szerző:
M. László Ferenc
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Több mint 5400 nagyvadat ütöttek el az utakon a tavalyi vadászati szezonban, és az autók jelentős része totálkáros lett, a földekre "betörő" vadak pedig 2,2 milliárdos kárt okoztak a gazdáknak. Az 1960-as évekhez képest valóságos vadinvázió van Magyarországon és egész Európában. Még a globális felmelegedés is a vadállatoknak kedvez.

Két hét alatt négy rókát kellett kilőni a Nógrád megyei Rétságban, miután felbukkantak az óvoda, az iskola, a játszóterek környékén, rájártak a szemetesekre – számolt be a vadak terjeszkedéséről az MTI februárban. Pár héttel ezelőtt Szombathelyen az őzek okoztak károkat, miután bevették magukat a helyi temetőbe és lelegelték a virágokat, koszorúkat. 2011 végén pedig az akkori államfő, Schmitt Pál budai rezidenciájába is betörtek a vaddisznók, a köztársasági elnök egész kertjét feltúrták.

Nyugat-Európa után minket is elért a nyestek, rókák és vaddisznók urbanizálódása. Ezek az esetek különlegességük révén kerültek be a hírekbe, hiszen a vadfajok nap mint nap okoznak ennél sokkal nagyobb károkat. Míg hét évvel ezelőtt folyóáron 1,4 milliárdos volt a vadászható állatok által a mezőgazdaságban okozott kár, ez 2011-ben már a 2,2 milliárdot is meghaladta.

Jelentős mértékben növekedett a gázolások száma is: míg a 2006/2007-es vadászati szezonban 3900 nagyvadas balesetet jegyeztek fel a vadásztársaságok, a 2011/2012-es idényben több mint 5400 gázolás történt. Bár a kárról legfeljebb becslések lehetnek, egy-egy nagyvad elgázolása még egy 50 km/órás sebességnél is totálkárossá teheti az autót. Ráadásul, ha kimutatható a sofőr felelőssége, akkor még az állat értékét is meg kell térítenie.

Sokba kerül egy őz elgázolása

A hvg.hu újságírója tavasszal volt szemtanúja a bihari Földes határában annak, amint egy család tagjai döbbenten állnak egy elütött őz mellett. Az állat még élt, az autó viszont annyira összetört, hogy be sem lehetett indítani. A családfő kihívta a rendőrséget, a helyszínelők pedig megállapították, hogy éjszaka a vadveszélyre figyelmeztető közlekedési táblát figyelmen kívül hagyva vezetett az autós. Az egyik rendőr végül megjegyezte, talán még a suta 200 ezer forintos árát is ki kell majd fizetnie.

Vaddisznók Salgótarjánban - urbanizálódtak
©

„Orosz rulettel felérő kockázat autóba ülni” egyes megyékben – fejtette ki egy hete Magyar Zoltán a parlamentben. Az egyre több gondot okozó jelenség ugyanis néhány hete már az országos politika ingerküszöbét is elérte. A Jobbik Győr-Moson-Sopron megyei képviselője azonnali kérdést intézet az Országgyűlésben a vidékfejlesztési miniszterhez, azt tudakolva, miért késik az új vadászati törvény, amely szerinte megoldást jelenthetne a problémára.

Az autós a hibás minden olyan esetben, amikor megállapítható, hogy felelőtlenül vezetett: nagy sebességgel haladt ködben, éjszaka, vagy ha a vadveszélyt jelző tábla ellenére nem volt elég figyelmes. A nagy fű az út mentén, vagy a bokros környék, nem kifogás. Az autópálya fenntartója akkor hibás – és ezekben az esetekben számíthat esetleg az autós kártérítésre –, ha nincs a pálya mellé kihúzva a kötelező drótkerítés, vagy az sérült. A vadászatra jogosultaknak róható fel, ha nincsenek a veszélyeztetett útszakaszokon a figyelmeztető táblák. Kemenszky Péter, a Vadászkamara Somogy megyei titkára a hvg.hu-nak azt mondta, egy-egy ilyen tábla kihelyezése közel 30 ezer forintba kerül, amit a tábla kilométerenkénti hatálykorlátozása miatt kilométerenként kell kihelyezni a veszélyesebb szakaszokon. És mindezt természetesen mindkét oldalon. Így a megyében van olyan út, ahol két község között, egy vadveszélyes 9 kilométeres szakaszon 18 erre figyelmeztető tábla van.

