség támogatását, ezáltal az apák bevonását a gyermeknevelésbe.

A politológus és a szociálpolitikus is egyetértett abban, hogy nem jó, ha a különféle politikai pártoknak szöges ellentétben álló elképzeléseik vannak a demográfiai problémák megoldásáról. Csak ide-oda tologatták ezt a kérdéskört, ezért nálunk nem tudott kiépülni a franciaországihoz vagy a svédországihoz hasonló stabil rendszer, amely hosszú távra biztosította volna a gyermekvállalási kedvet. Így a jelenlegi intézkedések – ahelyett, hogy integrálnák a társadalmat – inkább megosztják a közvéleményt.

©

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Hatmillió forintot és majd egy kiló füvet találtak egy dílernél

Hatmillió forintot és majd egy kiló füvet találtak egy dílernél

Üres irattartókat talált Baranyi Krisztina a ferencvárosi hivatalban – fotó

Üres irattartókat talált Baranyi Krisztina a ferencvárosi hivatalban – fotó

Jelöletlen BMW M3-as rendőrautó állt szolgálatba az ausztráloknál

Jelöletlen BMW M3-as rendőrautó állt szolgálatba az ausztráloknál

Hamarosan ellenőrzés nélkül léphetünk át Horvátországba

Hamarosan ellenőrzés nélkül léphetünk át Horvátországba

Több mint egy hónapja tűnt el Sopronban a 12 éves Kristóf

Több mint egy hónapja tűnt el Sopronban a 12 éves Kristóf

Brexit: elbukott a kormány menetrendje, aligha lesz kilépés október 31-én

Brexit: elbukott a kormány menetrendje, aligha lesz kilépés október 31-én