A Népszabadság információi szerint egy szakértő cég hétmilliárdra becsüli a Suez jogos kárigényét amiatt, hogy az eredetileg 2020-ig tartó üzleti megállapodást a Pécsi Vízmű Zrt. (PV Zrt.) üzemeltetésére a pécsi önkormányzat 2009 őszén egyoldalúan felmondta, és egy saját céget bízott meg a vízszolgáltatással a PV Zrt. eszközparkját és dolgozóit felhasználva. Az összeg a kamatokkal együtt a 8 milliárd forintot is meghaladhatja. A pécsi önkormányzat viszont kurucosan mindjárt 20 milliárdot követelne a Sueztől a PV menedzsmentje által okozott feltételezett károk miatt.

A fideszes, aki beengedte a karvalytőkét

A 2009 őszén diplomáciai botrányt is okozó ügy előzményei egészen 1995-ig nyúlnak vissza, amikor az akkori és egyben mostani polgármester, Páva Zsolt eladta a forráshiánnyal küzdő és elavult PV kisebbségi tulajdonrészét a francia Lyonnaise des Eaux-Dumeznek, amelynek jogutódja egy fúzió után a szintén francia Suez Environement lett. A multi jelentős racionalizálást és fejlesztéseket hajtott végre a cégen, rekonstruálta az elavult és számos helyen szivárgó közműhálózatot, emellett viszont ragaszkodott a menedzsment kinevezésének jogához, és a haszon jelentős részét kivitte a közös cégből az átadott technológia és know-how fejében.

MTI

A 2000-es évek második feléig a két fél viszonya kiegyensúlyozottnak volt mondható, bár nem mellőzte alkalmanként a vitákat a vízdíj miatt, amelyet Toller László akkori polgármester túl magasnak ítélt. Ezzel együtt forrásaink szerint Pécs mindenkori vezetése alapvetően elégedetlen volt az 1995-ben Páva Zsolt által tető alá hozott szerződéssel a Suez többletjogai miatt, és a módosítás is napirendre került. A Toller László tragikus 2006-os balesete után kialakult bizonytalan helyzetben azonban ezek a tárgyalások nem jutottak messzire. Igaz, 2008-ban az akkor Tasnádi Péter vezette önkormányzat tett egy totális kudarcba fulladó kísérletet a Suez kiiktatására. Az ügy érdekessége, hogy ekkor épp Páva Zsolt védte meg ellenzéki frakcióvezetőként a vízmű '95-ös eladását.

Szűk egy évvel később az újra polgármesterré választott fideszes politikus már teljesen máshogy ítélte meg a '95-ös kontraktust és ezzel együtt saját szerepét is. Szocialista elődeinek tárgyalásos taktikája helyett Páva a totális szakítást választotta: 2009 szeptemberében a francia fél által kivitt haszon aránytalan nagyságára és gyanús pénzügyi manőverekre hivatkozva a város ekkor már jobboldali többségű közgyűlése egyoldalúan felmondta a Suezzel kötött szindikátusi és a PV-vel kötött üzemeltetési szerződést, és egy létrehozott egy új vízműcéget, a Tettye Forrásház Zrt.-t, mindössze ötmilliós alaptőkével. Páva húzása kétségkívül látványos, ám Pécs számára rizikós volt.

A kis pécsi forradalom

2009 október ötödikének hajnalán Pécsett elkezdődött a jövő: a már több poszton bizonyító Fidesz-káder, Winkler Tamás Tettye-vezérigazgató és a Pintér Sándor ügyvédjeként is tevékenykedő Szabó Iván elfoglalta a PV Zrt. diszpécserközpontját egyes források szerint őrző-védők, Szabó bevallása szerint viszont egy szem tolla segítségével. A PV felső vezetését ezután már nem engedték be munkahelyére, a dolgozókkal pedig közölték, hogy új munkaadójuk a Tettye Forrásház Zrt.

Az einstand után perek sorozata indult el. A PV Zrt. és a Suez jogszerűtlennek ítélte az üzemeltetési szerződés egyoldalú felmondását (az ezzel kapcsolatos bírósági eljárás a mai napig sem zárult le), és nem díjazta telephelye, valamint teljes eszközparkja elcsaklizását sem. A Szabó Iván által képviselt pécsi önkormányzat ezzel szemben többek között sikkasztás, pénzmosás és hűtlen kezelés miatt tett feljelentést. Az ügy pikantériája, hogy miközben a PV Zrt. feltételezett törvénytelen gazdasági működése miatt az önkormányzat feljelentések garmadát zúdította a cégre, annak volt gazdasági igazgatóját, Gelb Zoltánt minden további nélkül tovább alkalmazták a Tettyénél ugyanebben a munkakörben.

