A transzatlanti és a szomszédos országokkal való kapcsolatok erősítése mellett globális biztonságpolitikai nyitást tervez Magyarország a hvg.hu információi szerint. A kormány február 3-iki ülésén tárgyalt arról, hogy új Nemzeti Biztonsági Stratégiát (NBS) készít. Ennek szükségét azzal indokolták – a szerkesztőségünk birtokába került előterjesztés szerint –, hogy a jelenleg hatályos stratégiát 2004 áprilisában hagyta jóvá a kormány.

„Elfogadása óta azonban mind Magyarország biztonsági környezetében, mind pedig a biztonságának keretét adó euro-atlanti integrációs szervezetekben jelentős változások történtek. Mindez időszerűvé teszi az NBS felülvizsgálatát.” Az előterjesztés megemlíti az anyag főbb témaköreit: Magyarország biztonságpolitikai környezete, hazánk helye és biztonságpolitikai érdekei a világban, az országot érintő biztonsági fenyegetések, kihívások és azok kezelése, valamint az NBS végrehajtásának eszközrendszere.

Új irányok

A stratégia egyelőre nem nyilvános. Mint a hvg.hu-nak a Külügyminisztérium sajtófőosztályán elmondták, amíg a kormány a dokumentumot nem hagyja jóvá, nem nyilatkoznak róla. Ugyanakkor a politikai igazgató megemlítette, hogy minden párttal egyeztettek az anyagról. Harangozó Tamás MSZP-s képviselő azt mondta lapunknak, az ellenzéki pártok szakértői is egyhangúlag támogatták a stratégia tervezetét. A Magyar Külügyi Intézetben február 7-én Sztáray Péter, a Külügyminisztérium politikai igazgatója annyit említett a készülő dokumentumról, hogy a „magyar külpolitika egyik prioritásával, az úgynevezett globális nyitással az euroatlanti elkötelezettség nem változik, és továbbra is a NATO-n belüli kollektív védelem az első számú biztonsági forrás Magyarország számára”.

Schmitt Pál Üzbegisztánban: "ázsiai rokonságunkra" épül biztonságpolitikánk is a jövőben?

MTI / Kovács Attila

Eszerint Magyarország keleti irányú nyitásának fő irányai Ukrajna, Oroszország és Moldova. Nem meglepetés, hogy Magyarország támogatja azt, hogy Szerbia márciusban megkapja az uniós tagjelölti státuszt, továbbá nem tartaná jónak "Koszovó és Macedónia elszigetelődését, mert annak negatív hatásai lennének Európa biztonságára". A latin-amerikai nyitás jegyében márciusban Magyarország– EU–Latin-Amerika fórumot rendeznek.

A külügy elképzeléseiről szól az anyag?

Az elkészült anyagot azonban biztonságpolitikai szakértők közül többen ismerik, így Dérer Miklós külpolitikai elemző is, aki a hvg.hu-nak elmondta, már 2007-ben és 2008-ban is összeállítottak szakértők a kormánynak egy stratégiát, amelynek tervezésében részt vett. A dokumentum azután "feledésbe merült". A külpolitikai elemző kritikus az új stratégiával szemben is, mert szerinte annak legnagyobb problémája, hogy irreális célokat fogalmaz meg.

"A stratégiában nincsenek kétségek az Európai Unió egységesülésének irányával, de hangsúlyozzák a nemzeti szuverenitást is. Az euroatlanti kapcsolatok mellett fő prioritásként jelenik meg a konszenzusratörekvés a szomszédos államokkal és a globális nyitás is" – sorolta a szempontokat a biztonságpolitikai szakértő. "Az anyagban a világ minden térségét felsorolják, amivel úgy vélem, túlértékelik a lehetőségeinket. Ehhez pénz, paripa és fegyver kellene. Továbbá nem látom, miként lehetne külgazdasági és külpolitikai előnyökre átváltani azt a stratégiában szereplő megjegyzést, hogy használjuk fel ázsiai rokonságunkat, gyökereinket" – folytatta Dérer Miklós.

A szakember még kiemelt néhány olyan megállapítást, amelyekkel nehéz mit kezdeni. Így nem világos, hogy "a magyar nemzet külpolitikája" kitétel azt jelenti-e, hogy a határon túli magyarokat is képviseljük. A nagy magyar törekvések – tette hozzá Dérer Miklós – ellentmondanak annak, hogy a szomszédos országokkal kiegyezésre törekedjünk. Ezzel együtt dicséretesnek nevezte, hogy tervezik bizonyos bezárt követségek megnyitását. A biztonságpolitikai szakértő az elkészült anyaggal kapcsolatban pedig még megjegyezte, olyan, mintha az a Külügyminisztérium stratégiája lenne.

Személyekhez igazítva

Várhalmi Miklós biztonságpolitikai szakértő azt hangsúlyozta a hvg.hu-nak, hogy a mai változó világban a nemzetbiztonsági stratégiát évente felül kell vizsgálni. Szerinte jelenleg a nemzetbiztonság kérdése nem feladat-, hanem személyorientált. Ez alatt azt értette, hogy például a nemzeti biztonság rend- és honvédelemmel kapcsolatos területeit Orbán Viktor miniszterelnök megbízható, bizalmi emberei kapták – a belügyet Pintér Sándor, a hadügyet Hende Csaba, a terrorelhárítást pedig Hajdú János –, s ők határozzák meg, hogy azokon mi történjen. "Tehát a személyekhez igazodó szervezetekhez alakították ki a stratégiát" – fejtette ki a szakértő. Márpedig egy ország biztonsági stratégiája helyes, ha poltikai konszenzusra épül.

A biztonság öt pilléren áll: a politikain, a társadalmin, a gazdaságin, a környezeti, illetve a katonai és rendvédelmin. Ezek egyes elemeit különböző politikai csoportoknak, társadalmi szervezetnek kell kezelniük. "A fegyveres támadás veszélye nem fenyegeti Magyarországot" – hangsúlyozta Várhalmi Miklós. "NATO-kötelezettségeink miatt koszovói, albániai, iraki és afganisztáni jelenlétünk miatt ugyan érheti fenyegetés hazánkat, de nagyon kicsi egy tényleges terrortámadás veszélye" - mondta a szakember, aki szerint iszlám fundamentalista gyökerű támadástól sem kell tartanunk. Ezért "Terrorelhárítási Központra sincs szükség, ezt a feladatot a különböző hírszerző és rendvédelmi szerveknek együttesen kell ellátni".

A Magyar Hadtudományi Társaság szakértője a biztonság szempontjából kockázati tényezőnek tartja a kábítószert, és ide sorolja még az áru- és fegyvercsempészetet, a pénzhamisítást, a korrupciót és az ellenérdekelt titkosszolgálatok itt folytatott tevékenységét is. "Ugyanakkor nem szabad elfelejteni a határokon átnyúló környezetszennyezést vagy a gazdaságot érintő forintellenes akciókat sem, amelyek ellen szintén védekezni kell."

"Ha egy stratégiában széles pályán gondolkodnak, és távoli területeket is belevettek, azt egyáltalán nem tartom bajnak, de a lehetőségeinknek megfelelően súlyozni kell" – mondta Várhalmi. Így ahol követségeink vannak, ott nyilván szükség van információszerzésre is, de "a perifériális afrikai és ázsiai országokat felesleges a stratégia részévé tenni".