szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Feltehetőleg azokat a magánvállalkozásokat állítja be Orbán Viktor a jövő nagy innovátorainak, melyeket az állam stafírozott ki komoly földterületekkel, véli Ángyán József. A még nehezen beazonosítható mintagazdaságok a mezőgazdaság állítólagos kedvezményezettjeit, a kis- és középvállalkozásokat igencsak rosszul érinthetik. De az sem biztos, hogy Orbán valóban tervez valamit, és nemcsak egy újabb kommunikációs kísérletről van szó, amely a földpályázatok körüli botrányokról terelné el a figyelmet.

A versenyképes kis- és középbirtokok mellett szükség van olyan innovatív, példamutató, illetve közfeladatot, például integráló, termeltető, ellátó nagybirtokokra is, amelyek mintagazdaságként működhetnek majd tovább – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával kötött stratégiai megállapodás hétfői aláírásakor.

Arról, hogy Orbán pontosan mire gondol, nem árult el részleteket. Ha új földek megszerzéséről van szó, ahhoz gyaníthatóan hiányzik a földalap, és a versenyképes, innovatív birtokok háttér-infrastruktúráját sem lehet egyik napról a másikra megteremteni.

Sokkal inkább arról lehet szó, hogy Orbán a már korábban magánhasználatba adott állami tulajdonú földekről beszélt, melyek egy-egy nagyobb vállalkozó vagy vállalkozói csoport művelésébe tartoznak. És ezeket kommunikálta a miniszterelnök úgy, mint a jövő mintagazdaságait. Orbán a Kádár-kori reflexekre apellálva mintha Bábolna hőskorát ígérné „állami mintagazdaságok” képében, miközben az érintett gazdaságok már rég magánhasználatban vannak, és erősen szóródnak aszerint is, hogy mennyire számítanak innovatívnak.  

Mintagazdaságok, állami tulajdonban?
©

Ezzel kapcsolatban ugyanakkor érdemes visszaemlékezni arra, hogy a földtörvény módosításával az Orbán-kormány 2010-ben úgy döntött, hogy a földeladásoknál az állami földeket kezelő Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) elővásárlási joggal rendelkezhet majd. A kormány vidékpolitikája pedig azt a célt tűzte ki eredetileg, hogy az állam a használaton kívüli földeket begyűjti és hosszú távú földhasználati bérleti szerződések keretében kiosztja azoknak a helyieknek, akik készek a megművelésére. A meghirdetett állami földek pályázatait azonban sorozatos botrányok kísérték: kiderült, hogy a pályázatok nagy részét rendre szűk vállalkozói csoportok nyerik, a helyiek csak mutatóban kapnak földhasználati jogot. A gyakorlat ellen fellázadt a Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára, Ángyán József is, aki azóta folyamatosan támadja a kormányt, hogy nem azt a programot hajtja végre, amit megígért.

"Földbárók érdekei fonódnak össze"

"Gyanakszom, hogy utólag a kormány legitimálja a 'piszkos huszonkettőt' " – mondta Ángyán József volt vidékfejlesztési államtitkár a hvg.hu-nak a tervezett mintagazdaságokkal kapcsolatban. A mezőgazdasági szakzsargonban így hívják azt a tíz, illetve tizenkét egykori állami gazdaságot, amit előbb az első MSZP, majd az első Fidesz-kormány adott magánkézbe.

"Semmit nem lehet tudni egyelőre a létrehozni tervezett mintagazdaságokról, csak a kormányfő elmondásából lehet következtetni arra, hogy ezek majd ugyan állami földeken működnek, de nem állami gazdaságok lesznek, hanem magántársaságok érdekét szolgálják majd" – mondta Ángyán.

A Fidesz parlamenti képviselője szerint az alaptörvény harmadik módosításából az következik, hogy az integrált üzemek létrehozásának jogát koncesszióba adják egy-egy régióban, és ezek a társaságok állami földet is kapnak. Ezek az úgynevezett integrátorok lehetnek azok a nagyvállalkozások, amelyek Orbán beszédében is megjelentek, mint modern innovátorok. Valójában ezek a teljes termelési spektrumot lefedhetik, adott esetben a takarmánynak szánt vetőmag előállításától az állattenyésztésen át a feldolgozott hús-, vagy tejtermék értékesítéséig, gyakorlatilag mindent.

"Decemberben ez verte ki nálam a biztosítékot – mondta a hvg.hu-nak Ángyán. Nem szövetkezeteket hoznak létre, amiben kis családi gazdaságok fognak össze egymással, a nyereséget pedig visszaosztják, hanem egy-egy integrátort telepítenek rá a vidékre, aminek a termelők mindent odaadnak. Ráadásul az integrátornak – vagy mintagazdaságnak, mindegy, hogy nevezzük – a birtokhatárt sem kell betartania. Nagybirtokrendszer jön létre állami földön, magánkézben. Ez kiszívja a hasznot a földből, pedig a szövetkezetnél fordított lenne az irány, hiszen ott a létrehozó tagok járnának jól” – mondta Ángyán József, aki az eddigi kormányzati nyilatkozatokból arra következtet, hogy a mintagazdaságok tulajdonosai majd a földforgalmi törvényben előírt szabályok alól is mentességet kaphatnak.

