A kormány tavaly decemberre készült el a nemezti drogstratégia végső tervezetével, amely sok szempontból jobb a szakértők szerint, mint a korábbi változatok, de olyan lényeges dolgok, mint a tűcsere-program, még csak említést sem kapnak benne. A költségek megkurtítása miatt számos ambulanciának kell bezárnia, ami sokak szerint szűklátókörűségre utal: két hepatises beteg kezeléséből már egy évig finanszírozhatnák az összes tűcsere programot.
A Társaság a Szabadságjogokért drogpolitikai blogja szerint az egyik leglényegesebb gond az új nemzeti drogstratégiával maga a szemlélet: a stratégia gyújtópontjában a szermentesség áll, illetve az a koncepció, hogy az egészséges többséget meg kell erősíteni a kábítószereket elutasító szemléletében, a már szerfogyasztókat pedig a felépülés felé kell terelni. A drogfogyasztást minden esetben „ön- és közösségkárosító” magatartásformának tekinti, amelynek totális visszaszorítása a drogpolitika fő célja. A TASZ szerint a drogpolitikának nem a többségi társadalom elutasító magatartását kell erősítenie egy amúgy is kirekesztett és megbélyegzett társadalmi kisebbséggel szemben – hanem a marginalizált csoportok társadalmi integrációját kell elősegítenie, kiszolgáltatottságát csökkentenie.
Fürdősó és növénytáp
Az elmúlt években a korábbi időszakhoz képest a drogpiac szerkezete jelentősen átalakult és egyre inkább az úgynevezett dizájner drogok kerülnek előtérbe. Ezek szintén kábítószer-alapanyagokból készülnek, csupán az összetételüket módosítják valamelyest, így nincsenek rajta a tiltott szerek listáján és abszolút legális szerekként kerülnek a piacra. Magyarországon a vasfüggöny évtizedekig megakadályozta a drogok szélesebb körű elterjedését, sokáig csak egy marginális réteg juthatott hozzá illegális szerekhez. 1989 után azonban tömegesen lepték el az országot a drogok, először csak tranzit, később célországá lettünk. Nagyjából tíz év kellett ahhoz,hogy felküzdjük magunkat a Nyugat-Európa alsó középosztályába droghasználati szempontból. Sárosi Péter, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa a hvg.hu-nak azt mondja, hogy a felmérések szerint minden tizedik ember próbálta már ki valamilyen illegális kábítószert, többségük cannabist.
A nagyvárosi fiatalok körében azonban ez az arány jóval magasabb: minden második végzős diák szívott már füvet. Ugyancsak a fővárosban koncentrálódik az intravénás szerhasználók többsége is, közöttük a tűk és fecskendők megosztása miatt gyakoriak a droghasználat miatti hepatitis C fertőzések. A HIV fertőzések aránya eddig szerencsére alacsony maradt. 2008-ban történt egy nagy fordulat a drogpiacon: berobbantak az úgynevezett dizájner drogok. Míg a kábítószerek tiltólistán vannak, a dizájner drogok lényege, hogy hatásukban megegyeznek valamely tiltólistás szerrel, de molekuláris szerkezetükben némi eltérés tapasztalható, ezért elvileg legálisak. A gyakorlatban Sárosi Péter szerint nem lehetne legálisan forgalmazni őket: fogyasztóvédelmi szempontból ugyanis egy fürdősóként vagy növénytápszerként forgalomba hozott szerről viszonylag könnyű lenne kimutatni, hogy valójában nem fürdősó és nem tápszer. A kormányzat célja azonban, hogy minél gyorsabban reagáljanak az új szerek megjelenésére, ezért az a policy, hogy a lehető leggyorsabban tiltólistára tegyék az új szereket. Csakhogy a forgalmazók mindig két lépéssel a jogalkotók előtt járnak: az adott kábítószer valamely molekulájának megváltoztatásával pillanatok alatt egy új drog állítható elő. A kormány most törzsképleteket helyezne tiltólistára, ezzel egész szercsoportokat tiltanának be.
