Az RSK információi szerint négy iskolát tervez átvenni működtetésre az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ). Ezek közül három Farkas Flórián ORÖ-elnök szűkebb pátriájában, Szolnokon és környékén található, ahol Farkas civil szervezete, a Lungo Drom is hagyományosan erős. A szolnoki Hegedűs T. András Szakiskola és Általános Iskola, a tiszaburai óvoda és iskola, a tiszapüspöki általános iskola, valamint a Nógrád megyei Szirák általános iskolájának fenntartóival az ORÖ már megegyezett az átvételről. A még hatályos közoktatási törvény alapján két hónap, július és augusztus áll rendelkezésre a fenntartóváltás adminisztrálására. Az ORÖ közreműködésével az egyházi iskolákéval azonos nagyságrendű kiegészítő támogatások nyílnak meg az intézmények előtt, melyeket most nem, illetve a közoktatásban tervezett államosítás esetén sem tudnának megszerezni.

A szóban forgó iskolákba jóformán csak roma gyerekek járnak, a diákok többségének családja mélyszegénységben él. A tavalyi oktatási statisztika szerint a négy iskola tanulóinak többsége halmozottan hátrányos helyzetű, azaz a szülők nem csak igen szerény, mondhatni semmilyen jövedelemmel nem rendelkeznek, de iskolai végzettségük is többnyire a nyolc általános. Az iskolák oktatási színvonaláról az országos kompetenciamérések lesújtó képest festenek: messze az országos átlag alatti teljesítményt nyújtanak. És a teljesítmény évről évre romlik az adatok szerint.

Értelmi fogyatékossá nyilvánítva

A kompetenciamérés által mért készségekben az alapszintet el nem érő tanulók aránya szinte mindegyik iskolában a 100 százalékot közelíti, ez alól csak a tiszapüspöki iskola jelent kivételt, jóllehet az eredmények ott is igen lehangolóak. A Farkas László polgármester vezette Tiszabura iskolája teljesít a legrosszabbul az adatok szerint. A tavalyi mérés szerint matematikából egyetlen tanuló sem éri el az alapszintet, egyben itt a legmagasabb a fogyatékosnak minősített tanulók aránya, az országos átlag valamivel több mint kétszerese. Már ez is óriási változás az elmúlt évekhez képest, hiszen közel azonos létszám mellett évekkel ezelőtt még minden harmadik tanuló (36 százalék) fogyatékos volt, mára felük eltűnt a rendszerből. A fogyatékosnak nyilvánítás egyik alesete, a roma gyerekek elkülönítésére és minőségi oktatásból való kizárására előszeretettel alkalmazott ún. enyhe értelmi fogyatékossá minősítés aránya viszont máig az országos átlagnál majd négyszer magasabb Tiszaburán.

A szolnoki Hegedűs T. András Szakiskola, Középiskola, Általános Iskola és Kollégium egyes telephelyein a fogyatékossá minősítés az országos átlag háromszorosát is eléri, de az intézmény egészét nézve is több mint kétszerese. Az iskola jelenlegi fenntartója az Integrált Oktatásért Alapítvány, képviselőivel többszöri megkeresésünkre sem sikerült beszélni.

Szerettünk volna többet megtudni az ORÖ szerepvállalásának hátteréről is, de Farkas Flórián ORÖ-elnök az RSK-nak csak annyit mondott, még előkészítés alatt áll az iskolaátvétel, sajtótájékoztatót fog tartani, amint aktuális lesz.

Farkas Flórián aláír: kérdés, mennyire lesz jó gazdája az intézményeknek az ORÖ

MTI Fotó: Mohai Balázs

A fenntartók az átszervezés előnyeként a finanszírozási források növekedését és ennek révén az oktatás minőségének javítását emelték ki. Farkas László, Tiszabura polgármestere elmondta: „az önkormányzatok eddig csak a fenntartási költségek 50-60 százalékát kapták meg a költségvetésből. A Tiszaburához hasonló települések nem tudtak évi 20-30 millió forintot hozzárakni. Előfordult, hogy kikapcsolták a gázt. A fenntartóváltással a finanszírozás jobb lesz, hiszen az ORÖ jogosult kiegészítő normatívára. Így megfelelő tapasztalattal rendelkező pedagógusokat is tudunk majd alkalmazni. Az óvodai férőhelyeket is szeretnénk bővíteni, hogy még több gyerek járhasson már hároméves korától óvodába.”

Farkas László nagy eredménynek tartja, hogy a többi nemzetiséghez hasonlóan az Országos Roma Önkormányzat is iskolafenntartóvá válik. A polgármester bízik benne, hogy szeptemberre minden rendben lesz, és új fenntartóval kezdhetik az iskolaévet.