Az elmúlt szűk két évben a Tettye megkérdőjelezhető módszerekkel kiszorította a PV Zrt.-t megmaradt szolgáltatási területéről, elvesztek, majd megkerültek a pécsi szippantóskocsik, és váltakozó eredménnyel folyt a pereskedés. Ennek döntő felvonására most lesz, az 1995-ös szerződés értelmében jogosult Bécsi Választott Bíróságnak a közeljövőben döntenie kell a Suezt az elmaradt üzleti haszon miatt megillető kárigényről.

Magyar víz magyar ecsetben

Ennek az igénynek a megállapítását a Compass Lexecon nevű jogi iroda végzi, amely 26,6 millió euróban jelölte meg azt a kárértéket, amely a Suez kiszorításának napján, 2009 őszén volt érvényes. Mindez azonban folyamatosan nő az elmaradt haszonra és a kamatokra való tekintettel: ha Pécs még idén kifizetné a kártérítést, akkor 32,3 millió eurót kellene leszurkolnia a városnak, ami már 8,7 milliárd forintnak felel meg.

Kárigénnyel a pécsi önkormányzat már a szerződés felmondásakor is számolt, az erről döntő rendkívüli közgyűlésen 1,3 milliárd forintra becsülte mint a Suez által birtokolt részvénycsomag értékét. A teljes képhez hozzátartozik, hogy Pécs ennél nagyobb kárigény esetén is jól járhatott volna, hiszen a Suez csak a menedzsmentdíj és az osztalék rá eső részének formájában éves szinten mintegy 200 milliós hasznot vitt ki a cégből, azaz egy hatékonyan működő önkormányzati vízmű kétmilliárdos kártérítés esetén is képes lett volna kigazdálkodni 2020-ig, az eredeti szerződés lejártáig a Suez kivásárlásának árát. (Egyes forrásaink ennél is nagyobbra, 400 milliós nagyságrendűre becsülték a francia cég éves hasznát.)

A 8 milliárd fölötti kártérítés azonban nemcsak ezeket a becsléseket szárnyalja jóval túl, hanem a Tettye Forrásház is teljesen alkalmatlannak tűnik arra, hogy kigazdálkodja akár ennek a töredékét is. A PV Zrt. a menedzsmentdíj ellenére éves szinten 100 milliót bőven meghaladó hasznot hajtott a tulajdonostársaknak (legnagyobbrészt épp a pécsi önkormányzatnak), a Tettye azonban a tavalyi nyolcszázalékos vízdíjemelés ellenére is képtelen elérni ezt a szintet. 2011-re az önkormányzat 250 milliós nyereséget irányzott elő a cégnek, ám jelen állás szerint a 100 millió sem nagyon jön össze. Mindeközben a 2009-es polgármesteri ígéretek ellenére a Tettyétől több mint 70 embert rúgtak ki, és a cég tavaly hálózatrekonstrukciós munkákat sem végzett.

A kártérítési igénnyel kapcsolatban a pécsi önkormányzat igen érdekes közleményt adott ki. Ebben Szabó Iván ügyvéd egyrészt a Compass Lexecon egy hónappal ezelőtti levelére hivatkozik, amelyben még nincs szó kártérítési összegről, másrészt azt is megkérdőjelezi, hogy a Suez egyáltalán kíván-e pereskedni a Bécsi Választott Bíróságon. Amennyiben igen, úgy sincs nagy baj a jogász szerint, mivel Pécs akár 20 milliárdra is perelheti a Suezt a Pécsi Vízmű menedzsmentje által okozott súlyos károk miatt.

Szabó ezek pontos mibenlétére nem tér ki, ám annyi biztos, hogy az eddig „feltárt” ügyekből ez az összeg igen bajosan jönne ki, mivel Nyirati István, a PV Zrt. vezérigazgatójának elmondása szerint a pécsi önkormányzat által feltételezett gazdasági bűncselekmények ügyében az ügyészség megszüntette a nyomozást. A Tettye emellett néhány száz millióra perli a PV Zrt.-t, mivel a cég korábban fizetés nélkül vett át tőlük vizet, ám a PV Zrt. viszontkeresettel élt, mivel mindezt a Tettye az ő tulajdonában álló eszközparkkal szolgáltatja.

A Suez magyar leányvállalata, a Suez Hungária Kft. álláspontjára is kíváncsiak voltunk arról, hogy Szabó állítása szerint a multi megvonta bizalmát a PV Zrt. vezetőségétől. Mindezt Hampuk Richárd, a Suez kommunikációs ügynökségének vezetője nem kívánta kommentálni, arra hivatkozott, hogy nem ismerik a pécsi nyilatkozat hátterét. Megerősítette azonban, hogy a cég szintén megkapta a jelentést, amelynek véleményezésére két hete van az érintett feleknek. A jelentést a Suez kedvezőnek tartja a maga számára, és bízik abban, hogy képesek lesznek megegyezni peren kívül.

Egy biztos: amennyiben a választott bíróság a kárigényt vagy akár annak felét jogosnak ítéli meg, úgy a megfizetés lehetetlen helyzetbe sodorja a hatmilliárdos éves működési hiánnyal küzdő pécsi önkormányzatot.