Hét nap alatt négy gyilkosságot követtek el Magyarországon. Szeptember végéig 179 emberölés történt, míg tavaly összesen 142 gyilkosság ügyében nyomoztak. Kovács Lajos volt nyomozó szerint nem most követnek el sok gyilkosságot, hanem az elmúlt években volt kevesebb ilyen bűnügy. Bilkei Pál kriminálpszichológus pedig úgy véli, a gyilkosságok „összetorlódásában” a szélsőséges időjárásnak, a hidegfrontnak is szerepe van.
Kaposváron megöltek egy 11 éves kisfiút, Győrben egy 23 éves nővel végeztek, gyilkosság áldozata lett egy 18 éves püspökladányi kamasz és Kecskeméten egy 20 éves prostituáltat szurkáltak össze. Ez a négy gyilkosság az elmúlt egy hét alatt történt Magyarországon. Ezekhez jön még a füzesabonyi elvágott nyakú férfi rejtélyes ügye, amelyet a rendőrség először gyilkosságnak mondott, majd egy nap múlva öngyilkosságnak nyilvánított.
Ezek az ügyek még nem szerepelnek az Országos Rendőr-főkapitányság által közölt adatokban. A hvg.hu-nak adott tájékoztatásuk szerint „2012 januárja és szeptembere között országosan 179 emberölés gyanúja miatt indult és lezárt eljárást rögzít a statisztika”. A gyilkosságok mellett ebben a kilenc hónapban nyolcvan emberölési kísérlete történt. Az elkövetett gyilkosságok 84 százalékában lettek meg a tettesek, míg a kísérletek 92,8 százalékában bizonyultak a rendőrök eredményesnek.
A kriminológus szerint irracionális bűntettet nehéz magyarázni
A Legfőbb Ügyészség májusban nyilvánosságra hozott adatsora szerint tavaly több mint 451 ezer bűncselekményt regisztráltak, és ezzel ismét az évezred eleji számot értük el. Pedig 2005-től 2009-ig csökkenő trend volt megfigyelhető az összesített bűncselekményszámok alakulásában. A hvg.hu által megkeresett szakemberek, kriminológusok szerint ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy mégsem teljesültek a kormány céljai. Bizonyos bűncselekménytípusoknál lehetséges, hogy az ügyek számának növekedése épphogy a közbiztonság javulását eredményezi.
A gyilkosságok megnövekedett száma feltétlenül aggasztó, mert - mint azt júliusban Finszter Géza kriminológus a hvg.hu-nak elmondta - a személy elleni bűncselekmények számának emelkedése is a közbiztonság romlásaként értékelhető. Az ebbe a kategóriába tartozó emberölési ügyek 2009-ről 2010-re csökkentek, ám 2010-ről 2011-re már növekedtek: 133-ról 142-re. Innen ugrott az idén szeptember végéig regisztrált 179 esetre.
Mindazonáltal a változás okainak véleményezésében Finszter Géza óvatos volt. A hvg.hu-nak azt hangsúlyozta, elgondolkodtató a különbség a 2011-es és a 2012-es adatok között, főleg azért, mert az emberölésekben nem volt nagy hullámzás az eltelt években, sőt a bűnügyi statisztikák folyamatos csökkenést jeleztek. „Az idei adatok belső szerkezetét kellene megvizsgálni ahhoz, hogy következtetéseket vonhassunk le, már csak azért is, mert az emberölések mintegy negyven százaléka a családon belüli konfliktusok miatt történik.” Finszter Géza hozzáfűzte: a gyilkosságok elemzésénél az a legnagyobb nehézség, hogy többségében irracionálisak, így megmagyarázni is nehéz, miért követnek el több vagy kevesebb emberölést.
Érdekesebb, hogy eddig miért volt kevesebb?