A képviselő szerint egyébként "összefonódnak a Fideszhez és az MSZP-hez is köthető földbárók érdekei az ügyben. Ez abból is látszik, hogy egy jól körülhatárolható kör érdeke volt, hogy a foglalkoztatási kötelezettség kikerüljön a földhasználati feltételek közül, amit el is értek. Ezt egyébként az MSZP ugyanúgy kifogásolta korábban, ahogy a Fidesz.”

"Blöff"

Arra a kormányzati érvelésre, hogy a mintagazdaságok csak a termőföldterület 20 százalékán jönnek majd létre, a maradék 80 a családi gazdaságoknak jut majd, Ángyán József azt mondta: "ez azért blöff, mert nem lesz földalap ahhoz, hogy ezeket a viszonyokat kialakítsák". A képviselő szerint a földek 50 százalékát ma is nagy tőkés társaságok birtokolják hosszú lejáratú bérleti szerződések formájában, melyek többsége még 20 évig érvényes szerződésekkel bír. „Így ők annyit fognak majd mondani, hogy ’gyere vissza a problémáddal húsz év múlva, akkor tárgyalhatunk’, ezért álságos erre hivatkozni.” Ángyán József szerint a mintagazdaságokkal a kormány azért is szembe megy korábban megfogalmazott céljaival, mert ezek „a mintagazdaságok biztosan kevesebb embert fognak foglalkoztatni, mint ha odaadnánk a családoknak a földet”.

Már kínjában mosolyog: Ángyán József
©

"Régen voltak kincstári birtokok, nevezhetjük őket akár mintagazdaságnak is, de ezek állami tulajdonban működtek, valóban nonprofit alapon: ott folyt például a tenyészállat-nemesítés és más fejlesztések, a hasznot pedig kihelyezték a környező családoknak, így innovációs bázist alkottak. Ez jól működő modell volt, de most nem efelé megyünk” – mondta Ángyán József. A képviselő szerint az a Fidesz-érvelés sem igaz, hogy bár rokonok, családtagok is elnyerhetnek egyenként 1800-1800 hektárnyi földet, de csak akkor, ha igazolni tudják, hogy három éve mezőgazdaságból élnek, így megakadályozható a földmutyi; ugyanis létezik a jogszabályban a "kezdő mezőgazdasági vállalkozó" intézménye, amihez nem kell három évet igazolni. "Nagyon jól hangzik ez az érv, csak nem igaz. Ráadásul papíron eddig is egy családon belül többen is dolgozhattak a mezőgazdaságban. Korábban volt országos összeszámítás ennek kiküszöbölésére, de ezt kivették a törvényből, nyilván azért, hogy utat nyissanak a nagybirtoknak."

Ángyán József szerint az is elképesztő, hogy a jelek szerint a földforgalmi törvény végső változatát úgy fogja elfogadni a parlament, hogy sem a mezőgazdasági bizottságot nem hívják előtte össze, sem a Fidesz-frakció tagjai nem vitathatják meg, csak megszavazniuk kell majd a honatyáknak.

Irreálisan nagy területen jöhetnek létre állami nagybirtokok

Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára szerint a most kezükben lévő törvénytervezetekből nem látszik semmilyen, az integrációs mintagazdaságokra vonatkozó törekvés. A pontos és hiteles információk hiányában csak sejteni lehet, hogyan is működhet majd az új rendszer, és kik lesznek valójában a nyertesei. A főtitkárt is váratlanul érte a bejelentés, hiszen a kormányzat célja eddig egyértelműen az volt, hogy a kis és középbirtokok dominálják a hazai mezőgazdaságot. Ezzel szemben most állami nagybirtokokat szeretnének létrehozni, ráadásul – Horváth Gábor szerint – irreálisan nagy területen.

A hivatalos közlemény a mintagazdaságok integrációs tevékenységét hangsúlyozza, azonban Horváth Gábor elmondása alapján az említett funkciót nem célszerű a mintagazdaság keretei között megvalósítani. Az integrációs gazdaság, vagy üzem önmagában akkor lenne hasznos, ha az a kistermelőkhöz földrajzilag minél közelebb lenne, és a legkorszerűbb eszközök és technológiák felhasználásával segítené és gazdák mindennapi tevékenységét.