Ez a TASZ álláspontja szerint alkotmányossági aggályokat vet fel, ráadásul önmagában nem vetne véget az új pszichoaktív szerek terjedésének. A kriminalizálás Sárosi szerint sziszifuszi küzdelem, ehelyett fogyasztóvédelmi oldalról kellene megközelíteni a kérdést. „Lehet és kell is korlátozni a drogok forgalmazását, de kriminalizálni nem szabad, különösen a fogyasztót nem”- véli. Azt mondja: ők már a szervezet 1994-es fennállása óta azért küzdenek, hogy a kábítószerfogyasztást dekriminalizáják. Emellett szerinte fontos lenne az egészségügyi oldalra, megelőzésre, ártalomcsökkentésre is jóval nagyobb hangsúlyt fektetni. Szerinte sokat elárul a kormány hozzáállásáról, hogy az úgynevezett közösségi ellátásra szánt összegeket jelentősen megkurtították, a tavalyi összeg 63 százalékát kapják a pályázó civil szervezetek. És bár a dizájner drogok miatt egyre többen injektálnak és nő a fertőzések veszélye, számos tűcsere program egyáltalán nem kapott kormányzati támogatást idén. Ráadásul az új nemzeti drogstratégia tervezetének célkitűzései közé a tűcsere program nevesítve be sem került, de még a célzott HIV és hepatitis szűrő programok sem. Az alacsonyküszöbű (szermentességet meg nem követelő) programok nem kizárólag a fertőzések megelőzése szempontjából fontosak, hanem az egész ellátórendszer alapját képezik - mondja Sárosi, hozzátéve, hogy nélkülük nem kerülnének be az ellátórendszer látókörébe a problémás fogyasztók. "Várni lehetett, hogy ezt a területet majd súlyosan érinti a drogstratégiában megfogalmazott szemléletváltás és a gazdasági válság – ekkora érvágásra azonban kevesen számítottak a szakemberek közül."
A költségvetési megszorítások egyik legnagyobb áldozata a budapesti székhelyű Art Éra Alapítvány, amely néhány éve indította be hiánypótló tűcsere szolgáltatását a VII. kerületben, ahol hamarosan nagy igény mutatkozott a steril injektáló felszerelésre: tavaly közel 100 ezer tűt és fecskendőt gyűjtöttek be. Mivel azonban nem kaptak támogatást a jövőre, most az egész szervezetet a bezárás fenyegeti. Az Art Érához hasonló sorsra jutott a Magyar Emberi Jogvédő Központ (MEJOK) is, ami leginkább a drogfogyasztó terhes nők és anyák számára indított, szintén hiánypótló szolgáltatásáról volt ismert. A dizájner drogok elterjedése előtt az elektronikus partikon az extasy volt rendkívül népszerű, amikor azonban az tabletta hatóanyagának, az MDMA-nak az előállításához szükséges úgynevezett prekurzor anyagok kereskedelmét szigorították, összeomlott az extasy-piac. Ezután Kínából az MDMA-hoz hasonló mefedron érkezett Európába, ez a köznyelvben csak Katiként elhíresült szer alapanyaga. 2011 januárjában aztán a mefedront is betilották. 2009-ben még 5 új szert azonosítottak a hatóságok, 2010-ben 18 új szert, 2011-ben ennél is többet. A számokból jól látszik, hogy az élelmes forgalmazók nem ülnek tétlenül a babérjaikon. Az egyik közkedvelt szer a Gina, amelynek alapanyaga egy olyan vegyület, amelyet a festékiparban használnak- betiltani tehát nem lehet. Idén év elején a hatóságok aztán kilenc új szert tettek tiltólistára, most még tehát nem lehet megmondani mi lesz az elkövetkező időszak slágere. Sárosi szerint egyébként a forgalmazók folyamatosan böngészik a fórumokat, és ha valami tömegeknek tetszik, arra repülnek rá. 2000 óta nem csak Európában, nálunk is jelentősen csökkent a heroinfogyasztók száma. Magyarországon egyébként az amfetaminszármazékok, a speed és az extasy (ennek hanyatlása után az ehhez hasonló szerek) fogyasztása magasabb, mint az európai átlag. Amíg egy gramm kokain 13-14 ezer forintba kerül, addig a "kistestvére", egy gramm legális stimuláns mindössze 2-4 ezerbe. "Kokaint ráadásul csak dílerektől lehet beszerezni, aminek számos kockázata van, a mefedront pedig a netről rendelve házhoz viszi a posta"- mondja.
