szerző:
Faigl Zoltán
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Már virágzik a paradicsompalánta Budapest 19. kerületében a főváros első közösségi kertjében. A nemrég még meglehetősen elhanyagolt területet korábban kutyasétáltatónak használták, mostanra pedig családok közösen kertészkednek a körbekerített önkormányzati telken.

A 19. kerületi Irányi Dániel és Bem utca sarkán található a főváros első termőterülete, ahol 160 négyzetméteren bárki kedvére ültetheti el magjait, palántáit, bár nem ez volt az elsődleges cél – magyarázza Rosta Gábor, a városi közösségi kert ötletgazdája. A Városi Kertek Közhasznú Egyesület tagja szerint elsősorban a közösségépítést, és a felelősségtudat kialakítására törekednek a közös kertészkedéssel.

Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban a világháborúk okozta válság nyomán alakultak ki az első öko-mozgalmak, így a városi kertészet már több mint 50 éves múltra tekint vissza. Bár Magyarországon jóval később, de felismerték a városi kertek többszörösen pozitív hatásait. Kispesten alakították ki az első mintakertet, melyben összesen 26 parcellát alakítottak ki.

„Az első egy közös használatú terület, ide mindenki vetett, elsősorban fűszernövényeket” - mutatott a bejárattal szemben lévő területre Rosta. A kert egyik sarkában egy közösségi teret is szeretnének kialakítani asztalokkal és padokkal, hogy akár iskolás csoportokat is fogadhassanak, a nebulók így testközelből ismerkedhetnek a növényekkel és azok fejlődésével.

A természetismeretet is bekebelezte a számítógép

„Szükség is van erre” – folytatta a beszélgetést Rosta, aki szerint a fiatal generációban úgynevezett „környezeti amnézia” figyelhető meg, elkeserítően keveset tudnak a természetről. A közösségi kert megtanítja őket arra, hogy „a zöldség nem a bevásárlóközpontban terem,” a vetés az öntözés, majd a betakarítás pedig nem néhány kattintásból áll. Jelenleg a tapasztalatok azt mutatják, hogy „a gyerekek mezőgazdasági ismereteinek nagy része a Facebook kertészkedős alkalmazásából származik.”

A probléma azonban nem csak a fiatal korosztályt érinti: egy nagyvárosban akár egy háztömbön belül élők sem feltétlenül ismerik egymást, ahogy az ötletgazda fogalmazott, „közösségtelen társadalom vagyunk. A közös használatú terület kialakítja az együttműködés kultúráját és felelősségvállalásra tanít, valamint megtanulhatjuk azt, hogyan kell idegen emberektől tanácsot kérni.”

A városi kertészek fából készült konténerekbe ültethetik növényeiket, melyeket 40-60 centi vastagon, jó minőségű termőfölddel töltöttek fel. „Ezek nagy része a föld felett van, így kényelmesebb a növények gondozása, valamint az alján található fóliának köszönhetően 1/6 része a vízfelhasználásuk a szabadföldi műveléshez képest. A termőföld tetejét szalmával fedjük, ez meggátolja a további párolgást, és a gazosodást is” – mondta el a hvg.hu-nak Rosta Gábor. További haszna a konténerben történő termesztésnek, hogy magunk tudjuk meghatározni a föld minőségét.

A kert hátsó részébe gyümölcsfákat szeretne ültetni az ötletgazda, valamint már elkészültek a komposztládák is, és elindult az úgynevezett komposzt program, melynek keretében igyekeznek ösztönözni a lakókat és az iskolásokat, hogy gyűjtsék szelektíven a növényi hulladékot.

Beton helyett zöldet
©

Hogyan kezdjünk neki?

Arra a kérdésre, hogy valaki hogyan kezdjen neki a növénytermesztésnek Rosta azt felelte, a legegyszerűbb formája a városi kertnek az, amikor az ember vesz egy csomag termőföldet, keresztben felvágja, és abba ültet egy-egy palántát, majd megpróbálja életben tartani. Egyébként a növények nagyon megengedő lények, hiszen ha elfagy egy palánta, akkor tudunk helyette másikat ültetni. A közös használatú területen egyébként lesznek szerszámok is így erre sem kell költeniük a városi földműveseknek, a magok pedig párszáz forintból beszerezhetőek - – magyarázta Rosta Gábor, aki elárulta, ő maga sem kertész. „Az első évben mi is megpróbáljuk életben tartani a növényeket, még most tanulunk, de mindig van itt olyan, aki tud segíteni.” Az ötletgazda mesélt a jövőbeli tervekről is: szeretnének homokozót kialakítani a kisgyermekek számára, de tűzrakó hely is készül, és nagy közös főzéseket is terveznek.

Véleménye szerint a közösségi kertnek az önmegvalósításról és a gondoskodás élményéről kell szólnia, a növény pedig meghálálja, ezzel pedig sokkal többet ad a befektetett néhány ezer forintnál.

A kert létrehozásának részleteiről azt mondta, nehézkesen és akadozva indult be a projekt, „de mostanra kialakultak azok az utak, amik mentén új kerteket lehet létrehozni. Tisztában vagyunk azokkal a kérdésekkel és szerződési helyzetekkel, amiket meg kell oldani – mert a területet egyébként a kispesti önkormányzattól kaptuk használatra, akik parcellát szeretnének, azok az egyesülettel kötnek szerződést.”  A Városi Kertek Közhasznú Egyesület tagja arról is beszélt, hogy a mostanra kialakult koncepciót mindenhova lehet majd alkalmazni, több kerület is jelezte, hogy hajlandóak területet adni hasonló célra, azonban konkrétumokat egyelőre nem árult el Rosta. Bár a kispesti kertben még csak néhány palánta látszik, az ötletgazda azt ígéri, néhány hét múlva zöldbe borulnak az ágyások, és rá sem ismerünk majd a helyszínre.

Tanyát a városba
©

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Halálra gázolt a vonat egy nőt Dorognál

Halálra gázolt a vonat egy nőt Dorognál

Kicsit hibrid, nagyon sportkupé: teszten a BMW M440i

Kicsit hibrid, nagyon sportkupé: teszten a BMW M440i

Veszélyben az osztrák oltási terv

Veszélyben az osztrák oltási terv