Hiába hangoztatják háttérbeszélgetéseken kormányzati források, hogy a magyar kormány végül meg fog állapodni az IMF-fel és a nyilvánosság előtt zajló kuruckodás – így például a Barosso-levél elutasítása – pusztán a tárgyalási stratégiájuk része, egyre több jel utal arra, hogy az érintett nemzetközi intézményeknél ezt máshogy gondolják. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) tárgyalódelegációjának vezetője jelezte: ha a magyar kormány valóban érdekelt a hitelprogram előkészítéséről szóló tárgyalások folytatásában, akkor ezt az akaratát megfelelő módon demonstrálnia is kell a kulcsfontosságú gazdaságpolitikai területeken. Bár Christoph Rosenberg nem mondta ki, nem titok, az IMF-nek és az EU-nak továbbra is a jegybanktörvény és pénzügyi stabilitási törvény elfogadása szúrja a szemét. Washingtonnál pedig – egyebek mellett – a szintén elfogadott egyházügyi törvény verte ki a biztosítékot. A nemzetközi reakciók egyértelműen gyengítik a forintot.

Csak Ausztriának fájna a magyar összeomlás

„El tudja-e a Nyugat izolálni Magyarországot és olyan politikát folytatni, amellyel nyilvánvalóvá teszik, hogy az Orbán által kijelölt út nem járható, vagy meg kell próbálni egyezkedni a magyar kormányfővel annak érdekében, hogy az ország úgymond ellenőrzés alatt maradjon? Ez a Nyugat nagy dilemmája most” – mondta a hvg.hu-nak Róna Péter. A tekintélyes közgazdász szerint bár ez még egy nyitott kérdés, a legvalószínűbb, hogy a Nyugat az izoláció mellett dönt.

Hernádi Levente Haralamposz

„Mélyebb probléma, hogy amit Orbán művel, annak komoly belföldi támogatottsága van. A magyar közvélemény nem érzi, ez mennyire komoly dolog. Ha az Európai Unió képes volt Jörg Haider miatt a tősgyökeres európai Ausztria ellen szankciókat bevezetni a kilencvenes években, akkor ne gondoljuk azt, hogy az amúgy sem eurózónatag Magyarországgal kesztyűs kézzel fognak bánni” – magyarázta Róna. Mint mondta, Magyarország izolációja az itt lévő osztrák bankok miatt csak Ausztriának fájna, ám az még érzékenyebben érintené Bécset, ha ez a „magyar betegség” más kelet-európai államokra is átterjedne. De Ausztrián kívül más európai ország, még Németország gazdaságának sem fájna különösebben egy magyarországi összeomlás, az Egyesült Államoknak pedig végképp nem. S hiába is várnánk segítséget Keletről, Róna Péter szerint Kína és Oroszország kívül marad ebben a kérdésben, a két országnak ugyanis semmilyen haszna nem származna abból, ha az IMF-EU és a Magyarország közötti vitába bármilyen szinten is beleszólna.

Január első felében nem lesznek tárgyalások

Róna Péter – aki elsőként vizionálta Orbán Viktor Brüsszelből történő elmozdítását, később pedig lapunknak azt nyilatkozta, hogy a magyar kormányfőnek nincs más lehetősége, mint a megállapodni az EU-val és a Valutaalappal – most úgy látja: esély sincs arra, hogy január első felében megkezdődjenek a tárgyalások az IMF és Magyarország között, ahogy azt a kormányzat hangoztatja. Azért sem, mert kudarcba fulladt az az informális találkozó, amelyen az IMF delegáltjai felmérték volna a tárgyalások paramétereit. „Ez az informális találkozó azért lett volna fontos, mert ennek alapján lehetett volna megfogalmazni a várható paramétereket, amely alapján az IMF igazgatósága mandátumot szavaz a küldöttségnek, azaz felhatalmazza, hogy az a felvázolt paraméterek alapján tárgyaljon. Most, december végén ez nincs meg, ezért is kizárt, hogy január első felében tárgyalás kezdődhessen” – fogalmazott a közgazdász. Ahhoz, hogy az IMF leüljön Magyarországgal tárgyalni, az Orbán-kormánynak olyan változáson kellene keresztül mennie, amire láthatólag képtelen - véli Róna Péter.

