A propaganda működése, az erotikus álmok titka és Lucas háborúi: a HVG nagy nyári könyvajánlója 1. rész
Idén is összegyűjtöttük azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
Az Országgyűlés egy hónappal ezelőtt vette tárgysorozatba azt az MSZP-s határozati javaslatot, amely állandó etikai bizottságot hozna létre a képviselők által tanúsított rasszista, antiszemita, idegenellenes és iszlamofób magatartások megállapítására és szankcionálására. Az indítványt nagy többséggel fogadta el a parlament, nemmel csak hét fideszes politikus és a Jobbik-frakció voksolt.
A szocialisták azután kértek szavazást javaslatuk tárgysorozatba vételéről, hogy a jobbikos Baráth Zsolt napirend utáni felszólalásában felelevenítette a tiszaeszlári vérvádat, a magyarországi antiszemitizmus leggyakoribb rágalmát. Az MSZP ezután sajtótájékoztatón követelte, hogy a demokratikus pártok zárják politikai karanténba a szélsőjobboldalt, és sürgette a rasszista, antiszemita, idegellenes képviselői megnyilatkozásokat szankcionáló parlamenti testület létrehozását.
A vitában Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta: a kormány minden, az emberi méltóságot sértő megnyilvánulást visszautasít. A kabinet "garantálja, hogy ebben az országban minden kisebbség biztonságban élhet. Meg fogjuk őket védeni, ideértve a Magyarországon élő zsidó kisebbséget is" - jelentette ki a kormányfő, miután a szocialista Steiner Pál arra kérte, segítsen határozati javaslatuk elfogadásában.
A szocialisták egyébként már tavaly nyáron benyújtották a parlamentnek a rasszista képviselői megnyilatkozásokat szankcionálni szándékozó indítványukat, amelyet azonban akkor az alkotmányügyi bizottság kormánypárti többsége nem vett tárgysorozatba.
A fideszes Berényi László - az Országos Roma Önkormányzat elnökhelyettese - a határozati javaslathoz kedden benyújtott, az Országgyűlés honlapján olvasható módosító javaslatában viszont törölné az előterjesztésből az állandó etikai bizottság létrehozását szorgalmazó rendelkezést. Indoklása szerint mivel a parlament időközben az országgyűlési törvény elfogadásával úgy döntött: a mentelmi jog a korábbi szabályozástól eltérően nem terjed ki a közösség elleni izgatásra, a nemzeti jelkép megsértésére, valamint a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadására, a parlamenti képviselők e bűncselekmények miatt akár szabadságvesztéssel is sújthatók, ami a mandátumuk elvesztésével is jár.
Az idegengyűlölet egyes szélsőséges megnyilvánulásokban tapasztalható mértéke már nem etikai kérdés, hanem bűncselekmény, így akként is kezelendő - olvasható a kormánypárti képviselő indoklásában.
