szerző:
Kapcsándi Dóra

Életszerűtlennek nevezte a feltételezést Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár, hogy a szűkülő állami támogatás és a szigorodó feltételek miatt a fiatalok inkább külföldre mennek majd tanulni. A hvg.hu-nak adott interjújában úgy vélte: a fiatalok nem korlátként élik meg, hanem célként, hogy élhetnek "az állam nagylelkű ajánlatával".

hvg.hu: Nemrég megjelentek a felsőoktatási, képzési területekre lebontott keretszámok. Miért volt szükség a keretszámok ilyen gyors és drasztikus csökkentésére? A Magyar Rektori Konferencia elnöke szerint pár év alatt kellett volna mindezt végrehajtani, mert így működési zavar állhat be az egyetemeknél.

Hoffmann Rózsa:
Több mint egy éven át folytattunk az érintettekkel párbeszédet arról, hogy a felsőoktatás szerkezete aránytalan és méreteit tekintve sem felel meg a magyar társadalom igényeinek. E beszélgetések jellemzője az volt, hogy mindaddig, amíg a változtatás érdekében megteendő konkrét lépések megjelölése nélkül zajlottak, helyzetértékelésünkkel „elvi alapon” a felsőoktatás minden szereplője egyetértett. A kezdet kezdetén nyilvánvalóvá tettük - és ez sem képezte vita tárgyát -, hogy olyan képzésekre kell a rendelkezésre álló anyagi és szellemi javakat összpontosítani, amelyektől joggal várható, hogy hozzásegítik Magyarországot a felemelkedéshez, megújuláshoz, amelyek a gazdaság motorjai lehetnek. Természetesen mindezt úgy kell megvalósítani, hogy közben a szellemi élet utánpótlását és fejlődését biztosító felsőoktatás egészének színvonalát javítani, versenyképességét is erősíteni kell. Ennek jegyében indítottuk el azt az alaposan átgondolt szerkezeti változtatást, amelynek tempóját lassúnak semmiképpen, de tekintettel arra, hogy már évekkel ezelőtt szükség lett volna rá, túl gyorsnak sem nevezném.

©

hvg.hu: De miért kellett ilyen drasztikus mértékben csökkenteni a keretszámokat?

H. R.: Ami az átalakítás minősítését illeti, én inkább erőteljesnek, mintsem drasztikusnak mondanám. Célkitűzéseinkkel összhangban, a műszaki, a természettudományos és az informatikai képzéseknél az államilag támogatott keretszámokat jelentősen megemeltük. Nem változtattuk, illetve csekély mértékben emeltük az orvosi, egészségügyi, az agrárképzést és a tanárképzés alapjait jelentő bölcsész és természettudományos, valamint a pedagógusképzés keretszámait. Mivel a források nem állnak korlátlanul rendelkezésünkre, ebből következik, hogy más területeken csökkenteni kellett. Elsősorban azokon a területeken lett lényegesen kevesebb az államilag támogatott képzési hely, amelyeken a diploma megszerzése után könnyedén el lehet helyezkedni, és a jövedelem messze meghaladja az átlagos béreket. Akik ezeken a szakokon tanulnak, azok számára az önköltség vállalása egy belátható időn belül megtérülő befektetés. A kormány, éppen azért, hogy ne csak a módosabb családok gyermekei élhessenek ezzel a lehetőséggel, hanem anyagi helyzetétől függetlenül bárki tanulhasson, egy új - a képzési költséget teljesen fedező - diákhitel-konstrukciót hozott létre. A jól jövedelmező szakmákat választók nyugodt lélekkel vehetik fel az állami kamattámogatással elérhető diákhitel 2-t, mivel egyértelmű, hogy különösebb gond nélkül vissza tudják majd fizetni. Mindazoknak, akik a 240 pontot elérik a felvételin, megvan a lehetőségük, hogy bejussanak a felsőoktatásba. A fiatalok kezdik megérteni, hogy akik a felsőoktatásba készülnek, azoknak komolyabban kell venniük középiskolai tanulmányaikat. A bejutási lehetőségek változása jobb teljesítményre fogja ösztönözni a felsőoktatásban a hallgatókat is.

©

hvg.hu: Több rektor kifogásolta, hogy központosított döntést hoztak, nem egyeztettek az egyes egyetemekkel, akik így nem választhattak profilt maguknak. Miért nem adtak nagyobb szabadságot a felsőoktatási intézményeknek?

