"Mélységes aggodalmunkat fejezzük ki, hogy a "falu nótáriusának" a mostaninál is nagyobb terheket kell hordoznia, miközben kiszolgáltatottsága erősebb lesz a korábbiaknál. Ez, mint jogos félelem fogalmazódik meg azzal kapcsolatban, hogy a jegyző kinevezése polgármesteri hatáskörbe kerül" - tartalmazza a Jegyzők Országos Szövetségének elnöksége által jegyzett közlemény. A szakmai szervezet álláspontja szerint a tervezet nyomán a jegyzők legitimitása gyengül, ez pedig nehezíti a kormányzat akaratának érvényesítését, és ellentmond a magyar közigazgatási tradícióknak. 

A tervezetben szereplő "drasztikus" jegyzői illetménycsökkentés a jegyzők szövetsége szerint azzal a veszéllyel jár, hogy a diplomás fiatalok nem akarnak majd jegyzők lenni, nem vonzza őket a fegyelem, az alacsony bér, a tetemes munka és a felelősség. Mindez a pálya leértékelődéséhez és a szakmai színvonal csökkenéséhez vezethet. Továbbá a vezetői illetmény rögzítése vélhetően a köztisztviselői törvény illetmény táblájának változását is maga után vonja, ami kihat az egész önkormányzati köztisztviselői karra, a köztisztviselői életpálya alakulására. 

A közigazgatás járási szintjének rekonstrukciója a szövetség szerint nem fogja csökkenteni a jegyző és az önkormányzati hivatal feladatait. A jelenlegi tervezetben szereplő feladatokat alapul véve sokkal inkább településmenedzseri, közszolgáltatás-szervezői komplex látásmódot igénylő feladata lesz az önkormányzati hivatal vezetőjének, amely korszerű szemléletet, megfelelő szakképzettséget igényel. 

A szakmai szervezet álláspontjában kiemelte, helyes az a jelenlegi szabályozás, amely szerint a jegyző és az önkormányzati hivatalok köztisztviselői jogviszonyának, javadalmazásának kérdései az egységes közszolgálati életpályát szabályozó törvényalkotás tárgykörébe tartoznak. A jegyzők szövetsége azt javasolja: az önkormányzati törvény ne zárja ki, hogy a jegyzők államigazgatási feladatok címzettjei is lehessenek. Értelmezésük szerint az önkormányzati rendszer átalakításának egyik indoka, hogy alkalmas legyen a megújuló ágazati struktúrák befogadására és működtetésére. Ha pedig ez igaz, akkor nem zárható ki, hogy nem csak a polgármesternek, hanem az önkormányzati adminisztrációt működtető jegyzőnek is szükséges államigazgatási feladatokat adni.

A jegyzők szövetsége aggályosnak és átgondolandónak tartja, hogy a 3000 lakosnál kisebb lélekszámú települések közös hivatalt kötelesek létrehozni. Ez a változás ugyanis több mint kétezer települést érint, a feltételezett költségmegtakarítás pedig aligha állhat arányban a települési és térségi társadalmi, gazdasági helyzetben várhatóan keletkező hátrányokkal és károkkal. Az aprófalvas megyékben, ennek a feltételnek a teljesítése 5-7, vagy  akár 10 település "összefogását" is jelentheti, ami a közös hivatal működtetését bonyolulttá teszi a jelentős távolságok, közlekedési gondok, illetve a szükséges infrastruktúra hiányosságai miatt.

"A Jegyzők Országos Szövetsége érdekelt abban, hogy az önkormányzati rendszer átalakítása és a közigazgatás átszervezése a kormány által kitűzött célokkal összhangban valósuljon meg, létrejöjjön egy olyan modern, költségtakarékos, feladatorientált önkormányzati rendszer, amely képes a demokratikus és hatékony működésre. A Jegyzők Országos Szövetsége a jövőben is minden tőle telhetőt megtesz, hogy jól értse és értelmezze a törvényalkotási és kormányzati szándékokat, az azokat megjelenítő jogszabályokat, hogy a mindenkori kormánynak partnere lehessen (...) Az önkormányzati rendszer átalakításával kapcsolatban - ebből a pozícióból - fogalmazzuk meg aggályainkat és fenntartásainkat, hogy vajon a kitűzött célok eléréséhez a törvénytervezetben vázolt út e a legmegfelelőbb" - írta a szakmai szervezet közleményében.