Szemelyácz János, a pécsi székhelyű INDIT Közalapítványt igazgató pszichiáter a hvg.hu-nak azt mondja: több alacsonyküszbű pályázatuk támogatást nyert Pécsen, Kaposváron és Baján is - ugyanakkor a pécsi utcai szociális munkás projektjükre nem kaptak támogatást. Ezen program keretében két munkatársuk eddig a veszélyeztetett fiatalok megkeresésével és ellátórendszerbe irányításával foglalkozott. Szemelyácz azt mondja, a pályázott 30 millió helyett a 3 szolgálatuk összesen 8 millió forintot kapott. Szemelyácz szerint szűklátókörűségre utal, hogy a tűcsere programokat belhalasztja a kormány: ennek nyomán ugyanis súlyos HIV vagy hepatatis C járvány alakulhat ki. "Egy hepatitises beteg kezelése 5-8 millió forintba kerül, Magyarországon tavaly 500 ezer tűt cseréltek a meglévő pontokon, ami összesen 14 millióba került az államnak. Az összes tűcseréből két hepatitisest lehetne kezelni." A helyzetüket csak nehezíti, hogy náluk is működik a teljesítmény volumen korlát, a szakrendelések és a gondozók finanszírozási limitje. „Ez a növekvő kliens-létszám ellenére évek óta nem változott, így a klienseink egy részének ellátása után nem kapunk finanszírozást. A gondozóknak pedig november 1-től megszűnt a fix finanszírozása (ami a teljes TVK 20 százaléka volt), mely hasznos volt például az anoním paciensek számára, vagy a hozzátartozókkal folytatott (még a kliens megjelenése előtt) munka díjazására, vagy induló szolgálatoknak.” Az alacsonyküszöbű szolgálatok befogadása, pályáztatás alapján 3 évente történik, most január elsejétől esedékes a kövövetkező három év. „Az elmúlt évek finanszírozási összege kb 60 százalékkal csökkent, így a szolgálatok nagyjából fele megszűnt, a maradék pedig olyan normatívát kap, melyeből egy ilyen szolgálat csak vegetálni tud. Az elmúlt években ugyanis hét milliót kaptak évente, most már csak hatot.”
Terjednek az új szerek
Drogfogyasztás tekintetében Magyarország az európai rangsor utolsó harmadában foglal helyet. A Nemzeti Drogfókuszpontnál lapunkat úgy tájékoztatták: 15-17 éves diákokat vizsgáló, 2010-es felmérésük szerint négyszeresére nőtt ezen diákok drogérintettsége négy év alatt. A tanulók közel harmada fogyasztott már valamilyen drogot. A legnagyobb változást az amfetaminok használata esetében figyelték meg, ahol több mint másfélszeresére nőtt a kipróbálók aránya 2006 óta. Utoljára egyébként 2007-ben zajlott országos, reprezentatív felmérés a felnőtt lakosság körében. Az eredmények akkor azt mutatták, hogy a drogfogyasztás elterjedtségét mutató európai rangsor utolsó egyharmadában foglalunk helyet, tehát Magyarország kevéssé volt érintett. A 2010-es kábítószer-lefoglalási adatok alapján a legnépszerűbb kábítószer továbbra is a marihuána. 2009-hez képest valamelyest csökkent a heroin lefoglalások száma, emelkedett viszont az amfetaminé és a metamfetaminé. A legszembetűnőbb változás 2010-ben az akkor még legális státuszú mefedron, illetve a szintetikus kannabinoidokkal kezelt növényi hatóanyagok előfordulási gyakoriságának megnövekedése volt (mefedron: 339 lefoglalás 2010-ben szemben 2 lefoglalással 2009-ben). 2010-ben jelentősen visszaesett az előző évekhez képest a kábítószert tartalmazó tabletták lefoglalásainak száma (2010: 18.411 darab, 2009: 181.942 db). Ecstasy tablettából ötödannyit foglaltak le 2010-ben, mint egy évvel korábban, és ami a leginkább mutatja a forgalamzók élelmességét: a lefoglalt tabletták több mint fele büntetőjogi szempontból kábítószernek nem minősülő új hatóanyagot vagy hatóanyagokat tartalmazott. 2011-re még nincsen hivatalos statisztika, annyit azonban már mutatnak az előrejelzések, hogy tovább nőtt a katinonok (a mefedron helyett többek között az MDPV), az új amfetaminszármazékok és a szintetikus kannabinoidok előfordulási gyakorisága.
Eddig 3,3 milliárd forintnyi európai uniós támogatást kellett visszafizetni, mert a magyar kormányzati szervek szabálytalanul szereztek be Microsoft-licenceket – tudta meg a HVG. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség is nyomoz, a hatóságok viszont hat év alatt nem jutottak el még a gyanúsításig sem.
Új helyzet van.
Az iráni válaszcsapások 18 embert öltek meg Izrael területén.
A Mercedes E-osztály és az A6-os Audi eladásai meg sem közelítik az 5-ös sorozatú BMW-jét.
A minisztérium szerint nincs „klímakrízis”.
A házasságkötésen ott volt Bill Clinton is.
Ez jutott eszébe.
A magyar autósok drágán megfizethetik az izraeli-iráni konfliktus árát.
Az SUV-k ma már annyira sokfélék, hogy az ellenük vagy mellettük szóló előítéletek aligha általános érvényűek. Adhatók viszont praktikus vásárlási tanácsok.
