Az Európai Unió gyarmatosító törekvéseire adott válaszként jellemezte a Jobbik elnöke azt, hogy szombati rendezvényükön elégettek egy uniós zászlót. Vona Gábor az M1 Ma reggel című műsorának hétfői adásában képmutatónak nevezte José Manuel Barroso európai bizottsági elnök és az egész unió Magyarországgal kapcsolatos hozzáállását, szerinte példát akarnak statuálni az országgal, hogy nincs joga az "épülő Európai Egyesült Államokban" a saját útját járni.
Az ellenzéki pártvezető szerint Magyarország nemhogy betartja, hanem általában túlteljesíti a szabályokat, míg a többi állam sok esetben "fittyet hány ezekre". Nem tartja helyesnek a kormány gazdaságpolitikáját, de ezt a kormányt azzal vádolni, hogy akár a magyar társadalom megtakarításának a rovására nem próbálta meg a költségvetési irányt tartani, nem lehet - mondta.
"Egészen képmutató Barroso úrnak és az egész uniónak a Magyarországgal kapcsolatos hozzáállása" - fogalmazott a Jobbik elnöke, aki szerint "Barroso és az unió hülyének néz bennünket", a bírók korai nyugdíjazása, és adatvédelmi biztos eltávolítása a nagy világgazdasági válság idején "piszlicsáré ügyek", amelyek kapcsán Magyarországot megfenyegetni, támogatást megvonni nem jelent mást, mint hogy példát akarnak statuálni Magyarországgal, hogy nincs joga az épülő Európai Egyesült államokban a saját útját járni, saját törvényeket, alkotmányt hozni, a magyar társadalmat nem megszorítani. Ha ma ezt elfogadjuk, holnap mit fog kérni Barroso? - vetette fel.
Arra a felvetésre, hogy az uniós zászló elégetésére mi szükség volt, Vona Gábor azt válaszolta: normál esetben a zászlóégetésnek nincs helye, pláne ha nemzeti zászlóról van szó, de ez nem egy nemzeti zászló, hanem az Európai Unió zászlaja, és ebben a nemzetközi közösségben Magyarországnak gyarmatszerepet szántak. Hozzátette: ez nyilvánvalóan egy provokatív, erős jelenség, de baráti cselekedet Barroso "kioktató, gyarmattartó, rabszolgahajcsár minősítésű leveléhez képest". "Mi ezt üzenjük az Európai Uniónak, ha Magyarországot gyarmatosítani kívánja" - közölte.
Arról, hogy három képviselőjük ott ül az Európai Parlamentben, és felveszik a fizetésüket, Vona Gábor azt mondta: ezeket az embereket félmillióan megválasztották, hogy képviseljék Magyarországot, és amit ott képviselnek, az ugyanaz, mint amit szombaton a tüntetésen képviseltek. Miért hívnánk vissza őket? - kérdezett vissza a pártelnök az újságíró felvetésére, hozzátéve: szükséges a jelenlétük ahhoz, hogy az EP-ben el tudják végezni azt a munkát, amire szükség van. Nem Európából, hanem az unióból akarnak kilépni, az unió lépett ki Európából - jelentette ki Vona Gábor, aki szerint az unióé nem európai, hanem egy amerikanizált, értékvesztett út.
Utalva arra, hogy a kérdést a lisszaboni szerződés szabályozza, kiemelte, hogy az unióból való kilépés egy hosszú procedúra, ami nem egyik-napról a másikra történik. Nem azonnali kilépést javasolták, hanem azt, hogy tartsanak népszavazást a kérdésben - idézte fel.
1925. július 18-án került a boltokba a totalitárius diktatúra megvalósításának első és egyetlen kézikönyve, Adolf Hitler Mein Kampfja. A könyvben kifejtett ideológiára építve történhetett meg a világ legtöbb áldozattal járó háborúja és népirtása is. De milyen utóélete volt Magyarországon?
A hazai kutatók is foglalkoznak a témával.
A háború mellett harc folyik az élelmiszerért, és repedezik a klánok és a Hamász hallgatólagos paktuma.
Vihart kavart a Kneecap fellépése a Sziget Fesztiválon, a kormány után több mint 150 művész is azt követelte, hogy mondják le a koncertet.
Az influenszernek bíróság elé kellett állnia, de hozzászólása még a bírót is megnevettette.
Sokan sérelmezik, hogy nehezen pótolható embereket szakembereket küldtek el, ráadásul több hónap alatt, így nem kellett csoportos létszámleépítést sem bejelenteni.
