A nagybereki madárrezervátummal kapcsolatban először a Vidékfejlesztési Minisztérium rendelt el vizsgálatot, miután május végén a Balatonfenyves melletti, különösen védett madárrezervátum vízszintje a kritikus szint alá süllyedt. A vizsgálat során kiderült, hogy nyolcezer hektárnyi állami földet - amely a védett területet is magában foglalja - évi 80 ezer forintért 99 évre adták bérbe 1992. áprilisban.
Az Állami Vagyonügynökség 1992-ben a Balaton-nagybereki Állami Gazdaság jogutódjaként létrehozott - azóta bt.-vé alakult - Hubertus Agráripari Rt.-vel kötött szerződést, s a hektáronkénti 10 forintos haszonbérleti díj egyebek mellett a vadászati jogokat is tartalmazta. A szerződések áttekintését követően a kormánybiztosi hivatal megállapította: alapos a gyanúja annak, hogy a szerződésben szereplő feltételek miatt az államot 7-8 milliárd forintos kár érte. Emellett a szerződésben több jogszabályellenes kitételt is találtak, ezért a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél a szerződés semmissé nyilvánítását és a terület állami birtokba vételét kezdeményezték.
A Magyar Nemzet augusztus 17-én írt arról, hogy feljelentést tesz az elszámoltatási kormánybiztos a nagybereki madárrezervátum ügyében. A Hubertus Bt. erre reagálva akkor azt közölte, hogy az elmúlt csaknem húsz évben a cég tevékenységét "mindenkor a korrektség és a jogszabályok tisztelete határozta meg". A társaság ügyvezetője szerint szó sem lehet természetkárosításról a nagybereki madárrezervátumban, a védett terület vízszintje nem csökkent kritikusra.