Ellehetetlenülhetnek a nagy beruházásokat (autópálya-, pláza építések, stb.) kísérő régészeti feltárások, ha a parlament elfogadja a hatályos jogszabály módosítását. A tervezet szerint a nagyobb munkák előtti próbafeltárásokat alig 30 munkanapon belül be kellene fejezni, majd az ezután következő úgynevezett megelőző feltárásokat is ugyanennyi idő alatt kell elvégezni. Jelenleg területtől függően, de általában 3-6 hónapot vesz igénybe, amíg a régészek végeznek a munkálatokkal. Az ügyben már az Európai Régészek Szövetsége is tiltakozott a kormánynál.

A tervezet szerint ráadásul a határidőt a beruházás egészére értik, ami sok esetben több tíz, esetleg százezer négyzetméternyi területet jelenthet. Ha mégsem lenne elegendő a harminc nap, a feltáró és a beruházó megegyezhet, hogy miként arról részletek nem ismertek és érdemlegeset senki nem tudott mondani. Mindenesetre visszamenőlegesen érintené a jelenleg zajló ásatásokat is.

Irreális határidők

A harminc napos határidő azért is értehetetlen, mert előfordul olyan helyzet is, amikor az egyik telken már régóta tart az építkezés, a másikat pedig nem sikerült még megszerezni, így akár több évig tartó elhúzódó tárgyalások folynak a telek tulajdonosa és a beruházó között. A költségek drasztikus csökkentése miatt is aggódnak a régészek, ugyanis a tervezet szerint a jövőben a beruházás összértékének mindössze egy százaléka fordítható majd feltárási munkákra (ezt a beruházónak kell kigazdálkodnia), miközben a sirasok.blog. hu oldalon azt írják az átlagos költségek a beruházások összértékének a 4-8 százalékát is elérhetik.

Mint egy az ügyet jól ismerő kormánypárti képviselő a hvg.hu-nak elmondta, azt minden érintett fél elismeri, hogy valós probléma az ilyen beruházások elhúzódása – az „út lobbi” ugyanakkor informátorunk szerint rossz helyen keresi a megoldás, pontosabban „a legkönnyebb ellenállás felé törekednek”. A gond ugyanis az, hogy egy-egy beruházás előkészítése, az uniós támogatás megszerzése, a szerződések megkötése emészt fel nagyon sok időt (információink szerint ezzel kapcsolatban általános az elégedetlenség a kormányban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel kapcsolatban.) Így „a legegyszerűbbnek tűnik a régészeket lenyomni” az ügyben. Erre utalt L. Simon László, a kulturális bizottság elnöke is, aki arról beszélt egy sajtótájékoztatón: "akik azt állítják, ma Magyarországon minden nagyberuházás azért késlekedik, mert a régészet túl sok időt és túl sok pénzt visz el, azok elmennek amellett a nem éppen mellékes szempont mellet, hogy sokszor az NFÜ-vel és NIF-fel a szerződéskötési időszak tovább tart a régészeti feltárásra, mint maga a régészeti feltárás".

Régészeti feltárás egy autópálya építésnél: aszfalt alá kerülhet a nemzeti múlt

MTI / Czeglédi Zsolt

A tervezett módosítások után várhatóan a szűkös anyagiak és rendelkezésre álló idő miatt megtörténhetne, hogy a leletek alig töredékét tudják csak megmenteni, ami pedig a tárgyak további gondozását illeti, arra várhatóan nem jut majd forrás. A régészek célja, miként egy Orbán Viktornak írt nyílt levélben meg is fogalmazták, egy olyan szabályozás létrehozása, amely elősegíti a „beruházásokat megelőző gyors és költséghatékony régészeti örökségvédelmi rendszer kiépítését”. A parlament Kulturális és sajtó bizottságának alelnöke, Karácsony Gergely a hvg.hu-nak elmondta, hogy ebben a kérdésben a végszavazást elhalasztotta a parlament. Az LMP parlamenti képviselőjét sokan megkeresték a régész szakmából és „érveik valóban racionálisnak tűntek”. Az hogy mi kerül be a módosító javaslatba csak a bizottság jövő héten esedékes ülésén fog kiderülni – tette hozzá.

Gyimesi Endre a bizottság fideszes delegáltja azt mondta, őt még nem keresték meg az üggyel kapcsolatban, de a múzeumi igazgatók aláírásával ellátott nyílt levélről ő is tud és megfontolandónak tartja a javaslatokat. Szerinte a jelenlegi tervezet korrigálására lesz lehetőség és a következő bizottsági ülésen várhatóan elő fog kerülni ismét a téma.