H. R.: A kérdésben vázolt út elméletileg helytálló, a gyakorlatban azonban működésképtelen lett volna. Hihető-e vajon, hogy a 29 állami intézmény a maga közel 300 szakjával képes lett volna másképp megegyezni? Legfeljebb árnyalatbeli különbségek lettek volna. A keretszámok leosztásánál sok szempontot mérlegelt a kormány, például, hogy hol mekkora a kapacitás, milyen minőséget mutattak eddig a felsőoktatási intézmények a minősített oktatóik száma, diplomát szerzett hallgatóik elhelyezkedési mutatói alapján. Az egyetemekkel folytatott egyezkedés a keretszámokról csak akkor működik, „amikor a bőség kosarából mindenki egyaránt vehet”. A döntés a tudományos és a gazdasági élet szereplői, szakértői, a Felsőoktatási Tudományos Tanács javaslatai alapján született. Az egyetemek is tehettek javaslatot, erre ösztönöztük őket, mérlegeltük is, de „börzét” nem rendeztünk, és szerintem nem is lehetett volna ezt a kérdést így megoldani. Mivel egy új elosztási szisztémáról van szó, tudható volt, hogy ez sok helyen komoly feszültséget fog okozni.

hvg.hu: Akkor támogatja a képzést az állam, ha a diák vállalja, hogy a diploma megszerzése után a képzési idő kétszereséig Magyarországon fog dolgozni. Nem tartanak attól, hogy ez a röghöz kötés külföld felé tereli a diákokat?

H. R.: A röghöz kötés kifejezést nem helyes használni: a történelemből kölcsönvett fogalomhoz erőszak és kényszer kötődik, holott ebben az esetben erről nincs szó.  A kérdés tévesen kapcsolja össze a diákhitel és a magyarországi munkavállalás serkentését szolgáló hallgatói szerződés intézményét is. Az állam azt kínálja azoknak a fiataloknak, akiknek sikerül bekerülni az államilag támogatott keretbe, hogy ingyen tanulhatnak, ha a végzést követő 20 éven belül, 6, 10 vagy 12 éven át Magyarország, a magyar társadalom javára fordítják megszerzett tudásukat. A hallgató tehát szabadon dönthet: ingyen tanul és a diploma megszerzése után néhány éven át hazájában vállal munkát, vagy elutasítja az állam nagylelkű felajánlását, hogy több millió forintot kifizet helyette, és inkább maga finanszírozza tanulmányait, amelyhez igénybe veheti a diákhitel 2-t. Az állami támogatást választóknak a szerződéskötés kötelező.

hvg.hu: Azért ez mégiscsak kényszert jelent.

H. R.: Nem vitatom, hogy a korábbiakhoz képest ez komoly változás. De jó tudni, hogy más országokban sem osztogatják minden feltétel nélkül az ösztöndíjakat.  Nagyon sok országban jelentős összegű tandíjat kell fizetni, bár kétségkívül olyan országok is akadnak szép számmal, ahol a képzés ingyenes. A változások miatt mégsem életszerű azt feltételezni, hogy magyar hallgatók tömegesen olyan országokba mennek majd tanulni, ahol nem, vagy csak jelképes összeget kell fizetni. A lelki tényezőktől, emberi, baráti, családi kötelékektől elvonatkoztatva anyagilag is súlyos teherrel jár egy ilyen döntés. Ausztriában például a megélhetés költsége egy hónapra 500 euró, ami 300 forintos árfolyammal számolva havi 150 ezer forint. Úgy tapasztaljuk, hogy a fiatalok nagy többsége nem korlátként éli meg, ha hazájában kell dolgozni, hanem normális, természetes következményeként annak, hogy magyarnak született. Gyermekeink itt akarnak családot alapítani, itt akarnak munkát vállalni. Közben persze elmehetnek külföldre is tapasztalatokat gyűjteni, hiszen a hallgatói szerződések csupán arról szólnak, hogy a 40 évnyi aktív munkaviszonyból átlagban 10 évet kell Magyarországon dolgozni. Aki azt mondja, hogy a 40 év aktív időszakát külföldön akarja leélni, megteheti nyugodtan, csak ebben az esetben vissza kell fizetnie az államnak taníttatása árát. Az új rendszer a döntésben nagyobb felelősséget hárít a hallgatókra, ez a fajta felelős gondolkodás pedig a tanulásban is megmutatkozik majd. Ugyanebbe az irányba hat az a szabály is, hogy az állami ösztöndíjasoknak meghatározott időn belül meg kell szerezniük a diplomájukat. Nem lehet visszaélni a kapott támogatással. Az emberek igazságérzete is ezt diktálja.

