Egyértelmű helyzetet teremt az új, kedd hajnalban meghozott egyházi törvény; amely közösségek a kritériumrendszernek eleget tesznek, azokat bejegyzik, míg azok számára, amelyek nem felelnek meg, megszűnnek az egyházalapítással kapcsolatos visszaélés lehetőségei - mondta Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke az MTI-nek. Hangsúlyozta, hogy a mai társadalmi viszonyoknak megfelelő, előremutató törvényt fogadott el a parlament. "Soha nem tartottuk jónak, hogy olyan, történelmileg teljesen abszurd fogalmakat használtak az eredeti törvényjavaslat beterjesztői, amelyek egyáltalán nem igazodtak a valósághoz, és szembenálltak a történelmi tényekkel" - jelentette ki.

Példaként hozta fel erre, hogy az eredeti beterjesztésben az 1895-ös egyházi törvényt vették alapul, amelynek kategóriáiba olyan egyházakat is megpróbáltak besorolni, amelyek akkor még nem is léteztek. A koncepció eredeti, kategorizáló rendszerénél meglátása szerint sokkal jobb ez a mostani, egyetlen kategóriát használó törvény, ugyanis "a mostani felsorolás tisztább helyzetet teremt". Azt, hogy a törvény hogyan fog működni, a joggyakorlat mutatja majd meg - vélekedett. Feldmájer Péter megemlítette, a Mazsihisz vezetői a törvény-előkészítés első szakaszában részt vettek az egyeztetéseken, a későbbiekben pedig a szakértői egyeztetésből is kivette a részét a Mazsihisz képviselője. Azt a végleges törvényjavaslatot azonban, amelyet az előterjesztők benyújtottak a parlamentnek, nem kapták meg - tette hozzá.

A Mazsihisz elnöke rámutatott: bírósági és parlamenti döntés alapján történő egyházi bejegyzésre egyaránt van példa Európában. Véleménye szerint a gyakorlat mutatja majd meg, hogy nem torkollik-e politikai csatározásokba egy-egy egyház majdani bejegyzése. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy az illetékes miniszter szakmai alapon teszi majd meg az előterjesztéseit az Országgyűlésnek az egyházak bejegyzéséről, "a szakmaiságot pedig a parlament értékelni fogja". Utalt arra, hogy a kilencvenes évek óta az a Mazsihisz álláspontja, hogy az egyházalapítás kritériumát 100 tagnál magasabban kell meghúzni, de "nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy lehetnek olyan vallási csoportok, amelyek Magyarországon kis létszámmal bírnak, de adott esetben külföldön több millió hittestvérük van". Ezért nem biztos, hogy az egyházalapításnál kizárólag a létszám a döntő - magyarázta.

A húszéves kritériummal ugyanakkor a Mazsihisz egyet ért, mert "ahhoz, hogy egy vallási csoport komolyságát meg tudják vizsgálni, hosszabb időre van szükség". Feldmájer Péter annak a véleményének is hangot adott, hogy az egyházak listáját a parlamentnek 4-5 évenként át kell tekintenie.

A puding próbája az evés

Az új egyházi törvény alkalmazása során, a gyakorlati kérdések tisztázásakor válik majd egyértelművé, hogy pontosan milyen változásokat hoz a 2012. január 1-jén életbe lépő  jogszabály - nyilatkozta a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára kedden az MTI-nek. Mohos Gábor utalt arra, hogy az egyházi kategóriák megállapításakor nem kérdezték meg a véleményüket, és "újdonságként tapasztalták azt a változást", hogy az eddigi három egyházi kategória koncepciója helyett egyetlen maradt, amely egyelőre 14 felekezetet sorol fel egyházként, noha ez a kör minden bizonnyal bővül majd.

E tekintetben nyilván a törvényhozók voltak, akik valamilyen szempontok alapján módosították az addigi koncepciót - vélekedett az MKPK titkára. Azzal kapcsolatban, hogy a törvénytervezetből kikerült, miszerint a bejegyzést kérő egyházaknak igazolniuk kell, hogy híveik száma legalább ezer, Mohos Gábor megjegyezte, "valószínűleg a törvényhozás úgy ítélte meg, hogy az egyéb feltételek kellően garantálják: csak olyan közösségeket jegyezzenek be, amelyek valóban egyházként működnek".

