Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös, az MTI-hez szerdán eljuttatott közleménye szerint több ponton hiányos, és hibás érveket tartalmaz az a válaszlevél, amelyet a kormány küldött Viviane Redingnek, a bizottság alelnökének válaszolva.

A három szervezet szerint a kormány "nem tudta meggyőzően bizonyítani demokratikus elköteleződését, szakmai okokkal védhetetlennek bizonyultak az Unió által kifogásolt, a bíróságok függetlenségét sértő és az adatvédelmi biztos intézményének felszámolására vonatkozó intézkedések".

A jogvédők álláspontja szerint a helyzet megítéléséhez hozzátartozik a tágabb kontextus is, miszerint "a Fidesz kétharmados felhatalmazásával visszaélve a fékek és ellensúlyok rendszerét drasztikusan megbontotta. Ez veszélyezteti az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt alapvető értékeket, különösen a demokrácia és a jogállamiság követelményeinek érvényesülését" - tették hozzá.

Mint írták, alternatív válaszlevelük rámutat egyebek mellett arra, hogy a bírák tömeges nyugdíjazása "súlyos beavatkozás" a bíróságok függetlenségébe. Emellett arra is kitértek, "nehéz elhessegetni annak gyanúját, hogy az új követelményt, mely szerint a Kúria elnökének öt éves "szolgálati jogviszonnyal" kell rendelkeznie, csak azért foglalták bele a törvénybe, hogy a volt főbírót el lehessen mozdítani hivatalából". A szervezetek úgy vélték: Jóri András adatvédelmi ombudsman "félreállítása" is védhetetlen, és "egyértelműen uniós jogot sért, amit a kormányzati válasz olyan komolytalan állítással próbál indokolni, hogy az ombudsmani rendszer fenntartásával hazánk közösségi jogot sértene".

Az uniós biztos december 12-én, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesnek címzett levelében írt arról, hogy az alaptörvényhez kapcsolódó legutóbbi reform bizonyos vonatkozásai "súlyos aggályokat" vetnek fel az uniós jog szempontjából. Ilyen a bírák nyugdíjkorhatára - amelyet a jelek szerint drasztikusan csökkentenének 70-ről 62 évre, hogy nem sokkal később ismét fölemeljék -, valamint az adatvédelmi biztos függetlenségének kérdése.

E kérdések kapcsán az Európai Bizottsághoz számos panasz érkezett uniós tagállamok legfelsőbb bíróságainak tagjaitól, az Európai Parlament képviselőitől és nem kormányzati szervezetektől - fűzte hozzá.

Navracsics Tibor december 16-i válaszlevelében egyebek mellett azt tudatta: az adatvédelmi biztosi intézmény átalakításával az ombudsman helyett egy erősebb hatáskörrel bíró hatóság látja el az adatvédelemmel kapcsolatos feladatokat. A bírákra vonatkozó nyugdíjszabályozással kapcsolatban a válaszlevél rögzíti: az új szabályozás nem a nyugdíjkorhatárt, hanem a bírák felső korhatárát csökkentette, és Magyarországon a nyugdíjkorhatárra vonatkozó szabályok nem ágazat-specifikusak.