"A rendőrség nem veszi figyelembe, hogy antiszemita előítélettől indíttatva bántalmazták a Raoul Wallenberg Egyesület elnökét, így nem gyűlölet-bűncselekmény, hanem csak testi sértés miatt nyomoz. Holott a jog erősebb védelmet biztosít a rasszista, antiszemita és homofób bűncselekmények áldozatainak. Úgy tűnik, a jogalkalmazás viszont nem így tesz" - közölte a Magyar Helsinki Bizottság.
Orosz Ferencet egy vasárnapi budapesti focimeccsen többen szidalmazták, "zsidó kommunistának" nevezték, miután kifogásolta egyes szurkolók "Sieg Heil"-ozását, majd egy Fradi-drukker eltörte az orrát. Az esetről hétfőn az érintett számolt be az MTI-nek, egy a gyűlöletbeszéd témájában rendezett konferencián.
A rendőrség tájékoztatása szerint súlyos testi sértés miatt nyomoznak. Az áldozat beszámolója alapján azonban megalapozottan merül fel az antiszemita indíték gyanúja, így az támadók büntetőjogi felelősségét a súlyos testi sértés mellett a közösség tagja elleni erőszak elkövetése miatt is vizsgálni kell - írja a jogvédő szervezet.
"Emberi jogi szervezetek és szakértők már több alkalommal jelezték, hogy Magyarországon a gyűlölet-bűncselekmények áldozatai nem kapnak megfelelő védelmet a jogalkalmazás felkészületlensége miatt. A képzés, a szakmai vita, a nyomozási protokollok hiánya miatt a rendőrök sokszor nem ismerik fel, ha egy cselekményt előítéletes indítékból követnek el, ezért azokat is a rendes ügymenetben vizsgálják, holott sokkal súlyosabb esetekről van szó" - figyelmeztet a szervezet.
"A rasszista, antiszemita, homofób és egyéb, a kiszolgáltatott csoportok ellen irányuló támadások identitásában sértik az áldozatokat, ezáltal a teljes csoportra megfélemlítően hatnak és végső soron súlyosan veszélyeztetik a társadalmi közösségek békés együttélését. Ezért különösen indokolt, hogy a büntető igazságszolgáltatás kiemelt figyelmet szenteljen a gyűlölet-bűncselekmények megelőzésének, felismerésének és az elkövetőket a megfelelően minősített bűncselekmény miatt vonják felelősségre. Eddig csak kis előrelépések történtek az áldozatokat védő, a nemzetközi normáknak is megfelelő helyzet kialakítása érdekében, de az átfogó változás elmaradt" - írják.
A jogvédő szervezetek azt várja a kormánytól, hogy vezessen be speciális képzést a jogalkalmazók számára az előítéletből elkövetett cselekmények azonosítására és pontos kezelésére, építsen ki hatékony adatgyűjtési rendszert, amely a valóságnak megfelelő képet mutat a gyűlöletcselekmények számáról, javítson a gyűlölet-bűncselekmények sértettjei által igénybe vehető áldozatsegítő szolgáltatásokon és a hatékony szervezeti és szakmai megoldások bevezetésével erősítse a nyomozásokat a gyűlölet-bűncselekményekben.