A cégek nem nyilatkoznak

Megkerestünk néhány beruházó-fejlesztő céget is. A Strabagnál nem akadt senki, aki érdemben tudott volna nyilatkozni, a stockholmi székhelyű Skanska ingatlanfejlesztő és beruházó vállalatnál annyit elmondtak, ők mindig a hatályos szabályok szerint jártak el, a törvény módosításának tervezetéről tudnak, de nem kívántak hozzáfűzni semmit.

Kálnoky-Gyöngyössy Márton egykori kultúráért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy aggályosnak tartják a 30 napos feltárásra adott határidőt. Szerinte meg kellene találni az egyensúlyt a feltárandó terület nagysága és a munkavégzés időtartama között, mert egyáltalán nem mindegy, hogy történelmi feltárásról van szó, vagy egy zöld mezős beruházás előtti vizsgálatról. Előbbi ugyanis sokkal több időt vesz igénybe és persze többe is kerül.

A jelenleg Pest megyei múzeumigazgatói posztot betöltő Kálnoky-Gyöngyössy Márton aláírása is szerepel a 19 megye múzeumainak szervezete által Orbán Viktornak küldött nyílt levelében, amivel az aláírók „párbeszédet akarnak kezdeményezni”, ilyenek ugyanis jelenleg nem folynak. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal és a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal szeretnének a régészek tárgyalni és „el kellene kerülni, hogy félmegoldások szülessenek, mert az esetleg további módosításokat vonna maga után”.

A tervezett módosítások amúgy felvethetik az „út-lobbi” és általában a beruházások befolyásának térnyerését. Egy kormánypárti képviselő szerint ugyanis egyértelműen erről van szó: „nagyon nyomulnak az útépítők, a régészek pedig nem hajlandóak egy kicsit sem az élethez igazítani a szabályozást, ezért született meg ez a javaslat, ami már így is kompromisszum ahhoz képest, amit az építő cégek akartak”. Elvileg a módosítás is lehetőséget adna a 30 napos határidő kitolására – ha a régészek megegyeznek a beruházóval erről. Egy megyei múzeum igazgatóságnak azonban valószínűleg a nullával lenne egyenlő az esélye egy építtető céggel szemben egy ilyen alku során.

Kálnoky-Gyöngyössy Márton azt is problémának tartja, hogy a fizetési határidő általában 45, illetve 60 nap a szerződésekben foglaltak szerint, de gyakran előfordul, hogy 120 napra is eltolódik a tényleges kifizetés. Ez az intézmények gazdálkodásában is kiesést okoz és mint Kálnoki fogalmazott „Mi múzeumokat vezetünk és nem hitelintézeteket.” Ezért a beruházó és feltáró közötti szerződéskötéskor az időt a teljes folyamat függvényében kellene figyelembe venni és rögzíteni.
Azonban ahogy azt a levélben is írták, „tiszteletben tartják az ország nehéz gazdasági helyzetét, de mindenképpen ésszerű megoldásra van szükség” még akkor is, ha a gazdasági prioritások „lenyomják” érveiket.

A Nemzeti Erőforrás Minisztériumot (NEFMI) is megkerestük az ügyben, a sajtóosztály kérdéseinkre a következő választ adta: „A beruházásokhoz kapcsolódó megelőző régészeti feltárások egyes kérdései, különösen azok költség- és időigénye régóta vita tárgya a gazdasági és a kulturális örökségvédelmi érdekek között”, a kormány szándéka pedig, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások ne szenvedjenek késedelmet, beleértve az autópálya építéseket is. További fontos szempont a költségvetésük tervezhetősége és megbízhatósága. Ennek a jegyében készült az örökségvédelmi törvény módosító indítványa, amely szeretné összhangba hozni a beruházási-gazdasági és az örökségvédelmi érdekeket.

A NEFMI szerint „a javaslatban szereplő konkrét elemek és számok egy egyeztetési folyamat szakmailag még elfogadható eredményei.„  A minisztérium idézi L. Simon Lászlót a Kulturális és sajtóbizottság elnökét is, aki sajtótájékoztatón azt mondta: „Ez egy jó, kompromisszumos javaslat.” Karácsony Gergely bizottsági alelnök szavait a NEFMI is megerősítette, miszerint nem született még döntés a törvénytervezettel kapcsolatban, de a kormány és az országgyűlés határoz róla végső soron.