Isznak a dinnyéből

Több mint 2,2 milliárd forintnyi mezőgazdasági és 157 millió erdőgazdasági kárt okoztak a vadállatok a 2011/2012-es szezonban az Országos Vadgazdálkodási Adattár szerint. Az adattárban található 5400 gázolás pedig vélhetően nem is pontos szám, hiszen ezt még sosem sikerült a biztosítók adataival összevetni – közölte a hvg.hu-val az adattárat is kezelő gödöllői Vadvilág Megőrzési Intézet igazgatója. A Szent István Egyetem (SZIE) professzora, Csányi Sándor szerint ez az a szám, amiről a vadgazdálkodók tudnak, hiszen sokszor be sem jelentik a baleseteket. Az autóvezetők nemegyszer tisztában vannak a felelősségükkel – például túl gyorsan és figyelmetlenül hajtottak a figyelmeztető tábla ellenére –, így próbálják elkerülni a felelősségre vonást. (Vadászok szerint az is előfordul, hogy az elpusztult vadat a sofőr bepakolja a csomagtartójába, hogy majd otthon feldolgozza, ám ez törvénytelen, hiszen az állat nem vált a tulajdonává azáltal, hogy elütötte – még ha nagy is a kára.)

Az őzállomány megugrása
©

A probléma fő oka az, hogy az elmúlt évtizedekben – a környezet pusztulásától tartó közvélekedéssel ellentétben – megugrott a vadfajok, különösen az őzek, a vaddisznók és a gímszarvasok száma, melyek rájárnak a termésre, és a biztonsági intézkedések ellenére gyakran még az autópályákon is átvágnak. Kemenszky szerint a földeken „a károkozás nagymestere” a vaddisznó, amely mindenevő, míg a szarvasok főleg a napraforgót és a kukoricát dézsmálják. Egy kunsági vadász – aki egyben gazdálkodó is – a hvg.hu-nak azt mondta, az apróvadak közül a nyulak a dinnyét szeretik, „megkezdik”, isznak belőle, és ha édes, akkor bőségesen falatoznak is a gyümölcsből.

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár szerint míg 1960-ban még csak 68 ezer őz élt Magyarország területén, 2012-ben számuk már elérte a 365 ezret. Becslések szerint 53 évvel ezelőtt 8300 vaddisznó volt az országban, most 109 ezer lehet. „Egész Európára jellemző ez a folyamat, pedig a kilövések száma mindenütt folyamatosan növekszik. Közép-Európában átlagosan ötször több csülkös vadat lőnek ki, mint ötven évvel ezelőtt, de vannak országok, ahol a tízszeres teríték ellenére növekszik a vadállomány” – mondta a hvg.hu-nak Csányi Sándor.

©

A Szent István Egyetem professzora szerint az állomány növekedésének legalább három oka van. Az 1950-es évektől a rosszabb minőségű földeket folyamatosan erdősítették: míg az 1940-es évek végén az ország 11 százaléka volt erdő, most ez az arány 21 százalék. „A mezőgazdasági technika fejlődésével eltűntek az emberek a határból, pár százalékra csökkent a mezőgazdaságból élők száma és szinte senki sem zavarja a vadat” – magyarázta Csányi, min bátorodtak fel az állatok. Ugyanakkor a professzor szerint a vadak szaporodásának kedvez a klímaváltozás is: a felmelegedés miatt megnyúlt a tenyészidőszak hossza, könnyebben jutnak, és sokszor jóval több élelemhez.

