Rubovszky György - amint az Országgyűlés honlapján pénteken közzétett módosításokból kiderül - a javaslatból elhagyná azt a pontot, amely arra vonatkozna, hogy kiemelt jelentőségű ügyben fogva tartott gyanúsítottat hetvenkét órán belül ki kell hallgatni, és ha a kihallgatásra az őrizet első negyvennyolc óráján belül kerül sor, a gyanúsított kihallgatásán nem vehet részt védő. A KDNP-s politikus szerint az alkotmány és az alaptörvény rendelkezéseibe ütközik az őrizetbe vétel határidejének a meghosszabbítása, valamint a védelemhez való jog csorbítása. 

Lázár János pénteki nyilatkozatában azt mondta, hogy a tervezett 48-ról 24 órára csökkenhet a védővel való fogvatartotti érintkezés korlátozásának időtartama, amit több, a büntetőeljárásjogot érintő módosítással együtt szeretnének bevezetni. A Fidesz frakcióvezetőjének közlése szerint nyitottak az ezzel kapcsolatos módosító javaslatokra, és - áttekintve a nemzetközi gyakorlatot is - változtatni fognak az eredeti indítványon: nem 48, hanem 24 óra lesz a védővel való érintkezés korlátozásának időtartama, "de korlátozható lesz a bűncselekmény felderítése, a nyomozás sikeressége és az állam büntetőigényének érvényesítése érdekében".

Azt, hogy bizonyos kiemelt esetekben megtiltják a fogvatartottaknak, hogy egy ideig a védőügyvédjükkel találkozzanak, az alkotmányügyi bizottság kedden több másik a büntetőeljárásjogot érintő módosítással együtt nyújtotta be, amellyel többek között megalkotnák a kiemelt jelentőségű ügy kategóriáját. Ezek egyik sajátossága az lenne, hogy az ügyész maga dönthetné el, melyik bíróságon emel vádat. Rubovszky György kereszténydemokrata politikus kivenné a tervezetből azt a részt is, amely szerint kiemelt jelentőségű ügyben elrendelt őrizet legfeljebb százhúsz óráig tarthat, s az őrizet első negyvennyolc órájában a terhelt nem találkozhat védőjével. 

A KDNP-s képviselő indokolása azt rögzíti, hogy a hatályos alkotmány és az elfogadott alaptörvény kimondja, hogy a lehető legrövidebb ideig tartható fenn az őrizetbe vétel. Vagy szabadon kell bocsátani az őrizetest, vagy bíróság elé kell állítani. Rubovszky György indokolatlannak tartja az általános szabálytól történő eltérést, s mint írta ugyancsak a hatályos alkotmány, valamint az elfogadott alaptörvény biztosítja a védelem jogát az egész eljárásban, ennek a korlátozása is mellőzendő.

A kormánypárti képviselő szintén elhagyná azt a passzust is, amely szerint kiemelt jelentőségű ügyben a tanú vallomása poligráf alkalmazásával is vizsgálható. A kereszténydemokrata politikus szerint a poligráf alkalmazása a gyanúsított vallomásának vizsgálata során csak akkor lehetséges, amennyiben a gyanúsított ahhoz hozzájárul. Teljesen indokolatlan a tanú vallomásának vizsgálata során ennek a szigorú módszernek a bevezetése - írta módosítása indoklásában.

A javaslatok ellen már felszólalt az ügyvédi kamara, a TASZ, a Magyar Helsinki Bizottság jogvédő szervezet, a a Magyar Demokratikus Charta, valamint a teljes parlamenti ellenzék, most viszont ezzel a kormánypárti KDNP is felszólalt az ügyben.

A témában Cser-Palkovics András is benyújtott egy módosító javaslatot pénteken, amely szerint a Fidesz kibővítené az úgynevezett "kiemelt ügyek körét" a büntetőeljárási törvényben a bűnszervezetben részvétellel, a bűnszervezetben elkövetett bármely bűncselekménnyel, valamint az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértésével. Cser-Palkovics András, az alkotmányügyi bizottság fideszes alelnöke a kiemelt jelentőségű ügyek eljárási szabályait alkalmazná az el nem évülő bűncselekmények esetében is, így a háborús bűntetteknél, az emberiség elleni bűncselekményeknél, az emberölés súlyosabban minősülő eseteinél, az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő eseteinél, valamint a terrorcselekményeknél.

Ahogyan azt Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője pénteken adott nyilatkozatában is elmondta, a kiemelt jelentőségű ügyeknél az őrizetbe vételi szabályokat úgy módosítanák, hogy az őrizet első huszonnégy órájában a fogvatartott és a védő érintkezése a konkrét ügy egyedi körülményei alapján az ügyész rendeletére megtiltható lenne. Eredetileg azt tervezték, hogy a terhelt az őrizet első negyvennyolc órájában nem találkozhatna védőjével. Cser-Palkovics András szerint a módosítás az Európában elfogadott gyakorlatnak megfelelően változtatja meg a törvényjavaslatot.

Ennek megfelelően kiemelt jelentőségű ügyben a gyanúsítotti kihallgatás tervezett formája is megváltozna úgy, hogy ha a kihallgatásra az őrizet első huszonnégy óráján belül kerül sor, és a terhelt és a védő érintkezését az ügyész a konkrét ügy egyedi körülményei alapján megtiltotta, a védő a gyanúsított kihallgatásán sem lehet jelen. Az eredeti elképzelések szerint az indítvány úgy szólt volna, hogy ha a kihallgatás az őrizet első negyvennyolc óráján belül történik meg, a gyanúsított kihallgatásán nem vehet részt védő.

A módosító indítvány indoklásában Cser-Palkovics András a strasbourgi bíróság egy döntésére hivatkozik, amelyben a testület kimondta: ahhoz, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog kellően gyakorlati és hatékony maradjon, a terheltnek rendelkezésére kell, hogy álljon az ügyvédi segítség a rendőrségi kihallgatás legelejétől fogva, ha csak a konkrét ügy egyedi körülményei alapján igazolható, hogy kényszerítő okok állnak fenn ezen jog korlátozására. A fideszes politikus pontosítaná emellett a kiemelt jelentőségű ügyek személyi körét is.