Francis Fukuyama amerikai politológus a Figyelőnek adott interjújában kifejtette, mivel Magyarország a stabil demokráciába és a tőkés piacgazdaságba való gyors átmenet modellje volt Kelet-Európában, ezért meglepetésként és csalódásként érte, amikor úgy látta, az ország letér a demokratikus gyakorlat útjáról. "Kelet-Európa más országaival szemben őszintén szólva alacsonyabb várakozásokat tápláltunk, mint Magyarországgal szemben" - mondta Fukuyama.
A világhírű filozófus elmondta, az Orbán-kormány alkotmányozásában nem az zavarta, hogy parlamenti többségével megváltoztatta az alkotmányt, hanem "az a mód, ahogyan a Fidesz ezt véghezvitte". Mint mondta, egy alkotmánynak nagyon erős konszenzust kellene tükröznie, ám ez elmaradt.
Fukuyama azt mondta, nagyon reméli, hogy hosszú távon majd sor kerül valamilyen erőfeszítésre a magyar társadalmon belüli konszenzus kialakítására, a legzavaróbb ugyanis az ellenséges hangulat, a bizalmatlanság és a politikai rendszer polarizálódása.
Azzal kapcsolatban, hogy visszafejlődhet-e a demokrácia, Fukuyama kifejtette, semmi nem szavatolja, hogy ne lehetne visszafordítani a dolgokat, a politika mindig hanyatlásnak indulhat. "Az európai demokráciát jelentős veszély fenyegeti" - mondta.
Az európai válságjelenségekről a filozófus azt mondta, szerinte a krízisnek még nincs vége, de minél tovább tart, annál nagyobb kárt okozhat. "A kérdés csak az, hogy időközben mekkora kárt tud okozni a populista érzelmek szítása." Mind mondta, szerinte a modern jóléti állammal komoly gondok vannak, az érvényes "társadalmi szerződés" pedig fenntarthatatlan, mert a jóléti rendszerek más körülmények között alakultak ki, amelyek mára megváltoztak.