©

hvg.hu: Beszéljünk kicsit a közoktatásról is. A Nemzeti alaptanterv hamarosan nyilvánosságra kerül. Milyen pontokban várható jelentős változás?

H. R.: Struktúrájában ugyan őrzi a hagyományokat, de ez egy új alaptanterv lesz. Visszatérünk a ’95-ös Nemzeti alaptantervnek ahhoz a 2003-ig élő jellemzőjéhez, hogy meg kell határozni az iskolákban kötelezően közvetítendő műveltségtartalmak minimumát. Az új Nemzeti alaptantervet kiegészítjük a nemzeti és egyetemes műveltségtartalmakkal és a XXI. század korszerű ismereteivel, amelyhez kötelezően választható kerettanterveket rendelünk. A műveltségi területek megnevezésében valószínűleg nem, de a közös követelmények részben lesz változás. Az új alaptanterv több olyan közös célt, feladatot jelenít meg, amelyeket következetesen végig kell vezetni minden műveltségi területen. Például előtérbe kerülnek azok az erkölcsi nevelési értékek, amelyek megfelelnek az alaptörvényünknek és a Nemzeti Együttműködés Programjából is kiolvashatók. Ilyen a munka elsődlegessége, kötelességteljesítés, tisztességes, becsületes élet, hazafiság. Ezek sajnos a korábbi években háttérbe szorultak. A gyerekeknek az iskolában meg kell szokniuk, hogy tanulniuk kell, a kötelességeket teljesíteni kell. A tévesen értelmezett gyermekközpontú pedagógia ezt nem tipikusan várta el. A Nemzeti alaptantervet a konkrét iskolai gyakorlatban kerettantervek teszik majd alkalmazhatóvá, amelyek közül az iskoláknak választani kell. Erre épül majd az iskola helyi tanterve, amelyben az intézmény meghatározhatja a rendelkezésére bocsátott 10 százaléknyi szabadidő felhasználását, eltöltésének szabályait, a módszertant, a preferenciákat. Az iskolák önállósága megmarad, kijelölt keretek között lehetőségeik, igényeik szerint a szülői elvárásokra adekvát válaszokat adhatnak.

hvg.hu: Tervezték az egész napos iskola bevezetését. Mik a tervek ezzel kapcsolatban? 

H. R.: Minél előbb szeretnénk, hogy megvalósuljon, de nyilvánvalóan több ezer intézményben egyik napról a másikra ilyen jelentős változásokat nem lehet véghezvinni. Még akkor sem, ha sok helyen, főleg alsó tagozaton már most is egész napos rendszerben működnek az iskolák. Terveink szerint a jövőben délután 4 óráig az iskolák színes és tartalmas programokat kínálnak majd a gyerekeknek. Az egész napos iskola jó eszköze lehet a hátrányos helyzet leküzdésének, bevezetésétől a társadalom kettészakadásának megállítását és megfordítását reméljük.

©

hvg.hu: Ehhez szükséges az is, hogy a pedagógusok a teljes munkaidejüket az iskolában töltsék.

H. R.:
2013. szeptember 1-jétől indul a pedagógusi életpályamodell, amely elvárja a pedagógusoktól, hogy a heti munkaidejük 80 százalékát a gyerekekkel töltsék. Ez fontos feltétele az egész napos iskola bevezethetőségének is. A mai iskola sajnos nem ilyen elveken működik, a tanárok egy része óraadóként értelmezi a munkaviszonyát, ezért sincs elegendő délutáni foglalkozás. Az új rendszerben lesz idő kirándulni, múzeumba menni vagy éppen külön matekot tartani, mert a pedagógusok az iskolában lesznek.

hvg.hu: A hvg.hu-n két hete látott napvilágot az a cikk, amely megállapította: Schmitt Pál köztársasági elnök doktori disszertációjának nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató, Nikolaj Georgiev által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével. A Semmelweis Egyetem szerdán létrehozta a tényfeltáró bizottságot, amelynek március végéig meg kell állapítania, plágiumról van-e szó. Amennyiben ez bebizonyosodik, ön szerint mi a teendő?

H. R.:
Ez semmilyen tekintetben nem tartozik rám. Remélem, hogy a vizsgálat egyértelműen pontot tesz az ügy végére.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
György Miklós Itthon

Súlyos plágiumgyanú Schmitt Pál doktori értekezése körül

Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével – derítette ki a hvg.hu. A dolgozat ráadásul nem felel meg a doktori disszertáció alapvető követelményeinek sem, ennek ellenére summa cum laude minősítést kapott bírálóitól.

