Pintér Sándor belügyminiszter a bizottsági ülésen, amelyen rendkívül nagy érdeklődés mellett a márciusi rendkívüli időjárási helyzet kezeléséről szóló belügyminisztériumi jelentést tárgyalták, azt mondta, a számos európai országot sújtó rendkívüli időjárás miatt Magyarországon volt a legrosszabb a helyzet. Ehhez képest rendkívül gyorsan és hatékonyan sikerült kiszabadítani az elzárt településeket, járhatóvá tenni az útvonalakat, s helyreállítani az áramszolgáltatást - közölte, s kiemelte, hogy a mentési munkálatokért az EON Zrt.-től, valamint az olasz nagykövetségtől is elismerő leveleket kaptak.

Pintér Sándor ezen felül külön felmérést végeztetett arról, hogy az állampolgárok hogyan ítélték meg a mentési munkálatokat. Elmondta, hogy a legjobb eredmény Hajdú-Bihar megyében született, ahol sokakat - csaknem 54 ezer embert - érintett az áramszolgáltatás kimaradása, s itt az emberek 76 százaléka kifejezetten jónak vagy nagyon jónak találta a helyzet felszámolását. A legrosszabb eredmény közepes lett, ez a fővárosban született.

A belügyminiszter leszögezte, hogy az első közúti baleseteket leszámítva a katasztrófahelyzetben senki sem sérült meg, senki nem hűlt ki, élet nem került olyan veszélybe, amelyet ne tudtak volna elhárítani. A katasztrófavédelem új irányítási rendszere jól vizsgázott - hangsúlyozta.

A Belügyminisztérium a márciusi rendkívüli hóhelyzet kezeléséről egy 6,5 oldalas jelentésben foglalta össze a történteket, s a tapasztalatokat. Pintér Sándor viszont kiemelte, hogy ezen felül rendelkezésre állnak a több száz, illetve több ezer oldalas műveleti naplók is. 

Az ülés kezdete előtt 10 perccel a bizottság tagjainak kiosztották az MSZP által készített, mintegy harmincoldalas úgynevezett szembesítő jelentést is. Ez alapján Harangozó Tamás, a bizottság szocialista tagja perceken keresztül intézte kérdéseit Pintér Sándorhoz.

Kocsis Máté (Fidesz), a bizottság elnöke kiemelte, hogy a testület tagjainak esélyük sem volt elolvasni ezt a jelentést, s nem tartja helyesnek, hogy a képviselő egyszerre ennyi kérdést fogalmazott meg a belügyminiszternek.

Pintér Sándor elmondta a többi között, hogy a vidékfejlesztési és a nemzetgazdasági tárca kivételével az összes minisztérium részt vett a helyzet felszámolásában. Ötpercenként adtak ki különböző feladatokat, utasításokat. Az a kérdés, hogy működött-e a katasztrófavédelem Marathon Terra elnevezésű infokommunikációs rendszere, a minisztert - szavai szerint - megfogta, ezért erre későbbre írásos választ ígért. Hozzátette: nem tudja, milyen úton terjedt az információ, de azzal nem volt probléma, az utasításokat végrehajtották.

A tárcavezető azt mondta: a forgalmat akkor kezdték el korlátozni, amikor az emberek veszélyeztetettsége felmerült: elsőként a határforgalmat, majd a kamionforgalmat korlátozták, s a valódi vészhelyzet kialakulásakor további forgalomkorlátozást rendeltek el. 

Harangozó Tamás szerint a hatályos törvények alapján sokkal többet tehetett volna a katasztrófavédelem. A kérdés az, hogy rendszerhiba vagy rossz személyi döntések okolhatók a helyzetért - tette hozzá.

Az ülésen megjelent Vadai Ágnes képviselő, a Demokratikus Koalíció (DK) politikusa, valamint Árok Kornél, a Szövetségben Együtt Magyarországért Párt vezetője is.

Vadai Ágnes az ülésen jelezte, szeretné megtekinteni a rendelkezésre álló műveleti naplókat, erre - Pintér Sándor szavai szerint - lehetősége is lesz. A képviselő úgy látta, hogy a hóhelyzet idején, illetve az azt követő nyilatkozatokban hiányzott az empátia. Véleménye szerint a hóhelyzet kezelésének valódi megítélését az állampolgárok az interneten megtették. A képviselő firtatta a felelősségre vonás kérdését. 

Csampa Zsolt, a bizottság fideszes alelnöke azt hangsúlyozta, elfogadhatatlannak és etikátlannak tartja azt, hogy egyesek politikai haszonszerzésre használják fel ezt a katasztrófahelyzetet.

Mirkóczki Ádám jobbikos képviselő azt emelte ki, hogy a BM jelentése lehetett volna önkritikusabb. A szintén jobbikos Jámbor Nándor azt vetette fel, hogy a honvédség járművei, eszközei nélkülözhetetlenek a katasztrófahelyzetek felszámolásában, ezért véleménye szerint az ilyen mentési munkálatokban jobban kellene illeszkedni a honvédség kereteihez.

Dorosz Dávid (független) a jelentésből egyebek mellett a következtetések levonását hiányolta. A képviselő szerint a jelentés önmagában nem elegendő arra, hogy rekonstruálják a történteket, továbbá kihagyja azokat a legfontosabb kérdéseket, hogy mit kellett volna tenni, hogy eredményesebb legyen a mentés, s mit kell tenni, hogy az ehhez hasonló helyzet elkerülhető legyen.

Március 14-én az országban többfelé kezdődött intenzív havazás. A viharos erejű szél miatt kialakult hófúvás számos utat - köztük autópályát is - járhatatlanná tett. Pintér Sándor elmondta: készítettek egy táblázatot. E szerint 146 települést, 292 útszakaszt zárt el a hó, s 192 helyen alakult ki hótorlasz. Több mint 14 ezren rekedtek az utakon. A több mint 318 ezer háztartást érintő áramkimaradást maximum 78, a több mint 89 ezer háztartást érintő vízszolgáltatási kimaradást maximum 32 órán belül szüntették meg - hangsúlyozta a miniszter.