Polgár István tiszapüspöki polgármester úgy érvelt, „az iskola tanulóinak 85 százaléka roma, akkor miért is ne a jobb pénzügyi helyzetben lévő ORÖ legyen a fenntartó, mint az állam, amely a rossz gazdasági helyzet miatt az eddiginél sokkal több forrást nem tud majd rendelkezésre bocsátani?”. A több pénz jobb feltételeket biztosít, és reményeik szerint hamarosan szakképzést is tudnak indítani helyben. Tiszapüspökiből a gyerekek kb. harmada más településre jár iskolába és a finanszírozási rendszer miatt az utánuk járó fejkvótát is a fogadó település kapja, még rosszabb helyzetet előidézve a kibocsátó településnek.

Az iskolák rossz színvonala nem etnikai kérdés – szögezte le egy neve elhallgatását kérő oktatáskutató az RSK-nak. „Egy iskola működése és színvonala több tényezőtől függ, de azon javítani hozzáértéssel, szakmai alapon történő átszervezéssel lehet, amire az ORÖ alkalmatlan. A nemzetiségi oktatás az oktatás általános színvonalát tekintve indifferens tényező, ezekben az iskolákban eddig is folyt nemzetiségi oktatás és az igény esetén amúgy is kötelező állami feladat fenntartótól függetlenül. Ráadásul több száz hasonló helyzetű iskola van szerte az országban, nyilvánvaló, hogy a nemzetiségi fenntartás és az azzal járó többletforrás nem jelenthet megoldást még töredéküknek sem. Másrészt a valódi nemzetiségi oktatás hagyományosan „elitképzés”, nem a legrosszabb mutatójú iskolákban kellene elkezdeni, már csak a nemzetiség presztízse miatt is. És volna mit tennie a mindenkori ORÖ-nek, hogy végre legyen színvonalas roma nemzetiségi tananyag, ami jelenleg szinte teljességgel hiányzik.”

Az RSK adatai szerint a magyarországi nemzetiségi önkormányzatok kilenc önálló intézményben nyolc általános iskolát, hét óvodát, három gimnáziumot, egy szakközépiskolát és három kollégiumot tartanak fenn összesen. A tizenhárom hazai (történelmi) kisebbség közül csak néhány, a németek, a horvátok, a szlovákok és a bolgárok tartanak fenn oktatási intézményt, elsősorban az országos önkormányzataik által. A tavalyi évtől a szerbek és a románok is saját intézménnyel vesznek részt a közoktatásban. A nemzetiségi oktatást vállaló intézmények némi többletforráshoz jutnak a nemzetiségi tanterv szerint tanuló gyerekek után. A polgármesterek által hivatkozott kiegészítő támogatást viszont csak az országos önkormányzatok tudják igénybe venni.

Külső ellenállás?

A nemzetiségi törvény szerint az egyházi iskolákéval azonos, jelentős mértékű kiegészítő forrás akkor jár, ha az oktatásért felelős miniszter köt közoktatási megállapodást a fenntartóval. Ennek viszont feltétele, hogy minden tanuló nemzetiségi oktatásban vegyen részt. Ellenkező esetben a megállapodás és annak anyagi vonzatai is a helyi önkormányzatot, illetőleg a korábbi fenntartót terhelik. S bár a négyből mindegyik intézmény biztosított eddig is nemzetiségi oktatást, egyelőre nem tudni, miként fogadják a fenntartóváltást a szülők, és mi lesz ennek hosszú távú hatása a tanulói elvándorlástól amúgy is sújtott intézményekre. Tiszaburán, ahol a polgármester és a helyi kisebbségi vezető ugyanaz a személy, nyilván könnyebben megoldható lesz a szülők meggyőzése.

Az esetleges külső akadályokra, így például a szülők ellenállására is gondolhatott a jogalkotó, amikor tavaly decemberben a nemzetiségi törvény módosításába bekerült néhány kifejezetten az ORÖ iskolaátvételére – vagy hasonló helyzetekre – szabott passzus. A jogszabály új rendelkezésként lehetővé teszi, hogy „különösen indokolt esetben” az országos nemzetiségi önkormányzathoz kerülhessen egy oktatási intézmény, akár az átadási és átszervezési tilalommal sújtott tanítási időszakban is. Ezzel együtt természetesen a miniszteri megállapodás is automatikus, azaz a kiegészítő támogatás 230 ezer forintos fejkvótája megilleti az így átvett intézményt. Az új jogszabályi előírás a törvényalkotás ellentmondásainak szép példájaként párhuzamosan előírja és fel is menti egy kötelezettség alól az átadásban érintetteket: az egyik paragrafus szerint az átvételt egy évvel korábban be kell jelenteni. A már idézett új passzus erre felmentést ad. Az ORÖ előtt így már csak a hagyományos ügyintézés időtartama jelenthet akadályt, ami jellemzően a minisztériumon és kormányhivatalokon múlik.