Az MKPK titkára meglepetésként értékelte, hogy a törvény végleges szövegében arról határoztak, hogy nem a Fővárosi Bíróságon jegyzik majd be az egyházakat, hanem arról az Országgyűlés dönt; adott esetben ez a katolikus egyházat is érintheti, hiszen az egyházon belül is van sok jogi személy - mutatott rá. Eddig a bíróságon kellett bejelenteni, ha egy szerzetesrend jogi képviselője megváltozott, "elképzelhető, hogy ezek után ez a minisztériumban lesz nyilvántartva" - fogalmazott.

Ebben az ügyben "mi is szeretnénk még tisztábban látni, hogy a gyakorlatban pontosan miként fog alakulni" - tette hozzá. Mint mondta, lényegi változás az egyházak életében 1990-ben következett be, amikor a vallásszabadságról szóló törvény megszületett. A mostani új egyházi törvény a szabad vallásgyakorlás szempontjából az 1990-es törvény alapvető elemeit lényegében véve tovább viszi - hangsúlyozta.

Az MSZP gyásznapot emleget

Az MSZP szerint a hétfő, amikor a parlament kormánypárti többsége elfogadta az új egyházügyi törvényt, egy "egyháztörténeti gyásznap" volt. Nyakó István az MTI-nek kedden azt mondta, hogy a szavazás méltatlan volt az egyházakhoz valamint a vallási és a lelkiismereti szabadsághoz.

A politikus úgy fogalmazott, hogy hétfőn "nem történt más, minthogy a Fidesz frakció leszavazta a KDNP négy képviselője által beterjesztett egyházügyi törvényt", majd előállt a sajátjával, amit éjszaka elfogadtak.

A képviselő kritikán alulinak nevezte, hogy hétfőn a Házban háromszor szakították meg a parlament munkáját azért, hogy az alkotmányügyi bizottsági ülésén "a Fidesz a KDNP-vel vitatkozva" az utolsó pillanatban is módosítson a normaszövegen. Az MSZP alapvető problémájaként említette, hogy a jogalkotó húsz év működést kér az egyházzá nyilvánításhoz. Felhívta a figyelmet, hogy azok az egyházak, amelyek "a diktatúra időszakában működhettek", most tovább folytathatják tevékenységüket, de azok amelyek "a szabad Magyarországon alakultak és nyerhettek egyházjogot", már nem.

A képviselő a KDNP elnökének, Semjén Zsoltnak a keddi sajtótájékoztatójára reagálva azt mondta, hogy ők a törvény elfogadását semmiképpen sem fejlődésnek, sokkal inkább visszalépésnek látják. Hangsúlyozta, hogy a visszalépést nem az elmúlt nyolcvan évhez méri, mert nem a Horthy-, Rákosi- vagy Kádár-korszak egyházügyi politikáját tartják mérvadónak, hanem az 1791-től az 1900-as évek elejéig tartó időszak "rendkívül nyitott és progresszív törvénykezését". Emlékeztetett arra, hogy ebben a bő száz évben vált ketté az állam és az egyház, ekkor lett egyenlő minden egyház, fogadták el a vegyes házasság rendszerét, a polgári anyakönyvet és házasságkötést.

A hétfőn elfogadott törvényt viszont úgy minősítette, hogy azzal az állam felmondta a világnézetileg semleges oktatás garantálását, mert a jövőben az egyházi fennhatóság alá kerülő intézményekből el lehet bocsátani a fenntartó egyház hittételeit nem követő alkalmazottakat és nem kell felvenni az egyház szokásait nem követő gyerekeket. Hozzátette, hogy eközben az intézmények továbbra is az adóbevételekből működnek majd.

Rossz útnak nevezte azt is, hogy a törvény definiálja a vallás fogalmát. "Nem ülnek istenek a parlamentben, hogy megmondhassák, mi a vallás és hogy kinek mi a vallás" - jelentette ki a képviselő, aki szerint legfeljebb azt lehetne megmondani, hogy a politikusok mit nem tartanak vallásnak. Nyakó István hangot adott annak a véleményének is, hogy a döntéshozók az egyházak állam előtti egyenlőségének elvét mondták fel, amikor 14-et kiemeltek a többi közül. Egyúttal rémisztőnek nevezte azt is, hogy a törvény életbe lépése után már nem a független bíróság, hanem a politika dönt majd az egyházzá nyilvánításról. Leszögezte, hogy az MSZP  - ahogy módja lesz rá - orvosolni fogja a súlyos visszalépéseket.