Kossuth tér, 2008: elmeszelték a magyar államot Strasbourgban

2008-ban a rendőrség betiltott egy Kossuth téri tüntetést. A magyar bíróság elutasította az intézkedés ellen emelt panaszt, az Európai Emberi Jogi Bíróság azonban helyt adott neki.

  • MTI MTI
Kossuth tér, 2008: elmeszelték a magyar államot Strasbourgban

Elmarasztalta Magyarországot az Európa Tanács (ET) égisze alatt működő, strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróság egy 2008 októberére tervezett Kossuth téri tüntetés megtiltásával kapcsolatos ügyben.

A panaszos Sáska Béla magyar állampolgár volt, aki szerint a magyar hatóságok a tüntetés tiltásával megsértették az európai emberi jogi egyezményben garantált gyülekezési jogot.

Sáska 2008. október 13-án politikai tüntetés tervét jelentette be 17-re a budapesti parlament előtti Kossuth térre. A rendőrség 15-én megtiltotta a rendezvényt. Az ez ellen emelt panaszt a bíróság 22-én elutasította.

2006-os és 1956-os eseményekre emlékeztek volna

A demonstráció bejelentett célja az lett volna, hogy megemlékezzenek az 1956-os forradalomról és a 2006-os budapesti utcai összetűzésekről, valamint hogy felhívják a figyelmet az országban tapasztalt jogbizonytalanságra. A tárgynapon a parlament nem tartott volna ülést, csupán egy nőjogi konferencia szerepelt az Országházban szervezett események nyilvános listáján.

A rendőrség azt indítványozta a bejelentőnek, hogy ne a Kossuth tér egészén, hanem annak csupán egy elzárt részén tartsák meg a demonstrációt. Sáska Béla ezt visszautasította. Ezután a rendőrség megtiltotta a tüntetést, arra hivatkozva, hogy az súlyosan veszélyeztetné a parlament működését.

A bejelentő ezután panaszt tett a bíróságon, és egyebek közt arra hivatkozott, hogy diszkrimináció érte, mert egy másik napra, október 15-ikére bejelentett, azonos ügyekben meghirdetett demonstrációt nem tiltottak meg, pedig azon a napon öt parlamenti bizottsági ülés is esedékes volt a parlament épületében. A bíróság azonban elutasította panaszát. 

Az Emberi Jogok Európai Bírósága helyt adott Sáska Béla kérésének, és kimondta, hogy az ügyben a magyar hatóságok megsértették a gyülekezési jogot. A 25 ezer euró nem vagyoni kártérítésre irányuló kérelmet azonban elutasította, azzal, hogy a jogsérelem kimondása már önmagában megfelelő elégtételt jelent.