"A Kormányszóvivői Iroda és Prőhle Gergely államtitkár magyarázzák a magyarázhatatlant. Persze, ez dolguk is, ha a kormányt hazugságon fogták. Senki nem gondolhatja komolyan, hogy a Velencei Bizottság titkára magánlevelekkel traktálja a magyar kormányt és diplomáciát. És azt sem, hogy egy nagykövet levélben sürgeti a gyors megoldást a magyar külügyminiszternél egy magánlevél miatt" - közölte pénteken Bárándy Gergely szocialista képviselő.

"Hazug kommunikáció"

Közleménye szerint "az IMF egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy a valutaalaphoz az Európai Unión keresztül vezet az út". "Az unió végrehajtó szervezete, az Európai Bizottság pedig világossá tette, hogy a Velencei Bizottság véleménye alapján alakítja ki saját álláspontját. A helyzet elég egyértelmű" - véli Bárándy Gergely.

Az MSZP felszólítja a kormányt, hogy "fejezze be a hazug kommunikációt, ismerje be, hogy megtévesztette a magyar embereket, s az államcsőd elkerülése érdekében tegye lehetővé a tárgyalások megkezdését a valutaalappal". "Módosítsa a kifogásolt rendelkezéseket nem csupán a tárgyalások megkezdése, hanem a jogbiztonság visszaállítása érdekében is" - kérik a kormánytól.

Bárándy Gergely

Túry Gergely

"A Velencei Bizottság eddig semmilyen formában nem értékelte a magyar kormány által az Országgyűlésnek benyújtott törvénymódosítási javaslatot, hiszen a Velencei Bizottság nem is ülésezett március 16-a óta" - reagált közleményben pénteken Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője.

"Non paper"

Az atv.hu írt csütörtökön arról, hogy az Európai Bizottsággal egyeztetve "öt pontban összegzett, egyértelmű és nem alkuképes feltételt" fogalmazott meg a magyar bírósági reformmal kapcsolatban a Velencei Bizottság; a kifogást pedig úgynevezett "non paper" útján közölték. A kormányszóvivői iroda csütörtökön erre reagálva azt közölte: a Velencei Bizottság eddig semmilyen formában nem értékelte azt az igazságügyi törvénymódosítási csomagot, amelyet a bizottság ajánlásait figyelembe véve terjesztett a kormány az Országgyűlés elé. A sajtóhírekben is megemlített "non papert" Thomas Markert, a Velencei Bizottság titkára adta át budapesti látogatását követően, mint nem hivatalos véleményét azzal kapcsolatban, mely kérdésekben tartaná tanácsosnak a vonatkozó magyar törvények kiigazítását - közölte a kormányszóvivői iroda.

"A Velencei Bizottság eddig tehát semmilyen formában nem értékelte a magyar kormány által az Országgyűlésnek benyújtott törvénymódosítási javaslatot, hiszen a Velencei Bizottság nem is ülésezett március 16-a óta" - mutatott rá a kormányszóvivői iroda, hozzáfűzve azt is, hogy a javaslatokkal és az azokra adandó válasszal kapcsolatban konkrét határidő sehol, semmilyen formában nem merült fel. Az Európa Tanács főtitkára hivatalosan a magyar kormánynak nem is jelezte ezeket a "kívánalmakat"; ennek a dokumentumnak semmilyen hivatalos státusza nincs - hangsúlyozták.

Megjegyezték továbbá, hogy Thomas Markert nem az Európai Unió, hanem az Európa Tanács titkárságának tisztségviselője, az Európai Unió nevében nem áll módjában nyilatkozni. Zárásul megismételték: a kormány már több alkalommal közölte, hogy a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatandó tárgyalások megkezdésének pontos feltételeit nem kapta meg. Ezek pontosítását az Európai Uniótól, illetve magától az IMF-től várja.

Nagyon kritikus vélemény

Thomas Markert korábban a bíróságokról és a bírákról szóló törvénnyel kapcsolatban kijelentette: ezzel kapcsolatban nagyon kritikus volt a véleményük, álláspontjuk szerint ez a jogszabály nem felel meg az európai normáknak. A magyar féltől kapott tájékoztatás alapján az Országos Bírói Hivatal elnökének jogállásával kapcsolatban megállapította: a tervezett változtatások csak csekély mértékben szűkítik a tisztség betöltőjénél összpontosuló jogköröket, és ugyancsak csekély mértékben növelik az illető személy parlament előtti felelősségét. 

Eközben érintetlenül hagyják a hosszú - kilenc éves - hivatali időt, fenntartva azt a lehetőséget is, hogy parlamenti egyharmad birtokában meg lehet akadályozni új személy megválasztását. Thomas Markert szerint a Velencei Bizottság úgy véli, helyesebb lenne pluralista testület kezébe adni a most egyetlen személy kezébe helyezett jogköröket, és ebben a testületben nem csupán bíráknak, hanem másoknak - így a civil társadalom képviselőinek is - helyet kellene kapniuk.