Kemenszky Péter szerint nem biztos, hogy a nagyvadak évről évre valóban nagyobb mennyiségű kárt okoznak. Bár 2011-ről 2012-re Somogyban 509 millióról 540 millióra emelkedett az agrárgazdálkodók kára – ebben a térségben a legnagyobb a kár –, a Vadászkamara megyei titkára szerint ez összefüggésben van azzal is, hogy megugrottak a terményárak, különösen a vaddisznó által kedvelt kukoricáé duplázódott egyik évről a másikra. A SZIE kutatásai szerint is a mezőgazdasági vadkár teljes összege leginkább a búza és a kukorica tőzsdei átlagos árának változásától függ.

Egy trófea: 800 ezer Ft.

„Télen voltam utoljára vadászni” – mondta a hvg.hu-nak a kunsági erdőkbe kijáró Imre. A vadász szerint egy átlagember számára egyre drágább mulatság ez: közel félmillió, amíg valaki vizsgákkal együtt kiváltja az engedélyt, 150-250 ezer forint egy átlagos puska, 80-100 ezer egy jobb minőségű ruha. Erre rájön az 120 ezer forintos éves tagdíj, amiért csak a kisebb trófeákat, a nagyvad belsőségét tarthatják meg, a húsért és a nagyobb szarvas trófeákért már fizetni kell – az utóbbi elérheti akár a 800 ezret is.

©

Ugyanezzel magyarázta „a hobbi szinten vadászgató” Magyar Zoltán is a hvg.hu-nak a vadállomány megugrását. Szerinte az életszínvonal csökkenése miatt kevesebben járnak ki vadászni. Igaz, ezt az információt az Országos Vadgazdálkodási Adattár nem támasztja alá. Sem a vadászok száma nem csökkent drasztikusan (55-56 ezer a hazaiak, 20-25 ezer az ide járó külföldiek száma), sem a teríték nagysága nem zsugorodott. 2011-ben például 93 ezer őzet lőttek ki, míg ez a szám 1999-ben még 44 ezer volt. Persze azt nem tudni, hogy ezt a számot a gazdagabb vadászok lőtték-e ki, akiknek kevesebb gondot okoz az életszínvonal-csökkenés.

Kemenszky szerint a vadászok legalább annyira érdekeltek a vadállomány létszámának bizonyos mértékű csökkentésében, mint a gazdálkodók. Ugyanis alapesetben a mezőgazdasági vadkár 95 százalékát a területileg illetékes vadásztársaságnak kell megfizetnie, míg a gazdálkodónak magára kell vállalnia 5 százalékot, ami lényegében az ő hozzájárulása a nemzeti értéknek számító vad természetes élőhelyén fellelhető táplálékához. A kormány éppen ezért meg is kereste a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt, hogy emelje a kilövési kvótákat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Sokmilliárdos kérdés: Mikor lesz igazi e-jegy a RIGO-ból, az FVR-ből és a NEJP-ből?

Sokmilliárdos kérdés: Mikor lesz igazi e-jegy a RIGO-ból, az FVR-ből és a NEJP-ből?

Válságot várt a kormány szeptemberre – ez már annak az előszele?

Válságot várt a kormány szeptemberre – ez már annak az előszele?

Trump kinevezte az új nemzetbiztonsági tanácsadóját

Trump kinevezte az új nemzetbiztonsági tanácsadóját

Tüntetéssel várják az új ombudsmant az első hivatali napján

Tüntetéssel várják az új ombudsmant az első hivatali napján

Népszava: Orbán ügyvédje lesz az új bokszelnök

Népszava: Orbán ügyvédje lesz az új bokszelnök

Videó: törésteszten egy Trabant és egy régi Skoda

Videó: törésteszten egy Trabant és egy régi Skoda