„Amikor nemrég arról beszéltem, hogy Orbánnak nincs más lehetősége, mint a megállapodás, akkor a kormányfőnek még megvolt a lehetősége arra, hogy visszavonja az IMF, az EU és az Egyesült Államok által élesen bírált törvényeket. Nem tette, ehelyett a nyugdíjpénztári pénzek további elvételén fáradozott és azt hangoztatta, hogy Magyarország képes lesz a piacról finanszírozni magát. Ezért úgy látom, Washington és Brüsszel hagyni fogja, hogy így legyen, a piac pedig szét fogja szedni Magyarországot, ez pedig a kormányfő bukásához vezet majd. Később a történet már arról fog szólni, ki jöjjön Orbán helyére” – véli Róna.

Nem túl jó, hogy Washington is berágott ránk

A közgazdász szerint ráadásul az is kétséges, hogy a tárgyalások beindításához szükséges jogi alapok rendelkezésre állnak. Egyfelől azért, mert létezik egy megállapodás a Valutaalap és az EU között, mely szerint a Valutaalap csak azzal a feltétellel nyújt támogatást egy uniós tagállamnak, ha a segítségből az EU is kiveszi a részét. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az EU-nak vétójoga van a szerződés feltételeire vonatkozólag. „A Csatlakozási Szerződés és a Lisszaboni Szerződésben foglalt kötelezettségek alól való esetleges felmentést csak magukban a szerződésekben foglaltak szerint lehet megkapni. Az EU berkein belül létezik egy olyan jogi álláspont, miszerint a Valutaalap csomagjában való EU-s részvétel de facto felmentést jelentene, miután Barroso levelében már világossá tette, hogy Magyarország a jegybanktörvény és az egykulcsos adótörvény kapcsán vélhetőleg megszegte e két szerződést. Ide tartozik még Viviane Redding biztos aggálya az Alaptörvénnyel kapcsolatban. A de facto felmentésre pedig nincs jogi lehetőség” – közölte Róna Péter. Ráadásul az EU mellett ott van az Egyesült Államok is, amely keresztbe tehet a tárgyalásoknak.

„Az amerikai jogrendszerben Magyarországnak is van egy ún. demokrácia minősítése. Ahhoz, hogy ez a minősítés fennálljon, szükséges a jogállam fogalmának alkalmazása. Az persze, hogy mit tekintünk demokráciának és mit nem, jobbára politikai kérdés, de nem csak az. Ha Hillary Clinton külügyminiszter úgy dönt, hogy ezt a minősítést visszavonja, akkor abból egy halom következmény származik. Például az, hogy átalakul a két ország titkosszolgálatai közötti kapcsolat, az amerikaiak nem osztanak majd meg bizonyos információkat a magyarokkal” – magyarázta Róna Péter.

Ám szerinte ennél közvetlenebb probléma, hogy az Egyesült Államoknak 23 százalékos szavazati joga van az IMF-ben, ráadásul több állam, például Japán, Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália általában blokként szavaz az USA-val, tehát az amerikaiaknak a Valutaalapban kényelmes többségük van. „Mielőtt a Valutaalap szavazna a tárgyalásokról, Clintonnak döntenie kell: egy demokratikus vagy egy nem demokratikus állam megsegítése mellett szavaz? Tőle ugyanis ezt az amerikai Kongresszus számon fogja kérni” – mutatott rá a közgazdász. Róna Péter szerint tehát most a Nyugat is döntéskényszer előtt áll. „Magyarország a rendszerváltással belépett a nyugati demokráciák közösségébe és úgy viselkedett, ahogy ehhez a döntéshez illik. Az elmúlt másfél évben ezt a döntést az Orbán-kormány áthúzta. A jogállamiság nemzetközi megítélése elcsúszhatott volna még jó ideig, ha nem kérünk pénzt. De kérünk.”