Herceget látott vendégül Kövér

Kövér László, az Országgyűlés elnöke kedden hivatalában fogadta Abdulaziz bin Abdullah al-Szaúd herceget, a Szaúd-Arábiai Királyság külügyminiszter-helyettesét.

  • MTI MTI
Herceget látott vendégül Kövér

A házelnök a megbeszélésén azt mondta, a magas rangú politikus látogatása tovább erősíti a 2010 után fellendülésnek indult magyar-szaúdi kapcsolatokat - közölte az Országgyűlés sajtóirodája.

Ebben a folyamatban fontos szerepet tölt be az Országgyűlésben nemrég megalakult baráti tagozat is - fűzik hozzá Kövér Lászlót idézve, aki - mint írják - érdeklődéssel és szimpátiával figyeli a Szaúd-Arábiában zajló fejlődést és változásokat.

A parlament elnöke szerint ugyanis ahogy az arab állam "egyfajta kapu lehet a térség országai felé, úgy Magyarország is az lehet Szaúd-Arábiának Európa irányába". Kövér László a megbeszélésen hangsúlyozta, a közép-európai térség a közeljövőben a kontinens legdinamikusabban fejlődő régiójává válhat, így a két ország közötti gazdasági együttműködés bővítése kölcsönösen hasznos lehet - olvasható a sajtóiroda közleményében.

Tájékoztatásuk alapján a házelnök megemlítette azt is, hogy bár Magyarország keresztény állam, Szaúd-Arábia pedig az egyik legfontosabb iszlám ország, a hit, a nemzet, a család és a munka megbecsülése "összeköt bennünket".

A Ház sajtóirodájának beszámolója szerint a szaúdi külügyminiszter-helyettes válaszában tiszteletét fejezte ki azon országoknak, amelyeket ezen értékek vezérelnek. "Magyarországot szövetségesnek és baráti országnak tekintjük" - idézik Abdulaziz bin Abdullah al-Szaúd herceget.


 

Elektronikus nyomkövetőt kaphat az Orbán-kormánytól az, aki kimenne tüntetni egy Budapesten parádézó diktátor ellen

Elektronikus nyomkövetőt kaphat az Orbán-kormánytól az, aki kimenne tüntetni egy Budapesten parádézó diktátor ellen

Már érthető, miért rendeltek 3000 darab új, kínainak tűnő nyomkövetős okosórát a hatóságok, miközben ennek csak alig több mint a harmada van használatban raboknál és bűnügyi felügyelet alatt állóknál. Az eszköz pontossága mellett az is kérdés, van-e jogalap távol tartani azokat, akiket veszélyesnek ítéltek a védett személyekre nézve.