Kaposváron megöltek egy 11 éves kisfiút, Győrben egy 23 éves nővel végeztek, gyilkosság áldozata lett egy 18 éves püspökladányi kamasz és Kecskeméten egy 20 éves prostituáltat szurkáltak össze. Ez a négy gyilkosság az elmúlt egy hét alatt történt Magyarországon. Ezekhez jön még a füzesabonyi elvágott nyakú férfi rejtélyes ügye, amelyet a rendőrség először gyilkosságnak mondott, majd egy nap múlva öngyilkosságnak nyilvánított.

Ezek az ügyek még nem szerepelnek az Országos Rendőr-főkapitányság által közölt adatokban. A hvg.hu-nak adott tájékoztatásuk szerint „2012 januárja és szeptembere között országosan 179 emberölés gyanúja miatt indult és lezárt eljárást rögzít a statisztika”. A gyilkosságok mellett ebben a kilenc hónapban nyolcvan emberölési kísérlete történt. Az elkövetett gyilkosságok 84 százalékában lettek meg a tettesek, míg a kísérletek 92,8 százalékában bizonyultak a rendőrök eredményesnek.

Rendőrök vezetik a kaposvári gyermekgyilkosság egyik gyanúsítottját

MTI / Varga György

A kriminológus szerint irracionális bűntettet nehéz magyarázni

A gyilkosságok megnövekedett száma feltétlenül aggasztó, mert - mint azt júliusban Finszter Géza kriminológus a hvg.hu-nak elmondta - a személy elleni bűncselekmények számának emelkedése is a közbiztonság romlásaként értékelhető. Az ebbe a kategóriába tartozó emberölési ügyek 2009-ről 2010-re csökkentek, ám 2010-ről 2011-re már növekedtek: 133-ról 142-re. Innen ugrott az idén szeptember végéig regisztrált 179 esetre.

Mindazonáltal a változás okainak véleményezésében Finszter Géza óvatos volt. A hvg.hu-nak azt hangsúlyozta, elgondolkodtató a különbség a 2011-es és a 2012-es adatok között, főleg azért, mert az emberölésekben nem volt nagy hullámzás az eltelt években, sőt a bűnügyi statisztikák folyamatos csökkenést jeleztek. „Az idei adatok belső szerkezetét kellene megvizsgálni ahhoz, hogy következtetéseket vonhassunk le, már csak azért is, mert az emberölések mintegy negyven százaléka a családon belüli konfliktusok miatt történik.” Finszter Géza hozzáfűzte: a gyilkosságok elemzésénél az a legnagyobb nehézség, hogy többségében irracionálisak, így megmagyarázni is nehéz, miért követnek el több vagy kevesebb emberölést.

Érdekesebb, hogy eddig miért volt kevesebb?

Kovács Lajos volt életvédelmi nyomozó, aki a döglött ügyek felderítésével lett ismert, a hvg.hu-nak azt mondta, az idei adatok azok, amelyek a statisztikában szereplő átlagnak évtizedek óta megfeleltek, éppen ezért számára nem az az érdekes, miért történt több emberölés idén, hanem hogy az elmúlt években miért volt kevesebb. „A rendszerváltást követően a kilencvenes években a bűncselekmények, így a gyilkosságok száma is megemelkedett. Ez összefüggésben volt a halálbüntetés eltörlésével, de csak alkalmi növekedést jelentett és utána beállt egy konstans, kétszázas számra.” - fejtette ki

Dr. Finszter Géza kriminológus

Túry Gergely

Kovács Lajos hangsúlyozta, nagy hullámzás a jelentős társadalmi változások, esetleg természeti katasztrófák idején tapasztalható. „Míg korábban például a délszláv háború rendezte át a bűnügyi helyzetet, most saját erőszakos természetünk diktálja a bűnözést. A szomszédok vagy ismerősök egymás közötti vitája, a családon belüli problémák, a szerelmi féltékenység vezet egy-egy gyilkossághoz, esetleg alkohol vagy drog hatására oltanak ki emberi életeket.” A volt nyomozó szerint a gazdasági helyzet romlása, a megélhetési gondok is szerepet játszhatnak az emberölések számának megugrásában. Ebben a helyzetben nem tesz jót a médiából dőlő erőszak – közölte Kovács Lajos, aki úgy véli, mindig is voltak szadisták, történtek brutális gyilkosságok, de a média révén most rengeteg részlet kerül nyilvánosságra.

A szélsőséges időjárás is befolyásoló tényező

A döglött ügyek specialistája által elmondottakat Bilkei Pál kriminálpszichológus azzal egészítette ki a hvg.hu-nak, hogy a nagyon szélsőséges időjárás is befolyásolja az emberölések számának növekedését, így a mostanihoz hasonlóan áprilisban két hét alatt 11 gyilkosságot követtek el az országban. „A hidegfront felborzolja a kedélyeket és a hirtelen indulati kitörések gyakoriabbá válnak, ami miatt több gyilkosságot követnek el. De egyébként ez az indulatkitörés egyes sportágakban, mint például a diszkoszvetés, nagyobb teljesítményre teszi képessé a versenyzőket.”

A szakember szerint probléma az is, hogy szétestek a közösségek, az emberek nem figyelnek egymásra, nem veszik észre, ha valakinek segítségre lenne szüksége. Bilkei Pál egyetértett Kovács Lajossal abban, hogy a médiának köszönhetően az erőszak, az agresszió beivódott a kultúrába, és már együtt élünk ezekkel az ügyekkel. „A gyilkosságok számának megugrását mindenképpen vizsgálni kellene, leginkább azt, mi miatt történtek azok, és milyen körülmények között élők váltak gyilkossá” – mondta Bilkei Pál.

MTI / Varga György

Agresszió van, konfliktuskezelés és párbeszéd nincs

Végh József kriminálpszichológus a hvg.hu-nak azt mondta, döbbenetesnek tartja a számokat. „Nagy a feszültség az országban, nehéz a megélhetés, nincs értéke az alkotó létnek, s az ideges, feszült ember átviszi indulatait másokra. Éppen ezért a konfliktuskezelést, a párbeszédet kellene az embereknek megtanulniuk, azt a családon belül kellene elkezdeni, az iskolában pedig folytatni. Egy középiskolások körében elkészített felmérés megállapítása szerint a diákok az érdekérvényesítés eszközének az agressziót tartják.”

A kriminálpszichológus hozzátette: amennyiben az állam az országban meglévő konfliktusokat a hatalom erejével kezeli, azzal kinyilvánítja, hogy a másik félre nincs szükség. Ezt a mintát a társadalom átveszi – közölte Végh József megjegyezve: így ha kialakul egy konfliktus, akár a családon belül, akár a kocsmában, akkor a helyzet rendezése megtörténhet agresszióval, halállal.