2008-ban a rendőrség betiltott egy Kossuth téri tüntetést. A magyar bíróság elutasította az intézkedés ellen emelt panaszt, az Európai Emberi Jogi Bíróság azonban helyt adott neki.
Elmarasztalta Magyarországot az Európa Tanács (ET) égisze alatt működő, strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróság egy 2008 októberére tervezett Kossuth téri tüntetés megtiltásával kapcsolatos ügyben.
A panaszos Sáska Béla magyar állampolgár volt, aki szerint a magyar hatóságok a tüntetés tiltásával megsértették az európai emberi jogi egyezményben garantált gyülekezési jogot.
Sáska 2008. október 13-án politikai tüntetés tervét jelentette be 17-re a budapesti parlament előtti Kossuth térre. A rendőrség 15-én megtiltotta a rendezvényt. Az ez ellen emelt panaszt a bíróság 22-én elutasította.
2006-os és 1956-os eseményekre emlékeztek volna
A demonstráció bejelentett célja az lett volna, hogy megemlékezzenek az 1956-os forradalomról és a 2006-os budapesti utcai összetűzésekről, valamint hogy felhívják a figyelmet az országban tapasztalt jogbizonytalanságra. A tárgynapon a parlament nem tartott volna ülést, csupán egy nőjogi konferencia szerepelt az Országházban szervezett események nyilvános listáján.
A rendőrség azt indítványozta a bejelentőnek, hogy ne a Kossuth tér egészén, hanem annak csupán egy elzárt részén tartsák meg a demonstrációt. Sáska Béla ezt visszautasította. Ezután a rendőrség megtiltotta a tüntetést, arra hivatkozva, hogy az súlyosan veszélyeztetné a parlament működését.
A bejelentő ezután panaszt tett a bíróságon, és egyebek közt arra hivatkozott, hogy diszkrimináció érte, mert egy másik napra, október 15-ikére bejelentett, azonos ügyekben meghirdetett demonstrációt nem tiltottak meg, pedig azon a napon öt parlamenti bizottsági ülés is esedékes volt a parlament épületében. A bíróság azonban elutasította panaszát.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága helyt adott Sáska Béla kérésének, és kimondta, hogy az ügyben a magyar hatóságok megsértették a gyülekezési jogot. A 25 ezer euró nem vagyoni kártérítésre irányuló kérelmet azonban elutasította, azzal, hogy a jogsérelem kimondása már önmagában megfelelő elégtételt jelent.
Oroszországban fokozatosan erősödik a cenzúra, a folyamat különösen azután gyorsult fel, hogy a hadseregnek 2022-ben nem sikerült három nap alatt leigáznia a szomszédos Ukrajnát. Most viszont szintet léptek Moszkvában, már az internetes böngészésért is bárkit megbüntethetnek.