Annak ellenére, hogy a kidolgozott részleteken kívül még a konkrét célok is hiányoznak, a pénzügyi források akár már most is rendelkezésre állnak. Jelenleg az egyik koncepció az lehet, hogy állam birtokokat vásárolna és alakítana át, mindezt természetesen állami pénzből. (Erre Ángyán kevés esélyt adott, épp a hiányzó földalap miatt.) A másik lehetőség, az, hogy magánkézben lévő üzemeket fejlesztenék fel a legmodernebb szintre, amelyhez uniós vagy nemzeti támogatásokat is felhasználhatnának.

Az állami földeket bérlők nyernének

A MOSZ főtitkára szerint az igazi nyertes ebben a helyzetben az állami földeket bérlők köre lenne. Ezeket a területeket ugyanis 20 vagy 50 évre adták bérbe, és a megkötött szerződések miatt az új földtörvény ezekre a birtokokra nem vonatkozna. Az első Orbán-kormány által az utolsó pillanatban, 2001-ben privatizált gazdaságok és nekik 50 évre bérbe adott állami földek tulajdonosai tehát több szempontból is jól járnának. Egyrészt mentesíthetik a földbérleti díjak megfizetése alól, másrészről saját befektetés nélkül fejleszthetnék a legmodernebb szintre a gazdaságukat.

A megoldás a főtitkár véleménye szerint az lenne, ha az állam az integrációs törekvések helyett a piacot, ebben az esetben a feldolgozóipart fejlesztené, ezzel megteremtve a megfelelő keresletet a gazdák számára.

Nem a tulajdonviszonyok a fontosak, hanem a helyes arány

Tulajdonképpen fel kell ismerni, hogy a kis- és nagybirtokok nem egymás ellenségei, hanem kiegészítő tevékenységet folytatnak – mondta Kovács László, a Kis-, Közép- és Agrárvállalkozók Országos Szolgáltató Egyesületének (KKAOSZE) elnöke. Szerinte a modern technológiák a magyar történelem során mindig is a nagybirtokokon kezdtek elterjedni – grófok, bárók földjein –, mivel ott volt meg a megfelelő pénzügyi háttér mindehhez. Az 1989-et megelőző 40 év kollektivizált időszakában is a nagygazdaságok esetére is elmondható ugyanez. Kovács szerint a helyzet ma is azt kívánja meg, hogy ma is legyenek ilyen "pilot" gazdaságok, és az államnak itt lehet beleszólása: közvetlenül érvényesítheti így az agrárpolitikát, nem csak megfigyelő státuszból vehet részt annak alakításában.

Innováció a tehenészetben: zenére kérődznek
©

Arra ugyanakkor mindenképp hangsúlyt kell helyezni, hogy a foglalkoztatás gerincét biztosító kisvállalkozásokat is támogassák, ne legyenek túlsúlyban a nagygazdaságok. Egy helyes arány, az arany középút lehet a megoldás, fejtette ki a KKAOSZE elnöke. Szerinte az is fontos, hogy ne a földek tulajdoni viszonya szabja meg egy gazdaság megítélését, hanem az, hogy mennyire elhivatott emberek állnak az élükön, akik személyesen is kiemelkedőt tudnak alkotni. Kovács úgy véli, hogy nem hatékony gazdálkodásra mind állami, mind magán kezelés esetén van példa, így ha arról van szó, hogy a végleteket – például ha csak nagygazdaságokat preferálnának – akarják elkerülni, akkor nem elvetendő az ötlet.

Idén 4 milliárdért vesz földet az NFA

A hvg.hu megkérdezte az NFA-t is, hogy ha valóban sort kerítenek a mintagazdaságok kiépítésére, elképzelhető-e, hogy az állam földeket vásárolna. A szervezet formális válaszokat nyújtó közlése szerint az NFA él elővásárlási jogával minden esetben, amikor indokolt. 2012-ben több mint 1 milliárd forintért vásároltak földet, ebből 450 millió forintot az Őrségi Nemzeti Park területének gyarapítására adott. Így tavaly összesen több mint 700 hektárral növelte az állami földvagyont. Ebből az arra alkalmas területek is nyilvános haszonbérleti pályázatokon kerülnek hasznosításra az NFA közlése szerint. Idén az NFA több mint 4 milliárd forintot költ földvásárlásra. Ennek elsődleges célja a zsebszerződésgyanús esetek megakadályozása, valamint az állami földvagyon gyarapítása. Így ugyanis várhatóan több ezer hektárral nő a nemzeti földalap, áll az NFA válaszában.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Közel százezren jelezték, hogy tovább törlesztik a hiteleiket

Közel százezren jelezték, hogy tovább törlesztik a hiteleiket

"Én szeretnék tisztességesen adózni, de most nem megy"

"Én szeretnék tisztességesen adózni, de most nem megy"

Immunis-igazolványt tervez bevezetni Nagy-Britannia

Immunis-igazolványt tervez bevezetni Nagy-Britannia