Kovács Lajos volt életvédelmi nyomozó, aki a döglött ügyek felderítésével lett ismert, a hvg.hu-nak azt mondta, az idei adatok azok, amelyek a statisztikában szereplő átlagnak évtizedek óta megfeleltek, éppen ezért számára nem az az érdekes, miért történt több emberölés idén, hanem hogy az elmúlt években miért volt kevesebb. „A rendszerváltást követően a kilencvenes években a bűncselekmények, így a gyilkosságok száma is megemelkedett. Ez összefüggésben volt a halálbüntetés eltörlésével, de csak alkalmi növekedést jelentett és utána beállt egy konstans, kétszázas számra.” - fejtette ki
Kovács Lajos hangsúlyozta, nagy hullámzás a jelentős társadalmi változások, esetleg természeti katasztrófák idején tapasztalható. „Míg korábban például a délszláv háború rendezte át a bűnügyi helyzetet, most saját erőszakos természetünk diktálja a bűnözést. A szomszédok vagy ismerősök egymás közötti vitája, a családon belüli problémák, a szerelmi féltékenység vezet egy-egy gyilkossághoz, esetleg alkohol vagy drog hatására oltanak ki emberi életeket.” A volt nyomozó szerint a gazdasági helyzet romlása, a megélhetési gondok is szerepet játszhatnak az emberölések számának megugrásában. Ebben a helyzetben nem tesz jót a médiából dőlő erőszak – közölte Kovács Lajos, aki úgy véli, mindig is voltak szadisták, történtek brutális gyilkosságok, de a média révén most rengeteg részlet kerül nyilvánosságra.
A szélsőséges időjárás is befolyásoló tényező
A döglött ügyek specialistája által elmondottakat Bilkei Pál kriminálpszichológus azzal egészítette ki a hvg.hu-nak, hogy a nagyon szélsőséges időjárás is befolyásolja az emberölések számának növekedését, így a mostanihoz hasonlóan áprilisban két hét alatt 11 gyilkosságot követtek el az országban. „A hidegfront felborzolja a kedélyeket és a hirtelen indulati kitörések gyakoriabbá válnak, ami miatt több gyilkosságot követnek el. De egyébként ez az indulatkitörés egyes sportágakban, mint például a diszkoszvetés, nagyobb teljesítményre teszi képessé a versenyzőket.”
A szakember szerint probléma az is, hogy szétestek a közösségek, az emberek nem figyelnek egymásra, nem veszik észre, ha valakinek segítségre lenne szüksége. Bilkei Pál egyetértett Kovács Lajossal abban, hogy a médiának köszönhetően az erőszak, az agresszió beivódott a kultúrába, és már együtt élünk ezekkel az ügyekkel. „A gyilkosságok számának megugrását mindenképpen vizsgálni kellene, leginkább azt, mi miatt történtek azok, és milyen körülmények között élők váltak gyilkossá” – mondta Bilkei Pál.
Agresszió van, konfliktuskezelés és párbeszéd nincs
Végh József kriminálpszichológus a hvg.hu-nak azt mondta, döbbenetesnek tartja a számokat. „Nagy a feszültség az országban, nehéz a megélhetés, nincs értéke az alkotó létnek, s az ideges, feszült ember átviszi indulatait másokra. Éppen ezért a konfliktuskezelést, a párbeszédet kellene az embereknek megtanulniuk, azt a családon belül kellene elkezdeni, az iskolában pedig folytatni. Egy középiskolások körében elkészített felmérés megállapítása szerint a diákok az érdekérvényesítés eszközének az agressziót tartják.”
A kriminálpszichológus hozzátette: amennyiben az állam az országban meglévő konfliktusokat a hatalom erejével kezeli, azzal kinyilvánítja, hogy a másik félre nincs szükség. Ezt a mintát a társadalom átveszi – közölte Végh József megjegyezve: így ha kialakul egy konfliktus, akár a családon belül, akár a kocsmában, akkor a helyzet rendezése megtörténhet agresszióval, halállal.
Egy magyar bombaszakértő segítette az 1920-as években a japán elnyomás ellen harcoló koreai szabadságharcosokat – derül ki Csoma Mózes, a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkarának dékánja, volt dél-koreai magyar nagykövet tanulmányából.
Olaszországi nyaralása idején történt végzetes baleset az osztrák extrémsportolóval.
Az Evergrande csődje óta tudhatjuk: elég nagy bajok vannak a kínai ingatlanszektorral.