Az Országos Roma Önkormányzat és jogelődei, melyeket a kisebbségi önkormányzati rendszer tizenhét éves fennállása óta tíz éven át és jelenleg is Farkas Flórián vezet, még nem tartott fenn oktatási intézményt. Háttérintézményeit is beleértve működésére leginkább az átláthatatlanul kusza működés, zavaros pénzügyek voltak jellemzők. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálatai alapján mind Farkas Flórián, mind a Kolompár Orbán által elnökölt időszak alatt súlyos pénzügyi-gazdasági szabálytalanságokra derült fény, melyeket sok esetben feljelentés és nyomozás követett. Kolompárra a napokban kért letöltendő börtönbüntetést az ügyészség a többek között sikkasztás és számviteli fegyelem megsértésének vádjával zajló perben. Farkas Flórián 1996-ban folyamodott kegyelemért a köztársasági elnökhöz, melyet meg is kapott: a kisebbségi önkormányzat Oktatási és Továbbképzési Központ Alapítványa és a Hosszú Út Alapítvány ügye vádemelésig jutott hűtlen kezelés és számviteli fegyelem megsértése miatt. Az ÁSZ később kimutatta, hogy Farkas Flórián második időszaka (1998-2003) alatt az országos önkormányzat vagyona 80 százalékkal csökkent. Az önkormányzat vállalkozásai is jobbára csődbe mentek, a nyomdaipari kft. és a Szociális Építő Kht. (lakásépítő programjával együtt) eltűntek az évek során.

Az önkormányzat egykori legnagyobb intézményének, az Országos Cigány Információs és Művelődési Központnak (OCIMK) a létrejötte és megszűnése is érdekes körülmények között zajlott. A félreeső helyen lévő Gyömrői úti ingatlant 1998-ban vásárolta meg a Farkas vezette önkormányzat. 2006-ban, immár Kolompár Orbán vezetése alatt, leégett a kultúrház jelentős része, majd egy évvel később eladták az ingatlant, vesztegetés miatt pedig nyomozás is indult.

Mi lesz a nagy ívű tervekből?

Farkas Flórián elnök tavaly júliusban azt nyilatkozta, hogy az ORÖ átfogó oktatási reformprogramot indít. Ennek eddig kevés jelét lehetett látni. Az ORÖ és a kormány közötti, Farkas szerint történelmi jelentőségű megállapodás számos oktatási feladatot nevesít, mindenekelőtt az oktatás színvonalának emelését. A konkrét vállalások húszezer roma fiatal szakmához juttatását, tízezer roma fiatal érettségit adó képzésben való tanulását ígérik, valamint ötezer roma „személy” felkészülésének segítését, hogy meg tudjanak felelni a felsőoktatás támasztotta követelményeknek. Oktatáskutatók szerint ezek a vállalások akkor is teljesülnek, ha a kormány és az ORÖ nem tesz semmit, hiszen a roma gyerekek száma önmagában biztosítja a megfogalmazott célok elérését. Az alacsony színvonalú általános iskolai oktatásból a roma tanulók eddig is többnyire a szakképzésbe kerültek, az együttműködés pedig nem ígér érettségit, csak ilyen intézményben való tanulás lehetőségét. A roma tanulók iskolai lemorzsolódása középfokon drámai mértéket mutat a kutatások szerint. Töredékük szerzi meg az érettségit, de a szakképzésből is rengetegen kihullanak.

Daróczi Gábor korábbi miniszteri biztos szerint a bejelentés óta sem új programok nem indultak, sem újabb források nem lettek a célra előirányozva, legfeljebb a korábban bevezetett programokat viszik tovább. Az EU-s források terhére pedig kifejezetten pazarló módon tervezett, hallgatóként 5 millió forint fölötti fejenkénti összeggel számoló, leginkább az egyházakat célzó programok indulnak. Hozzátette: „Mivel semmifajta megbízható adat nem áll rendelkezésre a tanulók származásáról sem a kormánynak, sem másnak; és szerencsére effajta kormányzati tevékenységről nem is hallani, a célok ilyenfajta megfogalmazása értelmetlen. Természetesen így az eredmények sem lesznek mérhetők, számon kérhetőek.” Daróczi szerint a kormányzat oktatáspolitikája ráadásul nemcsak szembemegy az EU oktatáspolitikai céljaival, de kifejezetten elitista, és a szegény családok gyerekeit kizárja a minőségi oktatásból.