M. László Ferenc Itthon

SOTE és Schmitt: külső nyomásra történt a fordulat?

Néhány nap alatt jelentős fordulat történt a Schmitt Pál kisdoktorijával kapcsolatban a hvg.hu-n január 11-én megjelent cikk nyomán kipattant plágiumgyanús ügy kezelésében: bár az egyetem vezetősége korábban ódzkodott a vizsgálattól, majd őszig húzta volna a plágiumügy elemzését, szerdán létrehozták a tényfeltáró bizottságot, amelynek március végéig le kell zárnia a vizsgálatot. A hvg.hu információi szerint komoly nyomás nehezedett az egyetem és a sporttudományi kar vezetőségére, hogy védje meg az intézmény hírnevét és a lehető leghamarabb tegyen pontot az ügy végére.

Kapcsándi Dóra - Neizer Anita Itthon

Cudar egyetemi jövendő: emelkedő tandíjak, csökkenő dotáció

Nagyon jónak és szerencsésnek kell lenni ahhoz, hogy valaki államilag finanszírozott képzésben legyen jogász, közgazdász vagy bölcsész. A 100 állami jogász hely csak Budapesten érhető majd el, de a 250 ingyenes közgazdászhelyből is a legtöbb a fővárosban lesz. Részleges ösztöndíjat az államtól csak az kap, aki műszaki, természettudományos, orvosi vagy agrárterületen tanul tovább. A többieknek mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, igaz, az ingyenes képzésnek is keményen megkéri a kormány az árát.

Fürjes Judit Vélemény

Hoffmann Rózsa: Szigorúbb érettségi vizsgák, hat tárgyból

A jó erkölcs, a rendezettség, a kötelességteljesítés, a tudás, az igazságosság, az esélyegyenlőség biztosítása, a hátrányos megkülönböztetés tiltása nemcsak a jól működő iskolarendszer, de egyben az egészséges társadalom alapértékei is – szögezte le a hvg.hu-nak adott interjúban Hoffmann Rózsa, az oktatásért felelős államtitkár.

Kapcsándi Dóra Itthon

"Senki sem jár jól” - itt vannak a felsőoktatási keretszámok

A hvg.hu információi szerint elkészült a javaslat a képzési területekre lebontott, konkrét felsőoktatási keretszámokról, amelyeket néhány nap múlva hoznak nyilvánosságra, a tandíjakkal együtt. Az Eduline úgy tudja, az adatokat már megkapták az egyetemek, az ELTE már nyilvánosságra is hozta őket. A Magyar Rektori Konferencia elnöke szerint a keretszámok drasztikus, hirtelen csökkentése működési zavart okoz majd a felsőoktatási intézmények működésében. Bódis József szerint szakokat megszüntetni könnyű, újrateremteni viszont nagyon nehéz lesz. A tervezett tandíjak mértékét eddig egyedül a Szegedi Tudományegyetem hozta nyilvánosságra; itt új ösztöndíjak bevezetésével csábítanák a hallgatókat a költségtérítéses képzésekre.

hvg.hu Itthon

A Gondviselés és Orbán is segített Hoffmann-nak

Csak néhány lényegi változtatást tudtak „kierőszakolni” fideszes képviselők a Hoffmann Rózsa közoktatási államtitkár nevével fémjelzett és várhatóan hétfőn megszavazott köznevelési törvénytervezeten. Az államtitkár szerint a Gondviselés is segítette őt.

Nem az őserdők pusztulása, hanem országa hírneve miatt hőzöng a brazil elnök

Nem az őserdők pusztulása, hanem országa hírneve miatt hőzöng a brazil elnök

Továbbra is előzetesben marad Hasszán F.

Továbbra is előzetesben marad Hasszán F.

Szilágyi Áron: A csapatsiker gyógyír az egyéni kudarcra

Szilágyi Áron: A csapatsiker gyógyír az egyéni kudarcra

Ennyit ér a személyes adat? 1450 forintot ad a Google az arcképéért cserébe

Ennyit ér a személyes adat? 1450 forintot ad a Google az arcképéért cserébe

Országról országra terjed a szupererős maláriakórokozó

Országról országra terjed a szupererős maláriakórokozó

Matolcsyék nem nyúltak az alapkamathoz

Matolcsyék nem nyúltak az alapkamathoz